Minimálbér az adatbázisok útvesztőjében

Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Cáfolja Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő, hogy a háromszéki munkavállalók 75 százaléka minimálbért keres. A politikus Kelemen Tibornak, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjének a nyilatkozatára reagált szerdán kiadott közleményében.

Bíró Blanka

2021. augusztus 04., 15:322021. augusztus 04., 15:32

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az igazgatót az Agerpres hírügynökség idézte, ez szerint a háromszékiek háromnegyede minimálbért keres. „Nincs hozzáférésünk az adatbázishoz, amire Kelemen igazgató úr az állítását alapozza, ám ez első olvasatra is valószínűtlen. Egyszerű logika szerint, figyelembe véve a 2710 lejes Kovászna megyei nettó átlagfizetést, ha az alkalmazottak 75 százaléka minimálbért keresne, a fennmaradó 25 százaléknak havonta 6802 lejt kellene kézbe kapnia” – fogalmaz Miklós Zoltán. Rámutat, a munkaerőpiaci helyzet ennél bonyolultabb, hiszen

háromféle minimálbér van érvényben: 2300 lej a bruttó általános garantált bérminimum, 2350 lej a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bruttó minimálbére, és 3000 lej az építkezésben dolgozók bruttó minimálbére,

másrészt a különböző állami intézmények adatainak összevetésére van szükség ahhoz, hogy világos kép rajzolódjon ki. Kifejti, a munkaügyi minisztérium idei adatai alapján Romániában összesen 5,5 millió egyéni munkaszerződés van, ebből 1,58 millió minimálbéres. Ez szerint országos szinten a munkaszerződések 28,73 százalékát minimálbéren jegyezték be. Ugyanazon forrás szerint Kovászna megyében 13 878 minimálbéres munkaszerződés létezik, amiből 10 241 általános minimálbér, vagyis bruttó 2300 lej, 1684 diplomásoknak szavatolt minimálbér (bruttó 2350 lej), illetve 1953 szerződés vonatkozik az építkezésben érvényes minimálbérre (bruttó 3000 lej).

A képviselő a Kovászna megyei pénzügyi hivatal legfrissebb adatait is megvizsgálta, ez szerint a megyében a magánszférában és közszférában összesen 49 229 teljes és részmunkaidős munkaszerződés létezik. Ebbe beletartoznak a más megyében bejegyzett cégek háromszéki munkapontjain dolgozó alkalmazottak, például bankok, üzlethálózatok, üzemanyag-töltőállomások, biztosítócégek munkatársai is.

A számítások szerint a Kovászna megyében dolgozók munkaszerződéseinek 28,19 százalékát kötötték minimálbéren, tehát több mint 70 százalék a minimálbérnél többet keres, ezzel a Kovászna megyei helyzet jobb, mint az országos átlag

– szögezi le Miklós Zoltán. „Mindannyiunk közös érdeke, hogy növekedjenek a háromszéki fizetési szintek, minél kevesebben dolgozzanak minimálbérért és emelkedjen az átlagfizetés. Mindezeket figyelembe véve felkérem Kelemen Tibort, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjét, hogy valótlan állításokkal ne mérgezze a közvéleményt, ne rontsa tovább a járványhelyzet miatt amúgy is megromlott közhangulatot, és ne feketítse be a nehéz gazdasági helyzetben is helyt álló, munkahelyeket biztosító vállalkozókat” – fogalmaz a politikus.