
A hulladék szétválogatása és megfelelő értékesítése a véglegesen lerakott mennyiség csökkenését hozhatja. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha működőképes, egyelőre még nem lehet tudni, mikor üzemelik be a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszert. Nemzetközi közbeszerzési eljáráson választják ki a szolgáltatókat, és ez még idén megkezdődhet.
2019. szeptember 08., 22:002019. szeptember 08., 22:00
Két szakaszban, korábban a Környezeti Ágazati Operatív Program, utána a Nagy Infrastruktúra Operatív Program támogatásával készültek el az elmúlt években a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási programhoz tartozó létesítmények. Mint a Hargita megyei önkormányzat alelnöke, Barti Tihamér kérdésünkre elmondta,
bezárták a régi hulladéklerakókat, megépült a munkapontokat ellátó közmű-infrastruktúra és elkészültek a megközelítő utak.
amit a korondi önkormányzat kérésére végeztet el a megyei tanács. Ennek érdekében a napokban építkezési engedélyt igényelnek a korondi polgármesteri hivataltól.
Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a rendszert beüzemeljék, a szolgáltatással szakosodott cégeket kell megbízni, ezeket pedig nemzetközi közbeszerzési eljárás során választják ki – ismertette Barti Tihamér. Az alelnök szerint annak ellenére, hogy a közbeszerzési dokumentumok munkapéldányai már évek óta készen vannak, a folyamatos törvényváltozások, a munkálatok befejezésének csúszása és a korondi hulladéktömörítővel kapcsolatos perek késleltették a közbeszerzési eljárás elindítását, de idén ez várhatóan megtörténik.
Azt nem tudni, mikor lehet majd szolgáltatási szerződéseket aláírni, mivel a hazai közbeszerzési törvények által megszabott határidők és a folyamatban részt vevő cégek óvási lehetőségei ezt az időpontot kiszámíthatatlanná teszik.
Az alelnök elmondta, a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer beüzemelése nem hoz jelentős változásokat a hulladékgyűjtés terén. A tevékenység viszont egy egységes, minden résztvevő önkormányzat által elfogadott szabályzat alapján, a 67 tagot tömörítő közösségfejlesztési társulás folyamatos ellenőrzésével, az új felszerelések és technológiák használatával, a Hargita megyében keletkezett háztartási hulladék mennyiségének, összetételének, „útjának” folyamatos nyomon követésével fog történni – részletezte. Hozzátette,
„Mindezek, valamint a háztartási hulladéktermelés megelőzését népszerűsítő lakossági tájékoztatások a véglegesen lerakott mennyiség látványos csökkenéséhez kell vezessenek” – vetítette előre.
A vadonatúj hulladéktömörítő állomás Csíkszeredában. Még nem használják
Fotó: Gábos Albin
Azt is megkérdeztük, várható-e az elszállítási díjak növekedése, esetleg egységesítése a rendszeren belül. Barti Tihamér azt mondta, a jelenleg alkalmazott árszintekhez képest a hulladékgyűjtés és elszállítás díja nem kellene lényegesen változzon. Hozzátette,
Ez viszont meglátásuk szerint az induláskor nem lesz megvalósítható, mivel a három régióban (Csík, Udvarhely, Gyergyó) három különböző cég is megnyerheti a három közbeszerzést. Ebben az esetben pedig mindegyik vállalkozás a saját gazdasági számításai alapján szabja meg az ajánlott árat. Jelenleg Hargita megyéből a hulladék jelentős részét a Cekend-tetőn épült lerakóba szállítják, de az Eco-Csík Kft. által gyűjtött vegyes hulladékból Brassóba is jut, az ottani telepre.
Két szerződés, több mint 200 millió lej
Az integrált Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását célzó projekt első finanszírozási szerződését 2013-ban írták alá, akkor áfa nélkül 164 millió lej volt a költségkeret, amelynek több mint 70 százalékát az Európai Unió biztosította, a fennmaradó rész a kormány és a megyei tanács között oszlott meg. A második szakaszban a beruházás befejezésére tavaly tavasszal írtak alá egy áfával együtt 40,6 millió lej értékű finanszírozási szerződést.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
1 hozzászólás