Mit ünneplünk Gyertyaszentelő Boldogasszony napján?

Szentmisei keretben megáldják a gyertyákat, és több helyen körmenetet is tartanak

Fotó: Lukácsi Lehel

Urunk bemutatásának ünnepén, ősi nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án a katolikus közösségek megemlékeznek arról, hogy születése után negyven nappal Szent József és Szűz Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban.

Molnár Melinda

2019. február 01., 22:152019. február 01., 22:15

2019. február 01., 22:332019. február 01., 22:33

Az Úr bemutatása a nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának és a fénynek az ünnepe, a görög liturgiában pedig a találkozásé – ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna próféta asszony személyében. Lukács evangélistától tudjuk, hogy az előírt áldozat felajánlásakor jelen lévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. Szent II. János Pál pápa 1997-ben a megszentelt élet világnapjává rendelte, mely napon az egész világon hálát adnak Istennek a szerzetesi hivatásokért.

Idén kiemelt jelentőségű ez az ünnep, hiszen a Gyulafehérvári Főegyházmegyében 2019 a megszentelt élet éve.

A nap szentelménye

A gyertya az ókeresztény időktől Krisztus-jelkép: a viasz emlékeztet Jézus emberi természetére, a világosság pedig istenségére. Az önmagát felemésztő gyertya mások szolgálatára világít, ugyanakkor az élő cselekedetben világító hit szimbóluma is. Ezen az ünnepen

szentmisei keretben megáldják a gyertyákat, és a legtöbb helyen körmenetet is tartanak.

A szentelt gyertya egyike a legrégebbi szentelményeknek. Szokás volt, hogy keresztelésig ott világolt az újszülött mellett. A csíki falvakban előfordul, hogy az édesanya szülés után hat héttel gyertyával megy először a templomba. Gyertyát égetnek a beteg és a halott mellett is. Nagyobb ünnepeken és mindenszentekkor is meggyújtják a szentelt gyertyát. Legáltalánosabb, hogy nagyidőben, vihar, égzengés-villámlás idején égő gyertya mellett imádkoznak.

Hiedelmek

Február 2-a időjárásjósló alkalom is volt. Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik.

Úgy tartja a mondás, hogy Gyertyaszentelőkor inkább farkas ordítson be az ablakon, mint hogy kisüssön a nap.

A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát, megijed tőle, és visszamegy aludni. Ebből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha nincs árnyéka, akkor kint marad, mert hamarosan enyhül az idő.

Ünneplés

A csíksomlyói kegytemplomban február 2-án a gyertyaszenteléssel egybekötött szentmisék 8, 10.30, illetve 18 órakor kezdődnek, a székelyudvarhelyi ferences templomban pedig 9, illetve 18 órakor.