
Szentmisei keretben megáldják a gyertyákat, és több helyen körmenetet is tartanak
Fotó: Lukácsi Lehel
Urunk bemutatásának ünnepén, ősi nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án a katolikus közösségek megemlékeznek arról, hogy születése után negyven nappal Szent József és Szűz Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban.
2019. február 01., 22:152019. február 01., 22:15
2019. február 01., 22:332019. február 01., 22:33
Az Úr bemutatása a nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának és a fénynek az ünnepe, a görög liturgiában pedig a találkozásé – ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna próféta asszony személyében. Lukács evangélistától tudjuk, hogy az előírt áldozat felajánlásakor jelen lévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. Szent II. János Pál pápa 1997-ben a megszentelt élet világnapjává rendelte, mely napon az egész világon hálát adnak Istennek a szerzetesi hivatásokért.
A nap szentelménye
A gyertya az ókeresztény időktől Krisztus-jelkép: a viasz emlékeztet Jézus emberi természetére, a világosság pedig istenségére. Az önmagát felemésztő gyertya mások szolgálatára világít, ugyanakkor az élő cselekedetben világító hit szimbóluma is. Ezen az ünnepen
A szentelt gyertya egyike a legrégebbi szentelményeknek. Szokás volt, hogy keresztelésig ott világolt az újszülött mellett. A csíki falvakban előfordul, hogy az édesanya szülés után hat héttel gyertyával megy először a templomba. Gyertyát égetnek a beteg és a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken és mindenszentekkor is meggyújtják a szentelt gyertyát. Legáltalánosabb, hogy nagyidőben, vihar, égzengés-villámlás idején égő gyertya mellett imádkoznak.
Hiedelmek
Február 2-a időjárásjósló alkalom is volt. Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik.
A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát, megijed tőle, és visszamegy aludni. Ebből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha nincs árnyéka, akkor kint marad, mert hamarosan enyhül az idő.
Ünneplés
A csíksomlyói kegytemplomban február 2-án a gyertyaszenteléssel egybekötött szentmisék 8, 10.30, illetve 18 órakor kezdődnek, a székelyudvarhelyi ferences templomban pedig 9, illetve 18 órakor.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!