Amíg még magunk dönthetünk a pénzről

Az önkormányzat működésére 23, a fejlesztésre 11 millió lej jut.

A költségvetés elfogadása előtt egy nappal megszervezett sajtóbeszélgetésen a még folyamatban lévő projektekről és jövőbeli beruházásokról számolt be az elnök, Jakab István Barna és Henning János alelnökök, továbbá Kovács Ödön megyemenedzser.

Közelednek a végéhez

Két nagyon fontos projektnek juthatnak idén a végére, ezek egyike a tüdőkórház építése, amellyel később minőségi ellátást biztosíthatnak a betegek számára.

A másik az erdővidéki úthálózat korszerűsítése, amellyel kapcsolatban Kovács Ödön megyemendzser elmondta, hogy a nehézségek ellenére is szerencsésen áll a helyzet, hiszen

Ezenkívül jogilag is meghosszabbíthatták a kivitelezési szerződést, így várhatóan szeptemberben végeznek a Málnásfürdő–Barót–ágostonfalvi híd közötti, illetve a Barót–Olasztelek–Vargyas–Hargita megye határa közötti szakasz munkálataival.

Reménykednek ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben indult speciális iskola építésének befejezésében, ahol

„Ez lesz az első olyan alkalom, ahol a speciális oktatásban lévő gyerekek is szakmát tudnak tanulni” – részletezte Henning János alelnök az intézménnyel kapcsolatban, ahol 185 diák fejlesztheti készségeit többek között kerámia és agyagos, bőrdíszműves és textilműhelyben is, amelyeknek a modern iskola fog helyszínt biztosítani várhatóan már idén szeptembertől.

Hangsúly a pályázatokon és falufejlesztésen

Tíz európai uniós pályázat van folyamatban, ezek közül a legfontosabbakat Jakab Barna István, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke ismertette. Mint mondta, 33 iskolának biztosítanának idén iskolabuszt, továbbá vásárolnának teljes felszerelést, beleértve a bútorzatot, laboratórumi eszközöket, de még sportszereket is.

Jelenleg zajlik a közbeszerzés az egyenként 36 millió lej értékű projektek esetében, így a következő tanév kezdetére már új mikrobuszokat terveznek üzembe helyezni és a felszerelések egy részét is megkaphatják az iskolák.

Az idei év egyik legfontosabb célkitűzése továbbá, hogy a már meglévő vidéki fejlesztések sorát továbbiakkal egészítsék ki, ezzel javítva a falusiak életminőségét. A tanácselnök szerint idén három újabb programot indítanak útnak:

• a helyi tanácsok tulajdonában lévő ingatlanokban működő fogorvosi rendelők,

• továbbá az állatorvosi rendelők felújításában is támogatják a községeket,

• ugyanakkor kibővítik a Meleg ebéd elnevezésű programot is.

Utóbbi kereteiben 18 vidéki iskolának segítenek olyan étkezdék kialakításában, amelyek lehetővé teszik összesen 4760 diáknak a programban való részvételt.

A régiósítás margójára

Tamás Sándor a kormány által tavaly megfogalmazott reformintézkedések veszélyeire is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint Brassó, Kovászna és Hargita megye összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú, 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne.

Tamás Sándor nyomatékosította azt is, hogy bár a román pártoknak a moldvai közösség támogatása biztosított, az erdélyi magyaroknak nincs ekkora szavazóbázisa, ezért minden magyar választópolgár voksa számítani fog. Mint mondta, az RMDSZ-nek nagyjából 6 százalék körül járhat a népszerűsége, a kisebbségi pártnak pedig – szerinte – az volna a legelőnyösebb felállás, ha az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választásokat is egyszerre, június 9-én szerveznék meg.