
A számok helyett a közösségek és intézmények közti kapcsolat megerősítésére koncentrálnak
Fotó: Tuchiluș Alex
Az idei költségvetésre vonatkozó tervek kerültek napirendre Tamás Sándornak, Kovászna megye tanácselnökének szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a régiósítás is szóba került. Mint elhangzott: Brassó, Kovászna és Hargita megye esetleges összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú és 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne.
2024. február 15., 11:182024. február 15., 11:18
Összesen 537 millió lejjel számolhatnak idén Kovászna megyében, amelyet elsősorban beruházásokra és egészségügyre szán a megyei önkormányzat. Utóbbi területén a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházra fordítanak idén a legtöbbet, 180 millió lejt.
Az önkormányzat működésére 23, a fejlesztésre 11 millió lej jut.
A költségvetés elfogadása előtt egy nappal megszervezett sajtóbeszélgetésen a még folyamatban lévő projektekről és jövőbeli beruházásokról számolt be az elnök, Jakab István Barna és Henning János alelnökök, továbbá Kovács Ödön megyemenedzser.
Két nagyon fontos projektnek juthatnak idén a végére, ezek egyike a tüdőkórház építése, amellyel később minőségi ellátást biztosíthatnak a betegek számára.
A másik az erdővidéki úthálózat korszerűsítése, amellyel kapcsolatban Kovács Ödön megyemendzser elmondta, hogy a nehézségek ellenére is szerencsésen áll a helyzet, hiszen
Ezenkívül jogilag is meghosszabbíthatták a kivitelezési szerződést, így várhatóan szeptemberben végeznek a Málnásfürdő–Barót–ágostonfalvi híd közötti, illetve a Barót–Olasztelek–Vargyas–Hargita megye határa közötti szakasz munkálataival.
Reménykednek ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben indult speciális iskola építésének befejezésében, ahol
„Ez lesz az első olyan alkalom, ahol a speciális oktatásban lévő gyerekek is szakmát tudnak tanulni” – részletezte Henning János alelnök az intézménnyel kapcsolatban, ahol 185 diák fejlesztheti készségeit többek között kerámia és agyagos, bőrdíszműves és textilműhelyben is, amelyeknek a modern iskola fog helyszínt biztosítani várhatóan már idén szeptembertől.
Tíz európai uniós pályázat van folyamatban, ezek közül a legfontosabbakat Jakab Barna István, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke ismertette. Mint mondta, 33 iskolának biztosítanának idén iskolabuszt, továbbá vásárolnának teljes felszerelést, beleértve a bútorzatot, laboratórumi eszközöket, de még sportszereket is.
Jelenleg zajlik a közbeszerzés az egyenként 36 millió lej értékű projektek esetében, így a következő tanév kezdetére már új mikrobuszokat terveznek üzembe helyezni és a felszerelések egy részét is megkaphatják az iskolák.
Az idei év egyik legfontosabb célkitűzése továbbá, hogy a már meglévő vidéki fejlesztések sorát továbbiakkal egészítsék ki, ezzel javítva a falusiak életminőségét. A tanácselnök szerint idén három újabb programot indítanak útnak:
a helyi tanácsok tulajdonában lévő ingatlanokban működő fogorvosi rendelők,
továbbá az állatorvosi rendelők felújításában is támogatják a községeket,
ugyanakkor kibővítik a Meleg ebéd elnevezésű programot is.
Utóbbi kereteiben 18 vidéki iskolának segítenek olyan étkezdék kialakításában, amelyek lehetővé teszik összesen 4760 diáknak a programban való részvételt.
Tamás Sándor a kormány által tavaly megfogalmazott reformintézkedések veszélyeire is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint Brassó, Kovászna és Hargita megye összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú, 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne.
A Brassó központú megamegyében 1,1 millió lakos felét sem tennék ki a magyarok
Fotó: Tuchiluș Alex
A jelenleg különálló falvakra tekintve számottevő fejlődésről számolt be, például a Maksától levált Dálnok vagy a Kézdiszentkereszttől függetlenített Esztelnek esetében. „Ezek többsége valóban nem él meg saját költségvetésből, de az állam feladata az volna, hogy a közösséget építse” – fogalmazott az elnök.
A megyei önkormányzat elnöke egy felmérést mutatott be, amely szerint jelenleg a PSD ugyan 30 százalékkal vezet a népszerűségben, de szorosan mögötte következik a George Simion által irányított AUR is 20 százalékkal, amihez szorosan kapcsolódik a Diana Șoșoacă vezette S.O.S követőtábora, nagyjából 7 százalékkal. Az utóbbiak „egy tőről fakadnak”, így
Tamás Sándor nyomatékosította azt is, hogy bár a román pártoknak a moldvai közösség támogatása biztosított, az erdélyi magyaroknak nincs ekkora szavazóbázisa, ezért minden magyar választópolgár voksa számítani fog. Mint mondta, az RMDSZ-nek nagyjából 6 százalék körül járhat a népszerűsége, a kisebbségi pártnak pedig – szerinte – az volna a legelőnyösebb felállás, ha az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választásokat is egyszerre, június 9-én szerveznék meg.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás