Hirdetés
Hirdetés

Miért nem maradnak a menekültek Magyarországon? – válasz első kézből

Sajgó Szabolcs személyes tapasztalatain alapuló ismereteit osztotta meg az érdeklődőkkel •  Fotó: Pinti Attila

Sajgó Szabolcs személyes tapasztalatain alapuló ismereteit osztotta meg az érdeklődőkkel

Fotó: Pinti Attila

Mindeddig egyetlen menekült magyarországi letelepedésében sem tudott segítséget nyújtani a Jezsuita Menekültszolgálat, mivel a bevándorlók, amint megkapják úti okmányaikat, továbbállnak az országból ‒ ismertette egyéb tapasztalatai mellett Sajgó Szabolcs jezsuita atya szombati előadásában.

Szabó Kamilla-Mária

2017. november 12., 11:452017. november 12., 11:45

2017. november 12., 16:422017. november 12., 16:42

Telt ház előtt tartotta meg szombaton Két kultúra találkozása Európában: kereszténység és iszlám című előadását Sajgó Szabolcs jezsuita atya Csíkszeredában. A Szent Ágoston-plébánia hittantermében ezen alkalomból összegyűlteket Sebestyén Ottó, az erdélyi Háló Egyesület vezetője köszöntötte, ismertetve, szervezetük idénre azt a célt tűzte ki, hogy

nehéz témákat dolgoz fel, amilyen a népvándorlás kérdése is.

Hirdetés

S mivel a jezsuita rend is bátran nyúl az egyházi nehéz témákhoz, így az említett atyát kérték fel, hogy tapasztalatai alapján hiteles képet nyújtson a kérdés iránt érdeklődőknek. Csíkszereda mellett a hétvégén Gyergyószentmiklóson, Brassóban és Székelyudvarhelyen is tartottak hasonló előadást.

Sajgó Szabolcs először tisztázta, hogyan is alakult meg a Jezsuita Menekültszolgálat, amely a Magyarországra befogadott menekültek integrációját segíti 2015 szeptembere óta. Leszögezte, már adott a helyzet, folyamatosan érkeznek Európába háború sújtotta országokból menekültek. Erre a megfelelő választ csak úgy lehet megismerni, ha az ember kellőképp tájékozott, akár a szombatihoz hasonló előadások, de még jobb, ha személyes tapasztalat által.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A jezsuita atya kifejtette, amikor az ember kapcsolatba kerül a menekültekkel, meglátja, hogy mennyire különbözők, rájön, nem lehet mindet egy kalap alatt kezelni. Hiszen

jelentős különbség van aközött, aki háborús övezetből menekül, és aki a jobb élet lehetőségét keresi Európában.

Az előbbiekkel kapcsolatban saját iraki tapasztalata alapján elmondta, sokan a háborús övezethez legközelebb lévő táborig menekülnek csak, ott várják a harcok elültét, hogy haza mehessenek ‒ még úgy is, hogy nem tudják, meddig kell várniuk, illetve hogy mikor kezdődik újra a háború. Mások a jobb élet reményében bízva menekülnek tovább, akár egészen Európáig, hogy élhető, emberi körülményeket tapasztalhassanak. De még innen is

többen vissza akarnak térni hazájukba.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Kiemelte, segíteni ezeknek az embereknek azzal lehet, ha élhető körülményeket biztosítanak számukra ott, ahol vannak, és előremozdítják az ügyüket, ha haza akarnak menni. Elhangzott továbbá az is, hogy Magyarország segítségével például Irakban van város, ahol egyetemet működtetnek, iskolát építenek, de segítséget nyújtott a magyar kormány lerombolt házak helyreállításában, kórházak orvosi és gyógyszeres felszerelésében is.

Azok a menekültek között, akik a jobb élet lehetőségét keresik, vannak munkát vállalók, önfenntartásra törekedők

‒ ezek sem jelentenek gondot. A visszaélés az, ha egyesek menekültnek adják ki magukat, miközben nem akarnak sem dolgozni, sem nyelvet tanulni, de jogokat követelnek maguknak. Emellett

vannak, akik azért kelnek útra, hogy az iszlám vallást terjeszthessék.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Azt is felidézte az előadó, hogy amikor elindult az óriási népvándorlás, összegyűltek a muzulmán vezetők, akik attól tartottak, hogy ha szétszóródnak híveik, elhagyják hitüket. Emiatt többek között a következő elvárásokkal indították el őket: mindenképp gyakorolják hitüket, járjanak össze, legyenek közösségben, tegyenek rendszeresen tanúságot az iszlám magasabbrendűségéről. Emellett

Egyiptomban félmillió imámot képeztek ki arra, hogy menjenek az Európába menekültek után, és gondoskodjanak róla, hogy élő vallási közösség legyen az iszlám.

Az is kiderült a beszélgetés során, hogy a menekültektől nehéz megtudni, hogy ki keresztény ‒ ezt inkább eltitkolják. A keresztényeknek ugyanis a menekülés közben, de még a táborokban is hasonló megaláztatást kell eltűrniük, mint hazájukban. Mint Sajgó Szabolcs rámutatott,

a muzulmán többségű településeken azt a meggyőződést vallják, hogy mivel Allah nekik teremtette a világot, egy hitetlennek nincs joga semmihez egy hívővel szemben.

Ahol a muzulmánok kisebbségben vannak, ott kötelességük tanúságot tenni arról, hogy az iszlám az igaz vallás ‒ tehát mindenkivel kedvesnek kell lenni, mindenkit szeretni kell.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Magyarországi hírekkel kapcsolatban tisztázta a jezsuita, hogy a határok nyitva vannak, a zöld határon történt visszaélések miatt építettek kerítést, hogy ellenőrizetlenül ne vonuljanak át tömegek az országon. A tranzitzónákban azok a menekültek tartózkodnak, akik leadták a menekültkérelmet. A kérelmek közül nagyon sokat elfogadnak, azok leadóit pedig egy Győr melletti táborba viszik, ahol harminc napig tartózkodhatnak, aztán eldönthetik, hogy mit csinálnak a továbbiakban, megszervezhetik például magyarországi életüket. Azt is elárulta a szerzetes, hogy több keresztény szervezet is felajánlotta segítségét ‒ többek mellett a Jezsuita Menekültszolgálat ‒ a menekülteknek, de

mindeddig egyetlen személynek sem tudtak ténylegesen segíteni a magyarországi letelepedésben.

Hiába nyilatkozták többen is, hogy elfogadják a keresztény segítséget, mert ott akarnak élni, amint megvannak a papírjaik ‒ személyazonossági igazolvány, útlevél ‒, továbbállnak.

Ami a jelenlévőket még érdekelte

Az előadás végén a jelenlévők feltehették kérdéseiket, így azok kapcsán Sajgó Szabolcs kifejtette, hogy a kötelező kvótával az a gond, hogy a menekülteknek nem lehet megmondani, hogy hol maradjanak ‒ amint papírok vannak a kezükben, nem kényszeríthetők. Azt is tisztázta, hogy a pápának kiegyensúlyozott véleménye van erről a kérdésről, sok utánaolvasással lehet csak teljesen megérteni, de mindenképp az a szentatya dolga, hogy arra buzdítsa az embereket, amire Jézus is tanította népét. Azzal a fajta túlzott keresztény udvariassággal kapcsolatban, amit egyes európai városokban az iszlám vallásúakkal szemben tanúsítanak ‒ mint például keresztek eltávolítása templomokról, disznóhúsból készült ételek kivonása a menzáról ‒ a szerzetes úgy fogalmazott, nem keresztény válasz, ha valaki kedvéért eltagadom, átfestem magam.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 12., csütörtök

Noha meghívták, van egy feltétele Romániának, hogy ott legyen a Béketanács washingtoni alakuló ülésén

Románia csak abban az esetben képviselteti magát Washingtonban a Béketanács február 19-i alakuló ülésén, ha a chartát alá nem író országok is részt vehetnek – közölték szerdán politikai források. Tájékoztatásuk szerint Románia elhalasztja a csatlakozást.

Noha meghívták, van egy feltétele Romániának, hogy ott legyen a Béketanács washingtoni alakuló ülésén
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

A gázérzékelő hiánya miatt fogyasztók ezrei maradhatnak gáz nélkül

A hálózatüzemeltető megkezdte a gáz elzárását azokban a háztartásokban, amelyek nem rendelkeznek gázérzékelővel, és felszólításra sem pótolták azt. Más okok is vannak, amelyek gázelzáráshoz vezethetnek. A fogyasztók megrohamozták a szakcégeket.

A gázérzékelő hiánya miatt fogyasztók ezrei maradhatnak gáz nélkül
2026. február 11., szerda

Alapfokon életfogytiglant kapott a várandós élettársát megölő Prahova megyei férfi

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.

Alapfokon életfogytiglant kapott a várandós élettársát megölő Prahova megyei férfi
2026. február 11., szerda

518 háromszéki már tudja, hogy következményekkel jár a 112 indokolatlan felhívása

Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.

518 háromszéki már tudja, hogy következményekkel jár a 112 indokolatlan felhívása
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Bolt-fuvarozók: a szolgáltatás minősége csak megfelelő feltételek mellett tartható fenn

Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.

Bolt-fuvarozók: a szolgáltatás minősége csak megfelelő feltételek mellett tartható fenn
2026. február 11., szerda

Ideiglenes járat: a Fekete-erdő mellett levő fürdővárosba is repülhetünk Marosvásárhelyről

Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.

Ideiglenes járat: a Fekete-erdő mellett levő fürdővárosba is repülhetünk Marosvásárhelyről
2026. február 11., szerda

Törvénymódosítással tennék lehetővé az alkotmánybírák egyénenkénti felelősségre vonását

Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.

Törvénymódosítással tennék lehetővé az alkotmánybírák egyénenkénti felelősségre vonását
Hirdetés
2026. február 11., szerda

Weöres Sándor verssorait festették egy sepsiszentgyörgyi járdára

Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.

Weöres Sándor verssorait festették egy sepsiszentgyörgyi járdára
2026. február 11., szerda

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása

Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása
2026. február 11., szerda

Több mint 230 millió eurós támogatást veszíthet Románia az európai projektekért felelős miniszter szerint

A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.


Több mint 230 millió eurós támogatást veszíthet Románia az európai projektekért felelős miniszter szerint
Hirdetés