Hirdetés
Hirdetés

Miért nem maradnak a menekültek Magyarországon? – válasz első kézből

Sajgó Szabolcs személyes tapasztalatain alapuló ismereteit osztotta meg az érdeklődőkkel •  Fotó: Pinti Attila

Sajgó Szabolcs személyes tapasztalatain alapuló ismereteit osztotta meg az érdeklődőkkel

Fotó: Pinti Attila

Mindeddig egyetlen menekült magyarországi letelepedésében sem tudott segítséget nyújtani a Jezsuita Menekültszolgálat, mivel a bevándorlók, amint megkapják úti okmányaikat, továbbállnak az országból ‒ ismertette egyéb tapasztalatai mellett Sajgó Szabolcs jezsuita atya szombati előadásában.

Szabó Kamilla-Mária

2017. november 12., 11:452017. november 12., 11:45

2017. november 12., 16:422017. november 12., 16:42

Telt ház előtt tartotta meg szombaton Két kultúra találkozása Európában: kereszténység és iszlám című előadását Sajgó Szabolcs jezsuita atya Csíkszeredában. A Szent Ágoston-plébánia hittantermében ezen alkalomból összegyűlteket Sebestyén Ottó, az erdélyi Háló Egyesület vezetője köszöntötte, ismertetve, szervezetük idénre azt a célt tűzte ki, hogy

nehéz témákat dolgoz fel, amilyen a népvándorlás kérdése is.

Hirdetés

S mivel a jezsuita rend is bátran nyúl az egyházi nehéz témákhoz, így az említett atyát kérték fel, hogy tapasztalatai alapján hiteles képet nyújtson a kérdés iránt érdeklődőknek. Csíkszereda mellett a hétvégén Gyergyószentmiklóson, Brassóban és Székelyudvarhelyen is tartottak hasonló előadást.

Sajgó Szabolcs először tisztázta, hogyan is alakult meg a Jezsuita Menekültszolgálat, amely a Magyarországra befogadott menekültek integrációját segíti 2015 szeptembere óta. Leszögezte, már adott a helyzet, folyamatosan érkeznek Európába háború sújtotta országokból menekültek. Erre a megfelelő választ csak úgy lehet megismerni, ha az ember kellőképp tájékozott, akár a szombatihoz hasonló előadások, de még jobb, ha személyes tapasztalat által.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A jezsuita atya kifejtette, amikor az ember kapcsolatba kerül a menekültekkel, meglátja, hogy mennyire különbözők, rájön, nem lehet mindet egy kalap alatt kezelni. Hiszen

jelentős különbség van aközött, aki háborús övezetből menekül, és aki a jobb élet lehetőségét keresi Európában.

Az előbbiekkel kapcsolatban saját iraki tapasztalata alapján elmondta, sokan a háborús övezethez legközelebb lévő táborig menekülnek csak, ott várják a harcok elültét, hogy haza mehessenek ‒ még úgy is, hogy nem tudják, meddig kell várniuk, illetve hogy mikor kezdődik újra a háború. Mások a jobb élet reményében bízva menekülnek tovább, akár egészen Európáig, hogy élhető, emberi körülményeket tapasztalhassanak. De még innen is

többen vissza akarnak térni hazájukba.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Kiemelte, segíteni ezeknek az embereknek azzal lehet, ha élhető körülményeket biztosítanak számukra ott, ahol vannak, és előremozdítják az ügyüket, ha haza akarnak menni. Elhangzott továbbá az is, hogy Magyarország segítségével például Irakban van város, ahol egyetemet működtetnek, iskolát építenek, de segítséget nyújtott a magyar kormány lerombolt házak helyreállításában, kórházak orvosi és gyógyszeres felszerelésében is.

Azok a menekültek között, akik a jobb élet lehetőségét keresik, vannak munkát vállalók, önfenntartásra törekedők

‒ ezek sem jelentenek gondot. A visszaélés az, ha egyesek menekültnek adják ki magukat, miközben nem akarnak sem dolgozni, sem nyelvet tanulni, de jogokat követelnek maguknak. Emellett

vannak, akik azért kelnek útra, hogy az iszlám vallást terjeszthessék.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Azt is felidézte az előadó, hogy amikor elindult az óriási népvándorlás, összegyűltek a muzulmán vezetők, akik attól tartottak, hogy ha szétszóródnak híveik, elhagyják hitüket. Emiatt többek között a következő elvárásokkal indították el őket: mindenképp gyakorolják hitüket, járjanak össze, legyenek közösségben, tegyenek rendszeresen tanúságot az iszlám magasabbrendűségéről. Emellett

Egyiptomban félmillió imámot képeztek ki arra, hogy menjenek az Európába menekültek után, és gondoskodjanak róla, hogy élő vallási közösség legyen az iszlám.

Az is kiderült a beszélgetés során, hogy a menekültektől nehéz megtudni, hogy ki keresztény ‒ ezt inkább eltitkolják. A keresztényeknek ugyanis a menekülés közben, de még a táborokban is hasonló megaláztatást kell eltűrniük, mint hazájukban. Mint Sajgó Szabolcs rámutatott,

a muzulmán többségű településeken azt a meggyőződést vallják, hogy mivel Allah nekik teremtette a világot, egy hitetlennek nincs joga semmihez egy hívővel szemben.

Ahol a muzulmánok kisebbségben vannak, ott kötelességük tanúságot tenni arról, hogy az iszlám az igaz vallás ‒ tehát mindenkivel kedvesnek kell lenni, mindenkit szeretni kell.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Magyarországi hírekkel kapcsolatban tisztázta a jezsuita, hogy a határok nyitva vannak, a zöld határon történt visszaélések miatt építettek kerítést, hogy ellenőrizetlenül ne vonuljanak át tömegek az országon. A tranzitzónákban azok a menekültek tartózkodnak, akik leadták a menekültkérelmet. A kérelmek közül nagyon sokat elfogadnak, azok leadóit pedig egy Győr melletti táborba viszik, ahol harminc napig tartózkodhatnak, aztán eldönthetik, hogy mit csinálnak a továbbiakban, megszervezhetik például magyarországi életüket. Azt is elárulta a szerzetes, hogy több keresztény szervezet is felajánlotta segítségét ‒ többek mellett a Jezsuita Menekültszolgálat ‒ a menekülteknek, de

mindeddig egyetlen személynek sem tudtak ténylegesen segíteni a magyarországi letelepedésben.

Hiába nyilatkozták többen is, hogy elfogadják a keresztény segítséget, mert ott akarnak élni, amint megvannak a papírjaik ‒ személyazonossági igazolvány, útlevél ‒, továbbállnak.

Ami a jelenlévőket még érdekelte

Az előadás végén a jelenlévők feltehették kérdéseiket, így azok kapcsán Sajgó Szabolcs kifejtette, hogy a kötelező kvótával az a gond, hogy a menekülteknek nem lehet megmondani, hogy hol maradjanak ‒ amint papírok vannak a kezükben, nem kényszeríthetők. Azt is tisztázta, hogy a pápának kiegyensúlyozott véleménye van erről a kérdésről, sok utánaolvasással lehet csak teljesen megérteni, de mindenképp az a szentatya dolga, hogy arra buzdítsa az embereket, amire Jézus is tanította népét. Azzal a fajta túlzott keresztény udvariassággal kapcsolatban, amit egyes európai városokban az iszlám vallásúakkal szemben tanúsítanak ‒ mint például keresztek eltávolítása templomokról, disznóhúsból készült ételek kivonása a menzáról ‒ a szerzetes úgy fogalmazott, nem keresztény válasz, ha valaki kedvéért eltagadom, átfestem magam.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 07., péntek

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette
Hirdetés
2025. november 07., péntek

Megkaphatják bérüket a szociális ellátórendszerben dolgozók

Költségvetés-kiegészítést kapnak a szociális ellátórendszer intézményei. Hargita megyében már csak ebből tudják kifizetni a hétfőn esedékes októberi béreket, de a megye számára jóváhagyott összeg nem oldja meg év végéig a pénzügyi gondokat.

Megkaphatják bérüket a szociális ellátórendszerben dolgozók
2025. november 07., péntek

Érdemes megcélozni a székelyföldieknek a brüsszeli pályázati kiírásokat

Szakmai fórumot tartott a sepsiszentgyörgyi önkormányzat november 5-én, amelyre székelyföldi önkormányzatok és civilszervezetek képviselőit hívták meg, hogy a magyar kormány szakértőitől gyakorlati útmutatást kapjanak az uniós források lehívásához.

Érdemes megcélozni a székelyföldieknek a brüsszeli pályázati kiírásokat
2025. november 07., péntek

Orbán Viktor Washingtonban: új fejezetet nyitunk a magyar-amerikai kapcsolatokban

Azért vagyunk itt, hogy új fejezetet nyissuk a magyar-amerikai kapcsolatokban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Washingtonban, amikor Donald Trump amerikai elnök fogadta a Fehér Házban.

Orbán Viktor Washingtonban: új fejezetet nyitunk a magyar-amerikai kapcsolatokban
Hirdetés
2025. november 07., péntek

Közel 600 millió lejt költöttek el a romániaiak fekete pénteken délután fél 6-ig

Mintegy 591 millió lejt költöttek a romániaiak online vásárlásra a PayU GPO Románia adatai szerint az idei fekete pénteken, 17 óra 30 percig.

Közel 600 millió lejt költöttek el a romániaiak fekete pénteken délután fél 6-ig
2025. november 07., péntek

Felvonulással fognak tiltakozni a szakszervezetek Bukarestben a kormány gazdaságpolitikája ellen

Tüntetést szervez az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) november 12-én, szerdán 10 órakor a bukaresti kormánypalota előtti téren, amelyet felvonulás követ a parlament melletti Alkotmány térig.

Felvonulással fognak tiltakozni a szakszervezetek Bukarestben a kormány gazdaságpolitikája ellen
2025. november 07., péntek

Le akarta fizetni egymillió euróval a védelmi minisztert, letartóztatták a volt szenátort

Ionuț Moșteanu védelmi miniszter megerősítette, hogy valaki egymillió euróval próbálta meg lefizetni, hogy elősegítse egy szerződés megkötését a Romtehnica állami vállalat és egy magáncég között, de „kategorikusan” elutasította a találkozót az illetővel.

Le akarta fizetni egymillió euróval a védelmi minisztert, letartóztatták a volt szenátort
Hirdetés
2025. november 07., péntek

A néptáncé lesz a főszerep a hétvégén Sepsiszentgyörgyön

Elkezdődött pénteken Sepsiszentgyörgyön a 35. Népzene- és Néptánctalálkozó, melynek szervezését a Háromszék Táncszínház vállalja, több más intézménnyel és civil szervezettel partnerségben.

A néptáncé lesz a főszerep a hétvégén Sepsiszentgyörgyön
2025. november 07., péntek

Új korszak kezdődik: mostantól Sorin Grindeanu vezeti a PSD-t

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökévé választották a küldöttek Sorin Grindeanut az alakulat pénteki tisztújító kongresszusán.

Új korszak kezdődik: mostantól Sorin Grindeanu vezeti a PSD-t
2025. november 07., péntek

Vonat gázolt el egy autót, négyen életüket vesztették

Vonat gázolt egy személygépkocsit pénteken a Vidra községhez tartozó Crețești falu vasúti átjáróján, a balesetben négyen meghaltak, egy személy megsérült – számolt be a Bukarest-Ilfov katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolt el egy autót, négyen életüket vesztették
Hirdetés