
Míg más országokban a vásárlói szokásokra alapoznak, nálunk a túlélés a cél. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Eddig sem volt, ezután sem lesz elfogadható a minimális fogyasztói kosár összetétele Romániában. A korábbi, 2000-ben elfogadott változatot, amely zömében egészségtelen élelmiszereket tartalmazott, 2004-ben felfüggesztették. Most újra bevezetnék a kosár időszakos frissítését, ám ennek összetétele ismét csupán a túléléshez lehet elég – vagy még ahhoz sem.
2018. március 03., 20:292018. március 03., 20:29
Módosulhat az úgynevezett minimális fogyasztói kosár összetétele, amelyet a jövőben negyedévente frissítenének egy törvényjavaslat szerint. A változtatásra valóban nagy szükség lenne, hiszen a fogyasztói kosár tartalmát még 2000-ben állították össze, 2004 óta azonban még csak nem is aktualizálták.
A fogyasztói kosár, amelyet Romániában inkább megélhetési vagy túlélési kosárnak lehetne nevezni, azon élelmiszerek és szolgáltatások minimális költségeinek változását mérte, amelyek egy család alapszükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlenek. A havi fogyasztói kosár tartalmát a 2000-ből származó 217-es számú kormányrendeletben határozták meg, és
A rendelet szerint a háromtagú romániai családnak egy hónapban a következő élelmiszeripari termékekre van szüksége a minimális életszínvonal megtartásához: 3,08 kilogramm liszt, 5,8 kg kukoricaliszt, 32 kg kenyér, 0,5 kg sütőipari termék, 0,7 kg tésztaféle, 1,4 kg rizs, 2,1 kiló szemes bab, 13,1 kg burgonya, 1,6 kg sárgarépa, petrezselyem és paszternák, 2,5 kg hagyma, 3,8 kg savanyúság, 800 gramm sűrített paradicsom, 1 kg zöldségkonzerv, 3 kg alma, 0,5 kg citrusféle, 0,7 kg marhahús, 2,5 kg sertéshús, 2,8 kg szárnyashús, 0,4 kiló juhhús, 2,5 kiló felvágott, 0,8 kg friss vagy fagyasztott hal, 14,8 liter friss tej, 0,7 liter savanyú tej, 1,1 kg sós tehéntúró, 0,7 kg sós juhtúró, 0,9 kg friss túró és tejföl, 42 tojás, 2,8 liter étolaj, 0,7 kg zsír, 0,5 kg margarin, 2,8 kiló cukor, 0,1 kg csokoládé és cukorka, illetve 2,3 liter nem szeszes ital. A felsorolt élelmiszerek milyensége és mennyisége
talán pont ezért döntöttek úgy a rendelet megjelenése után négy évvel, hogy fel is függesztik a lista frissítését.
A 2000-ből származó rendeletben ugyanis a fogyasztói kosár összetétele mellett arra is kitértek, hogy ennek tartalmát negyedévente frissítenie kell az Országos Statisztikai Hivatalnak és a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémiának, az új formát pedig kormányrendelettel hagyják jóvá. A 2004-ből származó 11-es számú sürgősségi kormányrendelettel azonban eltörölték a fogyasztói kosár aktualizálásának kötelezettségét.
A tervezett fogyasztói kosár összetétele. Távol a valóságtól
Fotó: Székelyhon
Abos Maria Elena, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal vezetője érdeklődésünkre elmondta, az árak alakulását jelenleg is figyelemmel kísérik, ám a fogyasztói kosár összetételét nem, hiszen ez évek óta tulajdonképpen nem is létezik. Mint mondta, a korábbi, törvény által szabályozott fogyasztói kosár csak azt mutatta meg, mire van szüksége egy háromtagú családnak a túléléshez, ennek alakulását azonban a 2004-es felfüggesztés óta nem számították ki. Hozzátette,
Magyarországon például minden év januárjában frissíti fel a Központi Statisztikai Hivatal annak a bevásárló kosárnak a tartalmát, amelynek szerepe, hogy a benne szereplő termékek és szolgáltatások árváltozásaiból ki tudják számítani a mindenkori fogyasztói árindexet, vagyis az inflációt. Az éves frissítés oka, hogy a fogyasztók változó vásárlási szokásait tükrözzék – számolt be a Népszava.hu.
Látható tehát, hogy nem a megélhetéshez szükséges termékek felsorolásáról van szó, hanem a vásárlók által gyakran vásárolt termékek alapján áll össze a fogyasztói kosár.
György Ottilia, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara Gazdaságtudományi Tanszékének vezetője is ezt erősítette meg: ahogy az oktató megkeresésünkre fogalmazott, a fogyasztói kosár egy átlagfogyasztó által egy adott időszak alatt megvásárolt termékekre vonatkozik. A kosár összetétele attól is függ, hogy egy adott országban mekkora az átlagjövedelem színvonala, ez alapján határozzák meg, hogy a kosár tartalmának hány százalékát teszik ki az élelmiszerek, az alapszükségletek kielégítését célzó termékek, mennyi belőle a luxustermék, vagy éppen a szabadidős tevékenység. Az aktualizálásra a szakember szerint is szükség van, hiszen 2000 óta nagymértékben változtak a jövedelmek és az árak is. Tudni kell ugyanis, hogy
Hozzátette, a változtatás másik oka az lehet, hogy már nem csak az alapszükségletekre szeretnének fókuszálni, hanem a vásárlási szokásokat is figyelembe vennék.
Az új törvényjavaslattal, amelyet a 2000-ből származó előírások módosítására és kiegészítésére dolgoztak ki, ismét visszavezetnék a fogyasztói kosár negyedéves frissítésének kötelezettségét. Az elképzelés szerint az aktualizálást a korábbiakhoz hasonlóan ismét az Országos Statisztikai Hivatal és a Gazdaságtudományi Akadémia végezné. A módosításról húsz képviselő és szenátor tavaly novemberi kezdeményezésére ebben a hónapban tárgyaltak először a Szenátusban. A javaslat az L81-es munkaszámot kapta, jelenleg két szakbizottságnál is tárgyalnak róla. A javaslatban az időszakos frissítés mellett arra is kitértek, hogy
(szülők és két gyerek) a mennyiségek kiszámításakor. A javaslat szerint a fogyasztói kosár 45,5 százalékát az élelmiszeripari termékek tennék ki 1048,3 lej értékben, 140,5 lej jutna ruhára és cipőre (6,1%), 306,4 lej lakásra, vízre, elektromos áramra, gázra és más fűtőanyagra (13,3%), 71 lej a lakás fenntartására (3,1%), 133,8 lej egészségügyi költségekre (5,8%), 165,9 lej közlekedésre (7,2%), 20,7 lej postai és kommunikációs költségekre (0,9%), 53 lej oktatásra, pihenésre és kultúrára (2,3%), 133,6 lej különféle termékekre és szolgáltatásokra (5,8%), végül pedig 230,4 lejt (10 százalék) biztonsági alapként, megtakarításként határoztak meg. A javaslatból kitűnik, amennyiben érvénybe lép,
Másképp hogyan lenne elég egy hónapban négy személynek 140 lej ruhára és cipőre, 306 lej a számlákra, üzemanyagra és esetenként lakbérre, 133 lej egészségügyi ellátásra vagy éppen 53 lej kikapcsolódásra és tanulásra?
Fagyos időre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat. Hargita és Kovászna megyében is lehűl az idő.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A gyalui víztározóba esett férfit keresnek a búvárok – közölte hétfő reggel a Kolozs megyei katasztrófavédelem.
Általános sztrájk kirobbantására készül a polgármesteri hivatalokban dolgozók szakszervezete a kormány által tervezett megszorítások miatt. Keddre kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett az érdekvédelmi tömörülés.
Könnyed, vicces, kisebb téteket felvonultató westerosi történtet adaptált a képernyőre az HBO George R. R. Martin egyik „mellékregényéből”, a Hét királyság lovagjából. Ajánló.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona december végén 201,6 milliárd lej volt, 34 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Hárman meghaltak és egy személy megsérült vasárnap a 6-os országúton történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Somfa térségében – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Románia meghívást kapott február 19-ére Washingtonba a Béketanács első ülésére, a részvételről azonban csak az amerikai partnerekkel folytatott egyeztetések után dönt a román fél – közölte vasárnap a Facebook-oldalán államfő.
Legyen egy tér, ami biztonságos, szakmailag hiteles, tabuktól mentes, és mindenki előtt nyitva áll – ezzel az elképzeléssel vágott bele a közösségépítésbe öt erdélyi magyar pszichológus. Céljaikról, terveikről kérdeztük a MentaliTea létrehozóit.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
1 hozzászólás