
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Cáfolja Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő, hogy a háromszéki munkavállalók 75 százaléka minimálbért keres. A politikus Kelemen Tibornak, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjének a nyilatkozatára reagált szerdán kiadott közleményében.
2021. augusztus 04., 15:322021. augusztus 04., 15:32
Az igazgatót az Agerpres hírügynökség idézte, ez szerint a háromszékiek háromnegyede minimálbért keres. „Nincs hozzáférésünk az adatbázishoz, amire Kelemen igazgató úr az állítását alapozza, ám ez első olvasatra is valószínűtlen. Egyszerű logika szerint, figyelembe véve a 2710 lejes Kovászna megyei nettó átlagfizetést, ha az alkalmazottak 75 százaléka minimálbért keresne, a fennmaradó 25 százaléknak havonta 6802 lejt kellene kézbe kapnia” – fogalmaz Miklós Zoltán. Rámutat, a munkaerőpiaci helyzet ennél bonyolultabb, hiszen
másrészt a különböző állami intézmények adatainak összevetésére van szükség ahhoz, hogy világos kép rajzolódjon ki. Kifejti, a munkaügyi minisztérium idei adatai alapján Romániában összesen 5,5 millió egyéni munkaszerződés van, ebből 1,58 millió minimálbéres. Ez szerint országos szinten a munkaszerződések 28,73 százalékát minimálbéren jegyezték be. Ugyanazon forrás szerint Kovászna megyében 13 878 minimálbéres munkaszerződés létezik, amiből 10 241 általános minimálbér, vagyis bruttó 2300 lej, 1684 diplomásoknak szavatolt minimálbér (bruttó 2350 lej), illetve 1953 szerződés vonatkozik az építkezésben érvényes minimálbérre (bruttó 3000 lej).
A képviselő a Kovászna megyei pénzügyi hivatal legfrissebb adatait is megvizsgálta, ez szerint a megyében a magánszférában és közszférában összesen 49 229 teljes és részmunkaidős munkaszerződés létezik. Ebbe beletartoznak a más megyében bejegyzett cégek háromszéki munkapontjain dolgozó alkalmazottak, például bankok, üzlethálózatok, üzemanyag-töltőállomások, biztosítócégek munkatársai is.
– szögezi le Miklós Zoltán. „Mindannyiunk közös érdeke, hogy növekedjenek a háromszéki fizetési szintek, minél kevesebben dolgozzanak minimálbérért és emelkedjen az átlagfizetés. Mindezeket figyelembe véve felkérem Kelemen Tibort, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjét, hogy valótlan állításokkal ne mérgezze a közvéleményt, ne rontsa tovább a járványhelyzet miatt amúgy is megromlott közhangulatot, és ne feketítse be a nehéz gazdasági helyzetben is helyt álló, munkahelyeket biztosító vállalkozókat” – fogalmaz a politikus.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!