A hulladék szétválogatása és megfelelő értékesítése a véglegesen lerakott mennyiség csökkenését hozhatja. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha működőképes, egyelőre még nem lehet tudni, mikor üzemelik be a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszert. Nemzetközi közbeszerzési eljáráson választják ki a szolgáltatókat, és ez még idén megkezdődhet.
2019. szeptember 08., 22:002019. szeptember 08., 22:00
Két szakaszban, korábban a Környezeti Ágazati Operatív Program, utána a Nagy Infrastruktúra Operatív Program támogatásával készültek el az elmúlt években a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási programhoz tartozó létesítmények. Mint a Hargita megyei önkormányzat alelnöke, Barti Tihamér kérdésünkre elmondta,
bezárták a régi hulladéklerakókat, megépült a munkapontokat ellátó közmű-infrastruktúra és elkészültek a megközelítő utak.
amit a korondi önkormányzat kérésére végeztet el a megyei tanács. Ennek érdekében a napokban építkezési engedélyt igényelnek a korondi polgármesteri hivataltól.
Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a rendszert beüzemeljék, a szolgáltatással szakosodott cégeket kell megbízni, ezeket pedig nemzetközi közbeszerzési eljárás során választják ki – ismertette Barti Tihamér. Az alelnök szerint annak ellenére, hogy a közbeszerzési dokumentumok munkapéldányai már évek óta készen vannak, a folyamatos törvényváltozások, a munkálatok befejezésének csúszása és a korondi hulladéktömörítővel kapcsolatos perek késleltették a közbeszerzési eljárás elindítását, de idén ez várhatóan megtörténik.
Azt nem tudni, mikor lehet majd szolgáltatási szerződéseket aláírni, mivel a hazai közbeszerzési törvények által megszabott határidők és a folyamatban részt vevő cégek óvási lehetőségei ezt az időpontot kiszámíthatatlanná teszik.
Az alelnök elmondta, a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer beüzemelése nem hoz jelentős változásokat a hulladékgyűjtés terén. A tevékenység viszont egy egységes, minden résztvevő önkormányzat által elfogadott szabályzat alapján, a 67 tagot tömörítő közösségfejlesztési társulás folyamatos ellenőrzésével, az új felszerelések és technológiák használatával, a Hargita megyében keletkezett háztartási hulladék mennyiségének, összetételének, „útjának” folyamatos nyomon követésével fog történni – részletezte. Hozzátette,
„Mindezek, valamint a háztartási hulladéktermelés megelőzését népszerűsítő lakossági tájékoztatások a véglegesen lerakott mennyiség látványos csökkenéséhez kell vezessenek” – vetítette előre.
A vadonatúj hulladéktömörítő állomás Csíkszeredában. Még nem használják
Fotó: Gábos Albin
Azt is megkérdeztük, várható-e az elszállítási díjak növekedése, esetleg egységesítése a rendszeren belül. Barti Tihamér azt mondta, a jelenleg alkalmazott árszintekhez képest a hulladékgyűjtés és elszállítás díja nem kellene lényegesen változzon. Hozzátette,
Ez viszont meglátásuk szerint az induláskor nem lesz megvalósítható, mivel a három régióban (Csík, Udvarhely, Gyergyó) három különböző cég is megnyerheti a három közbeszerzést. Ebben az esetben pedig mindegyik vállalkozás a saját gazdasági számításai alapján szabja meg az ajánlott árat. Jelenleg Hargita megyéből a hulladék jelentős részét a Cekend-tetőn épült lerakóba szállítják, de az Eco-Csík Kft. által gyűjtött vegyes hulladékból Brassóba is jut, az ottani telepre.
Két szerződés, több mint 200 millió lej
Az integrált Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását célzó projekt első finanszírozási szerződését 2013-ban írták alá, akkor áfa nélkül 164 millió lej volt a költségkeret, amelynek több mint 70 százalékát az Európai Unió biztosította, a fennmaradó rész a kormány és a megyei tanács között oszlott meg. A második szakaszban a beruházás befejezésére tavaly tavasszal írtak alá egy áfával együtt 40,6 millió lej értékű finanszírozási szerződést.
Egy áru- és egy személyszállító kisbusz ütközött csütörtök délután az A1-es autópályán, a balesetben tizenegy személy érintett.
Az uniós források befagyasztása egy adott tagállam esetében nagyon hosszú folyamat, és Románia nem fog ebbe a helyzetbe kerülni – jelentette ki csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A telefon rendszerint éjjel csörren – a sürgősségi osztályról hívják Dr. Adrian Dobrică mellkassebészt: műteni kell. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 15 éve hozták létre a mellkassebészetet, ennek apropóján szimpózium volt csütörtökön.
Amerikai vendéget fogad a Mathias Corvinus Collegium Csíkszeredában. Charles Yockey kutatóként tevékenykedett Budapesten, a beszélgetésen visszatekint, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult a magyar társadalomról és Európáról alkotott képe.
Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej (nettó: 25 213 lej).
Új útvonalat iktatott kínálatába a Brassó-Vidombáki nemzetközi repülőtér: októbertől Nürnbergbe is közvetlen járattal lehet repülni, a jegyek árusítását már meg is kezdte a Wizz Air légitársaság.
Ilie Bolojan ügyvivő államelnök csütörtökön kihirdette a törvényt, amely szerint a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak az alárendeltségükben levő kórházak működési és személyzeti költségeihez.
Szexuális erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.
Tilos a választáson felvételeket készíteni a szavazólapról, az önállóan szavazni képtelen választóknak pedig joguk van kísérővel voksolni – többek között ezek a szabályok érvényesek az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás