
A számok helyett a közösségek és intézmények közti kapcsolat megerősítésére koncentrálnak
Fotó: Tuchiluș Alex
Az idei költségvetésre vonatkozó tervek kerültek napirendre Tamás Sándornak, Kovászna megye tanácselnökének szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a régiósítás is szóba került. Mint elhangzott: Brassó, Kovászna és Hargita megye esetleges összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú és 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne.
2024. február 15., 11:182024. február 15., 11:18
Összesen 537 millió lejjel számolhatnak idén Kovászna megyében, amelyet elsősorban beruházásokra és egészségügyre szán a megyei önkormányzat. Utóbbi területén a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházra fordítanak idén a legtöbbet, 180 millió lejt.
Az önkormányzat működésére 23, a fejlesztésre 11 millió lej jut.
A költségvetés elfogadása előtt egy nappal megszervezett sajtóbeszélgetésen a még folyamatban lévő projektekről és jövőbeli beruházásokról számolt be az elnök, Jakab István Barna és Henning János alelnökök, továbbá Kovács Ödön megyemenedzser.
Két nagyon fontos projektnek juthatnak idén a végére, ezek egyike a tüdőkórház építése, amellyel később minőségi ellátást biztosíthatnak a betegek számára.
A másik az erdővidéki úthálózat korszerűsítése, amellyel kapcsolatban Kovács Ödön megyemendzser elmondta, hogy a nehézségek ellenére is szerencsésen áll a helyzet, hiszen
Ezenkívül jogilag is meghosszabbíthatták a kivitelezési szerződést, így várhatóan szeptemberben végeznek a Málnásfürdő–Barót–ágostonfalvi híd közötti, illetve a Barót–Olasztelek–Vargyas–Hargita megye határa közötti szakasz munkálataival.
Reménykednek ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben indult speciális iskola építésének befejezésében, ahol
„Ez lesz az első olyan alkalom, ahol a speciális oktatásban lévő gyerekek is szakmát tudnak tanulni” – részletezte Henning János alelnök az intézménnyel kapcsolatban, ahol 185 diák fejlesztheti készségeit többek között kerámia és agyagos, bőrdíszműves és textilműhelyben is, amelyeknek a modern iskola fog helyszínt biztosítani várhatóan már idén szeptembertől.
Tíz európai uniós pályázat van folyamatban, ezek közül a legfontosabbakat Jakab Barna István, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke ismertette. Mint mondta, 33 iskolának biztosítanának idén iskolabuszt, továbbá vásárolnának teljes felszerelést, beleértve a bútorzatot, laboratórumi eszközöket, de még sportszereket is.
Jelenleg zajlik a közbeszerzés az egyenként 36 millió lej értékű projektek esetében, így a következő tanév kezdetére már új mikrobuszokat terveznek üzembe helyezni és a felszerelések egy részét is megkaphatják az iskolák.
Az idei év egyik legfontosabb célkitűzése továbbá, hogy a már meglévő vidéki fejlesztések sorát továbbiakkal egészítsék ki, ezzel javítva a falusiak életminőségét. A tanácselnök szerint idén három újabb programot indítanak útnak:
a helyi tanácsok tulajdonában lévő ingatlanokban működő fogorvosi rendelők,
továbbá az állatorvosi rendelők felújításában is támogatják a községeket,
ugyanakkor kibővítik a Meleg ebéd elnevezésű programot is.
Utóbbi kereteiben 18 vidéki iskolának segítenek olyan étkezdék kialakításában, amelyek lehetővé teszik összesen 4760 diáknak a programban való részvételt.
Tamás Sándor a kormány által tavaly megfogalmazott reformintézkedések veszélyeire is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint Brassó, Kovászna és Hargita megye összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú, 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne.
A Brassó központú megamegyében 1,1 millió lakos felét sem tennék ki a magyarok
Fotó: Tuchiluș Alex
A jelenleg különálló falvakra tekintve számottevő fejlődésről számolt be, például a Maksától levált Dálnok vagy a Kézdiszentkereszttől függetlenített Esztelnek esetében. „Ezek többsége valóban nem él meg saját költségvetésből, de az állam feladata az volna, hogy a közösséget építse” – fogalmazott az elnök.
A megyei önkormányzat elnöke egy felmérést mutatott be, amely szerint jelenleg a PSD ugyan 30 százalékkal vezet a népszerűségben, de szorosan mögötte következik a George Simion által irányított AUR is 20 százalékkal, amihez szorosan kapcsolódik a Diana Șoșoacă vezette S.O.S követőtábora, nagyjából 7 százalékkal. Az utóbbiak „egy tőről fakadnak”, így
Tamás Sándor nyomatékosította azt is, hogy bár a román pártoknak a moldvai közösség támogatása biztosított, az erdélyi magyaroknak nincs ekkora szavazóbázisa, ezért minden magyar választópolgár voksa számítani fog. Mint mondta, az RMDSZ-nek nagyjából 6 százalék körül járhat a népszerűsége, a kisebbségi pártnak pedig – szerinte – az volna a legelőnyösebb felállás, ha az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választásokat is egyszerre, június 9-én szerveznék meg.
Egy katonai drón mintegy 4 kilométerre behatolt Románia légterébe, majd lezuhant a Tulcea megyei Parcheș település közelében, miután az ukrán légvédelem eltérítette – közölte csütörtökön a védelmi minisztérium.
Az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból – jelentette ki szerdán Korondon Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Szinte biztosan várakoznia kell a városi pénztáraknál annak, aki ezekben a napokban szeretné rendezni az adóját. Háromszéken a többség élni kíván a tízszázalékos kedvezmény lehetőségével, és ezért akár egy órát is hajlandó sorba állni.
Kijött az első előzetes a Warner-nél készülő Harry Potter-sorozathoz, ami J. K. Rowling világhírű varázslótanoncos regényeit dolgozza fel újra, a 2000-es években készült filmek után.
Székelyföld-szerte számos ponton nyújtanak segítséget a levélszavazatok pontos kitöltésében és annak leadásában. Összegyűjtöttük, a székelyföldi városokban hol adhatja le szavazatát, hogy időben célba érjen.
Negyven férőhelyes, konyhával és egészségügyi helyiséggel is rendelkező bölcsődét adtak át a közösségnek szerdán délután Korondon. A felszólalók a „legkisebbek” biztonságos nevelésének fontosságát hangsúlyozták, ami a megmaradásunk alapja.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) kézzelfogható eredményeket ért el az adócsalás elleni küzdelemben és a költségvetési tartozások behajtásában, amit az áfabevételek 12,9 százalékos növekedése is jelez – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségirendelet-tervezet nem a lakosságot, hanem a válságon nyerészkedő gazdasági szereplőket védi – állapította meg szerdai közleményében az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Kelemen Hunor szerint nincs alternatívája a PSD, PNL, USR, RMDSZ és a nemzeti kisebbségek alkotta jelenlegi kormánykoalíciónak.
Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke szerdán kijelentette, hogy a kormánynak mielőbb mérsékelnie kell az üzemanyagár-emelkedés hatásait.
1 hozzászólás