Mit kerestek a magyarok Bukarestben? Egy jobb életet

Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere •  Fotó: Pinti Attila

Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere

Fotó: Pinti Attila

Hányan voltak magyar nemzetiségűek és miből éltek, egyáltalán hogyan kerültek Bukarestbe? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ adni az a kiállítás, amely rendhagyó módon nem Bukarestben, hanem Csíkszeredában nyílt meg kedden délután.

Kozán István

2023. augusztus 29., 20:092023. augusztus 29., 20:09

2023. augusztus 29., 20:362023. augusztus 29., 20:36

Nem adjuk egymásnak gyakran a kilincset a Petőfi utcai Felső Olt és Maros Múzeumnál, a kedden megnyílt – és november 12-ig megtekinthető – kiállításra azonban tényleg érdemes egy kis időt rászánni.

A mindössze két termet betöltő kulturális térben a bukaresti magyarok történetét ismerheti meg a látogató.

A kedd délutáni megnyitóra mi is ellátogattunk, és több olyan információt kaphattunk, amelyről ez idáig nem tudtunk.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Miért fontos ez a kiállítás?

„Azért is fontos ez a kiállítás, mert megmutatja, hogy mennyire fontos volt Bukarest számára a magyar közösség, és nyilván fordítva is: mennyire fontos volt a magyarok számára Bukarest” – ezekkel a szavakkal üdvözölte a nagyrészt román nemzetiségű maroknyi közönséget Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere (ennek a múzeumnak a társintézménye a Felső Olt és Maros Múzeum).

Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere

Fotó: Pinti Attila

Utána Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere tartotta meg köszöntőjét. Ő a bukaresti magyar közösség történetét tekintette át, több olyan érdekességre is felhívva a figyelmet, amelyről mindeddig kevesen tudhattak.

Idézet
Még létezik egy kisebb magyar közösség Bukarestben, igaz, koránt sem akkora, mint mondjuk 80 évvel ezelőtt. Előttük is tiszteleg ez a kiállítás

– jelezte beszédében Majuru Adrian.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A kurátor egészen a kuruc időkig tekintett vissza, jelezve, hogy már abban az időben is sokan érkeztek politikai menekültként a havasalföldi városba. A kivándorlásnak az évszázadok során több oka is volt – folytatta –, de lényegében a szegénységre vezethető vissza:

például az 1814 és 1817 közötti időszakot érdemes kiemelni, amikor a székelységet érintő és éveken át elhúzódó mélyszegénység sokakat a szülőföldjük elhagyására késztetett. Akik kivándoroltak, elég könnyen találtak munkát, lévén, hogy sok mindenhez értettek.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az eseményen elhangzott, hogy a Bukarestbe betelepült magyarok száma akkor kezdett igazán növekedni, miután az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után annak résztvevői közül többen visszatérhettek a törökországi vagy európai kényszerszáműzetéseikből, új lakhelyül pedig Bukarestet választották.

A kivándorlók egy része közvetlenül hozzájárult Bukarest felvirágzásához: tevékenységük vasútépítéshez, kataszteri térképek készítéséhez, gyógyszertárak és kórházak nyitásához és azok működtetéséhez kapcsolódik.

Érdekes számadat: az 1913–14-es tanévben 2382 diák tanult a Román Királyság magyar katolikus és református iskoláiban, ebből 1682-en Bukarestben – ez rekordlétszám volt, amelyet soha többet nem értek el.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A rekord: legalább 30 ezer magyar

A korabeli dokumentumok szerint 1900-ban legalább 30 ezer magyar élt Bukarestben, nem számolva azokkal a magyarokkal, akiket valamilyen oknál fogva megfosztottak magyar állampolgárságuktól. Az osztrák-magyar állampolgárság elvesztése egyébként 10 év után következett be, amennyiben a vízumot nem hosszabbították meg; a vízum meghosszabbítás ugyanakkor meglehetősen magas díj befizetésével járt, amit sokan nem tudtak kifizetni. 1914-ben a havasalföldi magyarság száma hivatalosan 48 976 fő volt, ebből valószínűleg 40 ezer körül Bukarestben éltek. A hivatalos számokhoz hozzá kell adni legalább 20 ezer főt, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, vagy illegálisan tartózkodtak Bukarestben.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Magyar Bukarest. Egy szórvány története című kiállítás tehát november 12-ig megtekinthető, helyszíne a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeum (Petőfi Sándor utca 23. szám).

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 30., szerda

Az ország legkorszerűbb jégcsarnoka épült meg Gyergyóremetén

Olyan jégpálya épült Gyergyóremetén, amelynél nincs modernebb az országban. Augusztus végén rangos nemzetközi tornával avatják a Remete Ice Arénát, a GYHK új otthonát.

Az ország legkorszerűbb jégcsarnoka épült meg Gyergyóremetén
2025. július 30., szerda

Nicușor Dan szerint inkább a Romániába érkező fejlesztésekre kell összpontosítani, mintsem a helyi projektekre

Sokkal jobb a Romániába érkező beruházások lehetőségére összpontosítani, mintsem „néhány helyi dologra”, amelyek javítanak ugyan az adott településeken élők életkörülményein, de az emberek úgyis külföldre vándorolnak – véli az elnök.

Nicușor Dan szerint inkább a Romániába érkező fejlesztésekre kell összpontosítani, mintsem a helyi projektekre
2025. július 30., szerda

Építőanyag és szorgos kezek jelentik az igazi segítséget árvíz után Háromszéken

Homok, kavics, faanyag és munkaerő – ezekre van most szükség Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken. Miközben a károsultakat határokon innen és túl is támogatják, az árvízvédelem tekintetében még nem sikerült jelentős haladást elérni.

Építőanyag és szorgos kezek jelentik az igazi segítséget árvíz után Háromszéken
2025. július 30., szerda

Már falvakról is begyűjtik az elhagyott autókat Háromszéken

Sepsiszentgyörgy közigazgatási területén ebben a hónapban is folytatódott az elhagyott autók elszállítása, ezúttal a megyeközponthoz tartozó egyik falu került célkeresztbe. Kézdivásárhelyen egyelőre nincs szükség ilyen drasztikus intézkedésekre.

Már falvakról is begyűjtik az elhagyott autókat Háromszéken
2025. július 30., szerda

A rendelkezésére álló uniós források 16 százalékát hívta le Románia

Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki szerdán az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.

A rendelkezésére álló uniós források 16 százalékát hívta le Románia
2025. július 30., szerda

Emberöléssel gyanúsítják a duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét

Őrizetbe vették szerdán a katonai ügyészek a négy halálos áldozatot követelő duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét.

Emberöléssel gyanúsítják a duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét
2025. július 30., szerda

Úgy tűnik, hogy Ludovic Orbannak is terem babér az elnöki hivatalban

Megbízatást kaphat az elnöki hivatalnál Ludovic Orban – nyilatkozták szerdán politikai források.

Úgy tűnik, hogy Ludovic Orbannak is terem babér az elnöki hivatalban
2025. július 30., szerda

A CSM bejelentette, hogy nem véleményezi a különnyugdíjakkal kapcsolatos javasolt módosításokat

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közölte, hogy nem fogja véleményezni a különnyugdíjakkal kapcsolatos módosításokat tartalmazó törvénytervezet munkapéldányát.

A CSM bejelentette, hogy nem véleményezi a különnyugdíjakkal kapcsolatos javasolt módosításokat
2025. július 30., szerda

Három-négy név szerepel a listáján – a következő hetekben nevezi ki az elnök a SIE és a SRI vezetőjét

Nicușor Dan államfő szerdán azt nyilatkozta, hogy „a következő hetekben” kinevezi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőit.

Három-négy név szerepel a listáján – a következő hetekben nevezi ki az elnök a SIE és a SRI vezetőjét
2025. július 30., szerda

Nicușor Dan a CSM-nek: mi ez a fejetlenség a bírák és ügyészek nyugdíjazási eljárása körül?

Nicușor Dan államfő szerint „fejetlenség” van a bírák és ügyészek nyugdíjazási eljárása körül, és magyarázatot vár ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM).

Nicușor Dan a CSM-nek: mi ez a fejetlenség a bírák és ügyészek nyugdíjazási eljárása körül?