Sajgó Szabolcs személyes tapasztalatain alapuló ismereteit osztotta meg az érdeklődőkkel
Fotó: Pinti Attila
Mindeddig egyetlen menekült magyarországi letelepedésében sem tudott segítséget nyújtani a Jezsuita Menekültszolgálat, mivel a bevándorlók, amint megkapják úti okmányaikat, továbbállnak az országból ‒ ismertette egyéb tapasztalatai mellett Sajgó Szabolcs jezsuita atya szombati előadásában.
2017. november 12., 11:452017. november 12., 11:45
2017. november 12., 16:422017. november 12., 16:42
Telt ház előtt tartotta meg szombaton Két kultúra találkozása Európában: kereszténység és iszlám című előadását Sajgó Szabolcs jezsuita atya Csíkszeredában. A Szent Ágoston-plébánia hittantermében ezen alkalomból összegyűlteket Sebestyén Ottó, az erdélyi Háló Egyesület vezetője köszöntötte, ismertetve, szervezetük idénre azt a célt tűzte ki, hogy
S mivel a jezsuita rend is bátran nyúl az egyházi nehéz témákhoz, így az említett atyát kérték fel, hogy tapasztalatai alapján hiteles képet nyújtson a kérdés iránt érdeklődőknek. Csíkszereda mellett a hétvégén Gyergyószentmiklóson, Brassóban és Székelyudvarhelyen is tartottak hasonló előadást.
Sajgó Szabolcs először tisztázta, hogyan is alakult meg a Jezsuita Menekültszolgálat, amely a Magyarországra befogadott menekültek integrációját segíti 2015 szeptembere óta. Leszögezte, már adott a helyzet, folyamatosan érkeznek Európába háború sújtotta országokból menekültek. Erre a megfelelő választ csak úgy lehet megismerni, ha az ember kellőképp tájékozott, akár a szombatihoz hasonló előadások, de még jobb, ha személyes tapasztalat által.
Fotó: Pinti Attila
A jezsuita atya kifejtette, amikor az ember kapcsolatba kerül a menekültekkel, meglátja, hogy mennyire különbözők, rájön, nem lehet mindet egy kalap alatt kezelni. Hiszen
Az előbbiekkel kapcsolatban saját iraki tapasztalata alapján elmondta, sokan a háborús övezethez legközelebb lévő táborig menekülnek csak, ott várják a harcok elültét, hogy haza mehessenek ‒ még úgy is, hogy nem tudják, meddig kell várniuk, illetve hogy mikor kezdődik újra a háború. Mások a jobb élet reményében bízva menekülnek tovább, akár egészen Európáig, hogy élhető, emberi körülményeket tapasztalhassanak. De még innen is
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, segíteni ezeknek az embereknek azzal lehet, ha élhető körülményeket biztosítanak számukra ott, ahol vannak, és előremozdítják az ügyüket, ha haza akarnak menni. Elhangzott továbbá az is, hogy Magyarország segítségével például Irakban van város, ahol egyetemet működtetnek, iskolát építenek, de segítséget nyújtott a magyar kormány lerombolt házak helyreállításában, kórházak orvosi és gyógyszeres felszerelésében is.
‒ ezek sem jelentenek gondot. A visszaélés az, ha egyesek menekültnek adják ki magukat, miközben nem akarnak sem dolgozni, sem nyelvet tanulni, de jogokat követelnek maguknak. Emellett
Fotó: Pinti Attila
Azt is felidézte az előadó, hogy amikor elindult az óriási népvándorlás, összegyűltek a muzulmán vezetők, akik attól tartottak, hogy ha szétszóródnak híveik, elhagyják hitüket. Emiatt többek között a következő elvárásokkal indították el őket: mindenképp gyakorolják hitüket, járjanak össze, legyenek közösségben, tegyenek rendszeresen tanúságot az iszlám magasabbrendűségéről. Emellett
Az is kiderült a beszélgetés során, hogy a menekültektől nehéz megtudni, hogy ki keresztény ‒ ezt inkább eltitkolják. A keresztényeknek ugyanis a menekülés közben, de még a táborokban is hasonló megaláztatást kell eltűrniük, mint hazájukban. Mint Sajgó Szabolcs rámutatott,
Ahol a muzulmánok kisebbségben vannak, ott kötelességük tanúságot tenni arról, hogy az iszlám az igaz vallás ‒ tehát mindenkivel kedvesnek kell lenni, mindenkit szeretni kell.
Fotó: Pinti Attila
Magyarországi hírekkel kapcsolatban tisztázta a jezsuita, hogy a határok nyitva vannak, a zöld határon történt visszaélések miatt építettek kerítést, hogy ellenőrizetlenül ne vonuljanak át tömegek az országon. A tranzitzónákban azok a menekültek tartózkodnak, akik leadták a menekültkérelmet. A kérelmek közül nagyon sokat elfogadnak, azok leadóit pedig egy Győr melletti táborba viszik, ahol harminc napig tartózkodhatnak, aztán eldönthetik, hogy mit csinálnak a továbbiakban, megszervezhetik például magyarországi életüket. Azt is elárulta a szerzetes, hogy több keresztény szervezet is felajánlotta segítségét ‒ többek mellett a Jezsuita Menekültszolgálat ‒ a menekülteknek, de
Hiába nyilatkozták többen is, hogy elfogadják a keresztény segítséget, mert ott akarnak élni, amint megvannak a papírjaik ‒ személyazonossági igazolvány, útlevél ‒, továbbállnak.
Ami a jelenlévőket még érdekelte
Az előadás végén a jelenlévők feltehették kérdéseiket, így azok kapcsán Sajgó Szabolcs kifejtette, hogy a kötelező kvótával az a gond, hogy a menekülteknek nem lehet megmondani, hogy hol maradjanak ‒ amint papírok vannak a kezükben, nem kényszeríthetők. Azt is tisztázta, hogy a pápának kiegyensúlyozott véleménye van erről a kérdésről, sok utánaolvasással lehet csak teljesen megérteni, de mindenképp az a szentatya dolga, hogy arra buzdítsa az embereket, amire Jézus is tanította népét. Azzal a fajta túlzott keresztény udvariassággal kapcsolatban, amit egyes európai városokban az iszlám vallásúakkal szemben tanúsítanak ‒ mint például keresztek eltávolítása templomokról, disznóhúsból készült ételek kivonása a menzáról ‒ a szerzetes úgy fogalmazott, nem keresztény válasz, ha valaki kedvéért eltagadom, átfestem magam.
A román kormány csütörtöki ülésén nemzeti jelentőségű projektté nyilvánította a Magyarország felé vezető és a nyugati országrész ellátásában fontos szerepet játszó, Temesrékás (Recaș) és Újpanád (Horia) közötti új földgázvezeték megépítését.
Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.
Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
szóljon hozzá!