
A legújabb járványtani eredmények azt mutatják, hogy a maszkviselés csökkenti a vírus terjedését
Fotó: Haáz Vince
A szájat és orrot eltakaró maszk viselését ajánlja Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár mindenkinek, aki elhagyja otthonát. Azt mondja, ha a célra nincs nálunk egészségügyi maszk, akkor „improvizáljunk”, ugyanis információi szerint jó lenne, ha alkalmaznánk ezt a praktikát, amilyen gyorsan csak lehet.
2020. április 05., 18:222020. április 05., 18:22
2020. április 05., 22:132020. április 05., 22:13
Az országos katasztrófavédelem vezetője egy Facebook-bejegyzésben hívja fel a polgárok figyelmét, a járvány elején az volt az általános nézet, hogy csak azok viseljenek maszkot, akik a betegség tüneteit hordozzák. Ez részben azért alakult így, mert mindenütt hiány volt az egészségügyi maszkokból, és a rendelkezésre álló készletre az egészségügyben volt a legnagyobb szükség.
Mostanra viszont, figyelembe véve a vírus terjedésének ütemét, illetve a tünetmenetes fertőzötteket,
és tömegközlekedést veszünk igénybe, vagy csak úgy egyáltalán, ha másokkal találkozunk. A legfrissebb járványtani eredmények azt mutatják, hogy
– írja a belügyminisztériumi államtitkár, aki egyébként jól tudja, hogy hiánycikk a maszk, illetve ahol van, ott is nagyon drágán kínálják, ezért alternatívákat javasol, amik „kikerülnek” otthonról.
– jegyzi meg az országos katasztrófavédelem vezetője, hangsúlyozva, nem feltétlenül egészségügyi maszkra van szükség, jó az is, ha improvizálunk annak érdekében, hogy megóvjuk magunkat és embertársainkat. Ha pedig magunk készítünk maszkot, minden viselet után mossuk és vasaljuk ki – szól az alapvető tanács a házi maszkokra vonatkozóan.
Egyébként az ország több megyéjében is kötelező lesz a maszkviselet hétfőtől, információink szerint Vaslui, Galac és Máramaros megyében kötelezik a polgárokat, hogy takarják el az orrukat és szájukat, ha kimennek otthonról.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás