Fotó: Antal Lóránt sajtóirodája
Március 31-ig válthatnak áramszolgáltatót a lakóssági fogyasztók. Rengeteg félreértés van ennek kapcsán, Antal Lóránt Hargita megyei szenátort, az RMDSZ szenátusi frakciójának energiaügyi és altalajkincsekért felelős szakbizottsági elnökét kérdeztük.
2021. január 08., 13:282021. január 08., 13:28
– Január 1-jétől liberalizálták a villamosenergia-piacot. Pontosan mit jelent ez?
– Azért, hogy az emberek pontosan értsék, mi is történt valójában, picit vissza kell menni az időben, hiszen először a villamos áram piacát 2018-ban liberalizálták. 2018 év végén viszont – az ominózus 114-es sürgősségi kormányrendelet révén – újra visszaállították a szabályozott piaci árak rendszerét, ami azt jelentette, hogy a szolgáltatók nem a szabadpiaci árak, hanem az ANRE (energiaügyi szabályozó hatóság) által szabályozott áron adhatták el a villamos áramot.
– Többet kell majd fizetni?
– Normális körülmények között, ahol nagy a kínálat és a kereslet, ott a szabadpiaci környezet azt diktálná, hogy olcsóbbá váljon a villamos áram is. A földgáz esetében, amit 2020. július 1-től liberalizáltak, bebizonyosodott, hogy olcsóbb lett a földgáz, mint a liberalizálást megelőző periódusban. De ez a villamos áram esetében, a sok elavult áramtermelő technológia miatt nem feltétlenül fog olcsóbb áramot jelenteni.
– Ha egyelőre nem szeretnénk szolgáltatót váltani, maradhatunk-e a réginél?
– Igen, de aki nem köt új szerződést, többet fog fizetni az áramért, mivel a szolgáltató nem szabadpiaci áron számláz neki, hanem az univerzális általános szolgáltatási áron, ami valószínűleg 10–20 százalékkal magasabb lesz. Mindez arra a hatmillió érdekeltre vonatkozik, akik még a szabályozott piaci áron kötötték meg a szerződéseiket, és nem azokra a fogyasztókra, akik már szabadpiaci áron vásárolnak.
– Emelhet-e árat úgy a szolgáltató, hogy nem értesít?
– Normális körülmények között nem. A villamosenergia-ellátónak kötelessége megfelelően értesíteni a háztartási fogyasztót a szerződés bármely részének módosításáról és kiegészítéséről harminc nappal az említett változtatások érvénybe lépése előtt. Jelen pillanatban a nyolcmillió romániai villamos áram-fogyasztó közül kétmillió már szabadpiaci áron vásárolja a villamos áramot, rájuk nem érvényesek a mostani szabályozások és határidő-módosítások. A többi fogyasztónak jogában áll szabadpiaci árra váltani.
– Milyen szolgáltatók közül választhatunk? Hogyan hozzuk meg a döntést?
– Azt kell tudni, hogy a jelenlegi törvények értelmében hat úgynevezett végszolgáltató van, akiket az ANRE jelölt ki. A fogyasztók az ANRE honlapján találnak egy árösszehasonlító alkalmazást, amelynek segítségével kiválaszthatják a legkedvezőbb ajánlatot. Ez a hat vállalkozás azért fontos, mert valójában ezek a legnagyobbak Romániában, ezek képesek az univerzális általános szolgáltatást biztosítani.
– Későn tudtuk meg, hogy ez a váltás megtörténik. Ki a felelős ezért?
– A törvény értelmében az ANRE hatáskörébe tartozik a fogyasztók megfelelő értesítése. Én úgy gondolom, hogy ez elmaradt, és emiatt alakult ki az a helyzet, amiben most vagyunk. A január 31-ei határidőt eleve meghosszabították március 31-ig. Most
Ebben az esetben is a mi kötelességünk a fogyasztók érdekeit szem előtt tartani.
(X – Fizetett hirdetés)
Áramkimaradások miatt nem működtek az utcalámpák Csíkszeredában az utóbbi időben, hétfőre virradóra pedig még a Szent Ágoston templom harangja is megszólalt az áramszünet okozta technikai malőr miatt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Június utolsó, illetve július első hetére adott ki időjárás-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.
Az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével növelnék a kórházak hatékonyságát a kormányprogram értelmében.
A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
A különnyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez képezik többek között a leendő kormány prioritásait.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.