Hirdetés
Hirdetés

Mit kerestek a magyarok Bukarestben? Egy jobb életet

Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere •  Fotó: Pinti Attila

Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere

Fotó: Pinti Attila

Hányan voltak magyar nemzetiségűek és miből éltek, egyáltalán hogyan kerültek Bukarestbe? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ adni az a kiállítás, amely rendhagyó módon nem Bukarestben, hanem Csíkszeredában nyílt meg kedden délután.

Kozán István

2023. augusztus 29., 20:092023. augusztus 29., 20:09

2023. augusztus 29., 20:362023. augusztus 29., 20:36

Nem adjuk egymásnak gyakran a kilincset a Petőfi utcai Felső Olt és Maros Múzeumnál, a kedden megnyílt – és november 12-ig megtekinthető – kiállításra azonban tényleg érdemes egy kis időt rászánni.

A mindössze két termet betöltő kulturális térben a bukaresti magyarok történetét ismerheti meg a látogató.

Hirdetés

A kedd délutáni megnyitóra mi is ellátogattunk, és több olyan információt kaphattunk, amelyről ez idáig nem tudtunk.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Miért fontos ez a kiállítás?

„Azért is fontos ez a kiállítás, mert megmutatja, hogy mennyire fontos volt Bukarest számára a magyar közösség, és nyilván fordítva is: mennyire fontos volt a magyarok számára Bukarest” – ezekkel a szavakkal üdvözölte a nagyrészt román nemzetiségű maroknyi közönséget Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere (ennek a múzeumnak a társintézménye a Felső Olt és Maros Múzeum).

Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere

Fotó: Pinti Attila

Utána Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere tartotta meg köszöntőjét. Ő a bukaresti magyar közösség történetét tekintette át, több olyan érdekességre is felhívva a figyelmet, amelyről mindeddig kevesen tudhattak.

Idézet
Még létezik egy kisebb magyar közösség Bukarestben, igaz, koránt sem akkora, mint mondjuk 80 évvel ezelőtt. Előttük is tiszteleg ez a kiállítás

– jelezte beszédében Majuru Adrian.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A kurátor egészen a kuruc időkig tekintett vissza, jelezve, hogy már abban az időben is sokan érkeztek politikai menekültként a havasalföldi városba. A kivándorlásnak az évszázadok során több oka is volt – folytatta –, de lényegében a szegénységre vezethető vissza:

például az 1814 és 1817 közötti időszakot érdemes kiemelni, amikor a székelységet érintő és éveken át elhúzódó mélyszegénység sokakat a szülőföldjük elhagyására késztetett. Akik kivándoroltak, elég könnyen találtak munkát, lévén, hogy sok mindenhez értettek.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az eseményen elhangzott, hogy a Bukarestbe betelepült magyarok száma akkor kezdett igazán növekedni, miután az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után annak résztvevői közül többen visszatérhettek a törökországi vagy európai kényszerszáműzetéseikből, új lakhelyül pedig Bukarestet választották.

A kivándorlók egy része közvetlenül hozzájárult Bukarest felvirágzásához: tevékenységük vasútépítéshez, kataszteri térképek készítéséhez, gyógyszertárak és kórházak nyitásához és azok működtetéséhez kapcsolódik.

Érdekes számadat: az 1913–14-es tanévben 2382 diák tanult a Román Királyság magyar katolikus és református iskoláiban, ebből 1682-en Bukarestben – ez rekordlétszám volt, amelyet soha többet nem értek el.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A rekord: legalább 30 ezer magyar

A korabeli dokumentumok szerint 1900-ban legalább 30 ezer magyar élt Bukarestben, nem számolva azokkal a magyarokkal, akiket valamilyen oknál fogva megfosztottak magyar állampolgárságuktól. Az osztrák-magyar állampolgárság elvesztése egyébként 10 év után következett be, amennyiben a vízumot nem hosszabbították meg; a vízum meghosszabbítás ugyanakkor meglehetősen magas díj befizetésével járt, amit sokan nem tudtak kifizetni. 1914-ben a havasalföldi magyarság száma hivatalosan 48 976 fő volt, ebből valószínűleg 40 ezer körül Bukarestben éltek. A hivatalos számokhoz hozzá kell adni legalább 20 ezer főt, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, vagy illegálisan tartózkodtak Bukarestben.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Magyar Bukarest. Egy szórvány története című kiállítás tehát november 12-ig megtekinthető, helyszíne a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeum (Petőfi Sándor utca 23. szám).

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű

A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 18., szerda

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány

A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány
2026. november 18., szerda

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin
2026. november 18., szerda

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók

Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye

Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye
2026. november 18., szerda

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése

Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése
2026. november 18., szerda

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai

Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu

Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu
2026. november 18., szerda

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa

Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa
Hirdetés