
Mi maradna a mostani megyékből?
Fotó: Székelyhon
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
2026. október 26., 16:542026. október 26., 16:54
2026. október 26., 18:332026. október 26., 18:33
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az alakulat vezetőségi ülése után elmondta, hogy a közigazgatási reform előkészítésével foglalkozó testületnek mielőbb ki kell dolgoznia a települések összevonásának feltételeit. Hangsúlyozta, hogy
Grindeanu szerint az önkéntes településegyesítések is lehetségesek, de önmagukban nem hoznák meg a kívánt eredményt. „Azt szeretnénk, hogy az esetleges összevonások után
– idézi az Agerpres hírügynökség a PSD elnökét, aki szerint a reformot parlamenti felelősségvállalással kellene elfogadnia a kormánynak, még a jövő évi költségvetés jóváhagyása előtt, hogy az intézkedések pénzügyi hatásait vegyék figyelembe a büdzsé összeállításakor.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az alkotmány meghatározza Románia közigazgatási egységeinek típusait – megyék, megyei jogú városok, városok és községek –, de azok számát nem rögzíti. Grindeanu hangsúlyozta, hogy
A pártelnök azt is leszögezte, hogy a helyi közigazgatás átalakítása csak 2028-tól, az új önkormányzati ciklus kezdetétől valósítható meg, mivel addig a közigazgatási egységeknek hivatalban lévő polgármestereik és választott képviselő-testületeik vannak.
„Szinte biztos, hogy alkotmányellenes lenne még a jelenlegi mandátumok lejárta előtt gyakorlatba ültetni” – tette hozzá Sorin Grindeanu.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn a parlamentben kijelentette, hogy a reformról parlamenti vitát kell folytatni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgárok akaratát. „Véleményem szerint ez antidemokratikus intézkedés lenne” – idézi a politikust az Agerpres hírügynökség.
Csoma Botond hangsúlyozta, hogy
A frakcióvezető szerint a területi átszervezést a korábban javasolt parlamenti különbizottságnak kellene előkészítenie, amelyben minden pártot egy képviselő és egy szenátor képviselne. Kifogásolta, hogy azóta sem történt előrelépés a testület létrehozása érdekében.
Csoma Botond elismerte, hogy
Ennek érdekében különleges szabályokat vagy kivételeket tart szükségesnek a kisebbségek lakta térségek tekintetében.
„Úgy kell végrehajtani az összevonásokat, hogy azok ne változtassák meg a kisebbségi közösségek etnikai arányát” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa, aki reményét fejezte ki, hogy a kormány végül eláll a parlamenti felelősségvállalástól.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!