Modern céhek

Első Maros megyei klaszterkonferencia. Tekintse meg fotógalériánkat!

Nagy István, az ipari park igazgatója elmondta, azért szerveztek egy ilyen konferenciát, mert a Maros megyei kis- és középvállalkozások vezetőinek körében kevesen ismerik a klaszterek fogalmát, és kételkedve néznek, ha valaki azt mondja nekik, hogy társuljanak a konkurens cégekkel, hogy közösen dolgozhassanak, segítsék egymást.

A cluster (klaszter) nem más, mint kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, amelyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze. Bagoly Miklós, az ASIMCOV (Kovászna megyei kis- és középvállalkozások) elnöke elmondta, ez nem egy új keletű dolog, hiszen régen a céhek is így működtek, annyi a különbség, hogy ezek a társulások modernebb formában jönnek létre.

Tapasztalatot szerezni és tömörülni

A marosvásárhelyi ipari park vezetője szerint a működő klaszterek tapasztalatai alapján Maros megyében is beindulhat ez a kezdeményezés, bár az információk hiánya nagy akadály, amit még le kell küzdeni. Több tanulmányt végeztek, hogy milyen iparágakban lenne érdemes tömörülni, így azt is megtudtuk tőle, hogy a faipari, a turisztikai vagy éppen az újrahasznosítható energia területeken alakulhatnak ki ilyen gazdasági csoportosulások.

Az ipari parkok, az inkubátorházak és a klaszterek nagy tömeget kell megmozgassanak, hogy a 2014–2020-as európai uniós finanszírozási ciklusban igényeiket figyelembe vegyék, annak ellenére, hogy az Unió már most is támogatja ezeket a tömörüléseket, több pályázati lehetőséget nyújtanak nekik. Ugyanakkor a szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az ilyen konferenciák által ráébreszthetik a román kormányt is, hogy támogassák a klasztereket, legalább azzal, hogy a működési költségeiket fedezzék.

Együtt többre mennek

A megkérdezett résztvevők egyértelműen azt hangsúlyozták, hogy a vállalkozók félnek a konkurenciától, nem akarnak egymással társulni, annak ellenére, hogy a konkurencia a fejlődés egyik motorja kellene legyen. Kézzel fogható példa, hogy egy nagyszabású informatikai projektet, egy vagy két kis cég nem tud végrehajtani, de ha többen társulnak, és közös forrásaikat összevetik, akkor egy nagy pályázat megnyerésével mindegyik  társult cég jól járhat.

Kovászna megyében már működik

Romániában az első klasztert, ProWood néven, Háromszéken hozták létre ezelőtt 3 évvel, németországi segítséggel – tudtuk meg Bagoly Miklóstól. Azóta pedig egy energetikai (GreenEnergy) és egy élelmiszeripari (AgroFood) klasztert is működésbe tudtak helyezni.

A konferencia dacára egyelőre nem várható látványos szerveződés, hiszen egy-egy ilyen partnerkapcsolat, közreműködés nem egyik napról a másikra jön létre, hanem hónapok, évek alatt alakulnak ki a jól működő társulások. Ha azonban előbb-utóbb kialakulnak Maros megyében a klaszterek, akkor minden bizonnyal sokkal hatékonyabban hasznosíthatják majd közös forrásaikat a cégek, amint azt a kovásznai példa is bizonyítja.