
A hulladék szétválogatása és megfelelő értékesítése a véglegesen lerakott mennyiség csökkenését hozhatja. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha működőképes, egyelőre még nem lehet tudni, mikor üzemelik be a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszert. Nemzetközi közbeszerzési eljáráson választják ki a szolgáltatókat, és ez még idén megkezdődhet.
2019. szeptember 08., 22:002019. szeptember 08., 22:00
Két szakaszban, korábban a Környezeti Ágazati Operatív Program, utána a Nagy Infrastruktúra Operatív Program támogatásával készültek el az elmúlt években a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási programhoz tartozó létesítmények. Mint a Hargita megyei önkormányzat alelnöke, Barti Tihamér kérdésünkre elmondta,
bezárták a régi hulladéklerakókat, megépült a munkapontokat ellátó közmű-infrastruktúra és elkészültek a megközelítő utak.
amit a korondi önkormányzat kérésére végeztet el a megyei tanács. Ennek érdekében a napokban építkezési engedélyt igényelnek a korondi polgármesteri hivataltól.
Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a rendszert beüzemeljék, a szolgáltatással szakosodott cégeket kell megbízni, ezeket pedig nemzetközi közbeszerzési eljárás során választják ki – ismertette Barti Tihamér. Az alelnök szerint annak ellenére, hogy a közbeszerzési dokumentumok munkapéldányai már évek óta készen vannak, a folyamatos törvényváltozások, a munkálatok befejezésének csúszása és a korondi hulladéktömörítővel kapcsolatos perek késleltették a közbeszerzési eljárás elindítását, de idén ez várhatóan megtörténik.
Azt nem tudni, mikor lehet majd szolgáltatási szerződéseket aláírni, mivel a hazai közbeszerzési törvények által megszabott határidők és a folyamatban részt vevő cégek óvási lehetőségei ezt az időpontot kiszámíthatatlanná teszik.
Az alelnök elmondta, a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer beüzemelése nem hoz jelentős változásokat a hulladékgyűjtés terén. A tevékenység viszont egy egységes, minden résztvevő önkormányzat által elfogadott szabályzat alapján, a 67 tagot tömörítő közösségfejlesztési társulás folyamatos ellenőrzésével, az új felszerelések és technológiák használatával, a Hargita megyében keletkezett háztartási hulladék mennyiségének, összetételének, „útjának” folyamatos nyomon követésével fog történni – részletezte. Hozzátette,
„Mindezek, valamint a háztartási hulladéktermelés megelőzését népszerűsítő lakossági tájékoztatások a véglegesen lerakott mennyiség látványos csökkenéséhez kell vezessenek” – vetítette előre.
A vadonatúj hulladéktömörítő állomás Csíkszeredában. Még nem használják
Fotó: Gábos Albin
Azt is megkérdeztük, várható-e az elszállítási díjak növekedése, esetleg egységesítése a rendszeren belül. Barti Tihamér azt mondta, a jelenleg alkalmazott árszintekhez képest a hulladékgyűjtés és elszállítás díja nem kellene lényegesen változzon. Hozzátette,
Ez viszont meglátásuk szerint az induláskor nem lesz megvalósítható, mivel a három régióban (Csík, Udvarhely, Gyergyó) három különböző cég is megnyerheti a három közbeszerzést. Ebben az esetben pedig mindegyik vállalkozás a saját gazdasági számításai alapján szabja meg az ajánlott árat. Jelenleg Hargita megyéből a hulladék jelentős részét a Cekend-tetőn épült lerakóba szállítják, de az Eco-Csík Kft. által gyűjtött vegyes hulladékból Brassóba is jut, az ottani telepre.
Két szerződés, több mint 200 millió lej
Az integrált Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását célzó projekt első finanszírozási szerződését 2013-ban írták alá, akkor áfa nélkül 164 millió lej volt a költségkeret, amelynek több mint 70 százalékát az Európai Unió biztosította, a fennmaradó rész a kormány és a megyei tanács között oszlott meg. A második szakaszban a beruházás befejezésére tavaly tavasszal írtak alá egy áfával együtt 40,6 millió lej értékű finanszírozási szerződést.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
1 hozzászólás