
A vállalkozók látják az előnyöket Udvarhelyben, de a gyengeségeivel is tisztában vannak
Fotó: Barabás Ákos
Sokkal inkább saját ügyességüknek, mintsem a gazdasági környezetnek tulajdonítják sikerüket az udvarhelyszéki vállalkozók – derül ki a REGA Régiókutató Egyesület tanulmányában, amely Hargita megye vállalkozásainak fejlődését boncolgatja. Több mint száz udvarhelyi és környékbeli vállalkozó válaszát elemezték ki a kutatásban.
2017. december 10., 19:342017. december 10., 19:34
Egy település legmeghatározóbb tényezője a politikum mellett a vállalkozói réteg – állítják a REGA Régiókutató Egyesület tanulmányában, amely a megye vállalkozásainak fejlődését boncolgatja. A kutatást a REGA Régiókutató Egyesület az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) felkérésére készítette. A cégek teljesítménye mellett azt is megvizsgálták, hogy a székelyföldi városokban, főként Székelyudvarhelyen a vállalkozói befizetések miként alakultak. A tanulmány a regaprojekt.ro oldalon érhető el, ehhez az összehasonlításhoz Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármesteri hivatalaitól igényeltek adatokat, valamint az insse.ro honlapról használtak fel információkat.
Tízszeresére nőtt a székelyföldi városok bevétele 2000-től 2008-ig – derül ki már a fejezet elején, ám az is, hogy 2008 és 2016 között ez a növekedés már nem ismétlődött meg. Székelyudvarhely esetében 2000-ben a költségvetési bevétel 6 646 000 lej volt, míg 2008-ban már 70 254 000 lej, tavaly pedig 92 598 000 lej. A helyi költségvetések zöme a vállalati adóbefizetőkből tevődik össze – mutatnak rá a tanulmányban. Ebből a legnagyobb arányt az áfa teszi ki, majd a vagyoni adók.
a legnagyobb befizetési arányt éppen Székelyudvarhely esetében tapasztalták, ahol a költségvetés 86,14 százalékát a vállalkozók adója tette ki.
„Valamiért” a Hargita megyei székek közül Udvarhelyszéken, a székelyföldi városok közül pedig Székelyudvarhelyen legerősebb a vállalkozói réteg. A „valamiértet” éppen a helyi vállalkozók segítségével próbálták megfejteni. A tanulmányhoz összesen 117 udvarhelyszéki és udvarhelyi vállalkozó töltött ki egy online kérdőívet. Többnyire mikrovállalkozások, kisvállalkozások és középvállalkozások, és csupán egy nagyvállalkozás válaszolt a kutatók kérdéseire.
Sokkal kevesebben voltak azok, akik vonzódtak az üzleti világhoz vagy függetlenné akartak válni, de olyan is volt, akinél így hozta a helyzet. Érdekes, hogy a válaszadók negyven százaléka úgy érzi, tevékenysége folyamatosan növekedett, egy következő kérdésből pedig az derül ki, hogy ezt főként, szinte hatvanszázalékos arányban
A sikerhez egyharmaduk szerint saját rátermettségük mellett a vállalkozás iparági fejlődése is hozzájárult. Sokkal kevesebben, alig egytizedük érzi azt, hogy sikerük a Székelyudvarhely nyújtotta lehetőségeknek köszönhető. Ennek ellenére egy következő kérdésnél mégis a válaszadók 42 százaléka szerint előnye van, hogy itt működik a vállalkozásik, főként a földrajzi fekvésnek köszönhetően, de ugyanakkor
Elégedettek az olcsó munkaerővel, de az is fontos, hogy családjuk, barátaik élvezhessék, ha itthon vállalkoznak. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy Székelyudvarhelyen szűkös a piac, így nincs fizetőképes kereslet. Gyenge az infrastruktúra, és nincs megfelelő szakképzett munkaerő. Egyes vállalkozók úgy látják, hogy beszűkült az emberek mentalitása, és a városvezetés sem viszonyul megfelelően a cégekhez. Néhányan úgy vélik, hogy elszigetelt és elmaradott a gazdasági környezet, mert távol vannak az autópályák, sőt egyesek az egész régiót fejletlennek látják.
Ugyanakkor a felesleges versengésre, valamint a kevés beruházásra is panaszkodnak. Az udvarhelyszéki vállalkozók úgy látják, hogy Szentgyörgyön és Csíkszeredában is hasonlóan teljesítenének, míg Keresztúron, Kézdivásárhelyen vagy Gyergyóban inkább rosszabbul menne a cégük. Más hazai városban viszont szerintük sikeresebbek lennének, elsősorban Kolozsvárban látnak sokkal nagyobb lehetőségeket, de Bukarest, Brassó és Temesvár is jobbnak tűnik, mert fejlettebbek – derül ki válaszaikból.
Ha újrakezdenék, 82 százalékuk ugyancsak vállalkozó lenne. A jövőt illetően pedig egynegyedük még nem tudja megítélni, mit fog hozni. Azt viszont sokkal jobban látják, hogy mi segítené őket az elkövetkezőkben: a szakmailag felkészült munkaerő, valamint egy stabil gazdasági környezet, ahol a fizetőképes kereslethez szükséges a bérek növekedése. A fejlődést szerintük segítené a vállalkozóbarát gazdaság- és adópolitika, mert
A tanulmány szerint az előrehaladást az új befektetők is segítenék, illetve az is, ha könnyebb lenne az ügyintézés és más hozzáállásuk volna a városi, megyei vezetőknek. A vállalkozók szerint mentalitásváltás is szükséges.
Két személyautó ütközött össze Dédán csütörtök este, ketten meg is sérültek az ütközés során. Egyikük sürgősebb ellátást igénylő sérüléseket szenvedett.
Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.
Közös fellépésre szólítja a székelyföldi önkormányzatokat október 25-én, a Székely Autonómia Napján a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hangsúlyozva, hogy az idei ünnepnek különös jelentőséget ad „a közös cselekvés gondolata”.
A DIICOT marosvásárhelyi ügyészei azzal gyanúsítják Cristian Pomohaci népdalénekest, hogy online alkalmazásokon keresztül olyan fényképeket és videófelvételeket készített és osztott meg, amelyeken kiskorúakkal folytat szexuális viszonyt.
A munkahelyen bekövetkezett robbanásban megsérült és kórházba szállították csütörtökön a Bumbești-Jiu településen található Sadu Gépgyár (Uzina Mecanică Sadu) egyik munkását – közölte a Gorj megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM).
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a Román Országos Diáktanáccsal közösen tiltakozik az egyenruhák bevezetése ellen. Tiltakozásuk jeléül a diákokat arra kérik, hogy hétfőn, szeptember 28-án öltözzenek feketébe.
A kormány csütörtöki ülésén 142,7 millió lejt különített el 75 színház, opera, filharmónia és egy athénéum finanszírozására. számára 50 településen.
Elbocsátásokat jelentett be a piacvezető román telekommunikációs vállalat, az Orange, azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy hány munkahelyet kíván megszüntetni – írta a profit.ro gazdasági hírportál.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészei zárlat alá vették Călin Georgescu mogoșoaiai házát abban az ügyben, amelyben a korábbi elnökjelöltet csalással gyanúsítják.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta a Brassó–Fogaras autópálya műszaki-gazdasági mutatóit.
szóljon hozzá!