Milyen lesz a jövő mezőgazdasága ilyen időjárás mellett?

A gyakorlatban ez víztározókat jelent, amelyekben fel lehetne fogni a hóolvadásból származó vizet és a tavaszi csapadékot, amelyet nyáron, az aszályos időszakokban öntözésre lehetne használni. Erre ugyanis általánosan szükség lesz a Hargita megyei mezőgazdaságban. Az ok, hogy egyre forróbbak a nyarak, de a '60-as, '70-es években árvízvédelmi céllal elvégzett folyóegyenesítések és lecsapolások következménye is. Az akkori beavatkozások miatt lecsökkent a talajvíz szintje is, és gyorsabb folyásúvá váltak a folyók, ami akkor megoldotta az árvízgondokat, ám most nagyban hozzájárul a földek kiszáradásához.

Török Jenő példaként említette, hogy a folyókanyarulatok kiiktatása miatt az Olt Csíkszentdomokos és Tusnád közti szakasza fele olyan hosszú, mint hetven évvel ezelőtt, de hasonló a helyzet a Nagy-Küküllő vagy a Nyárád esetében is. A nyaranta bekövetkező szárazság még a krumplitermesztést is egyre komolyabb kihívások elé állítja: át kell térni a korai fajták használatára – amelyek kifejlődnek a nagy nyári forróság beállta előtt –, vagy öntözni kell, különben a szárazság tönkreteszi a termést. Mivel

A talajművelés esetében hangsúlyos szemponttá válik a nedvesség megtartása, például tavasz helyett ősszel kell szántani, és minél kevesebbet kell forgatni a földet, hogy az ne veszítse el víztartalmát – tanácsolta Török Jenő.

Az általános felmelegedés eredménye az, hogy új gyomnövények telepedtek meg a térségben, és megjelentek új kártevők, ráadásul az enyhe tél miatt egyre több rovar éli túl a hideg időszakot, ezért

Vannak azonban pozitív hatásai is az átlaghőmérséklet emelkedésének, például az, hogy jócskán kitolódott a termelési időszak. Régen hagyományosan május elsején ültették a pityókát, az utóbbi években viszont már március végén nekifognak a gazdák – említett egy újabb példát Török Jenő, hozzáfűzve, hogy ősszel általában 20–25 nappal később jönnek az első fagyok, tavasszal pedig majdnem két hónappal korábban kezdődik el az aktív időszak a mezőgazdaságban. Pozitív következmény az is, hogy

ami régen elképzelhetetlen volt, Udvarhelyszéken pedig a barack, és már a nemesebb szőlőfajták is.

Roskadoznak a barackfák

Egyre eredményesebben lehet termeszteni a fagyérzékenyebb gyümölcsfajtákat Udvarhelyszéken, ezt tapasztalja Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő is. Elmondta, ő már régen is próbálkozott az őszibarackkal, de annyira hiábavaló volt, hogy végül kivágta a fákat. Néhány éve ismét belefogott, és az elmúlt két évben olyan bőséges termés lett, hogy ki kellett támasztania a fák ágait. Hasonló tapasztalatai vannak nemesebb szőlőfajtákkal is. A klímaváltozásnak azonban negatív hozadékai is vannak. Igaz ugyan, hogy tavasszal sokkal korábban nő meg a talaj hőmérséklete és sokkal korábban kezdenek el bomlani a rügyek, ám éppen emiatt óriási károkat tud okozni egy áprilisi, május eleji fagy – magyarázta a szakember.

Most viszont, ha nem használnak szárazságtűrő hibridfajtákat, egy aszályos nyáron odalesz a kukoricatermés 25–40 százaléka. A szakember szerint az időjárási tényezők és a nagy költségek miatt vetőmagokból hagyományos fajtákat legfeljebb nosztalgiából használnak a gazdák, legtöbben a hibrideket részesítik előnyben.

Túl gyors az éghajlatváltozás

„A szakmában körvonalazódó, szinte már egyöntetű vélemény az, hogy néhány évtizeden belül itt, a mi vidékünkön is az úgynevezett mediterrán éghajlati jellemzők fognak eluralkodni, amelyek jelenleg a Földközi-tenger környékét jellemzik. Tehát hosszú meleg, száraz nyarak lesznek, és enyhe, csapadékosabb telek, az átmeneti évszakok pedig nagyon le fognak rövidülni” – ismertette a hosszú távú prognózist Makkai Gergely. A Marosvásárhelyi Területi Meteorológiai Központ igazgatója szerint ennek következtében a növényzet is megváltozik, a hagyományos növénytermesztésbe új fajok kerülnek be, ami még a gasztronómiai szokásokra is ki fog hatni. A szakember szerint a mezőgazdasági növénykultúrák megmaradása, illetve megújulása szempontjából

A természetes növényfajok esetében viszont még drámaibb a helyzet. A klímaváltozás – az éghajlati övezetek eltolódása – jellegzetessége az, hogy ez egy nagyon-nagyon gyors folyamat, ám a növényzet nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott időjárási körülményekhez.

– vázolta a baljós kilátásokat Makkai Gergely. Régen egy fél fokos évi átlaghőmérséklet-emelkedés 100–150 év alatt történt meg, az elmúlt száz évben viszont már majdnem egy fokot nőtt ez az érték, ami a szakember szerint nagyon erős változás. Ha ez a gyorsulási ütem megmarad, akkor a mai ember – főként az idősebb generáció – eléggé szokatlan és radikális változást fog megtapasztalni az időjárás és annak hatási szempontjából – mondta a meteorológiai központ vezetője.