
Lencsevégre kapott vízirigó. Több is lehetne…
Fotó: Milvus Csoport
Míg a 90-es évek elején Maroshévíz és Déda között ötszáznál több vízirigót számoltak a Milvus madarászai, az elmúlt években kétszáz alá csökkent a számuk. A hétvégén tartott legutóbbi számlálás eredményei aggasztók: az öt csapat a csaknem ötven kilométeres távon összesen csak 143 példányt látott.
2019. január 27., 21:272019. január 27., 21:27
Kelemen Katalin programvezető a Székelyhonnak elmondta, hogy 1991-től 2003-ig rendszeresen számlálták a vízirigó-állományt a Maros-szorosban, és akkor 400–600 között volt az egyedszám. A vízirigókról tudni kell, hogy hegyi patakok mentén élnek, és télvíz idején, amikor a patakok többé-kevésbé befagynak, akkor lejönnek a Marosra, hogy ott találjanak táplálékot.
„Pár év szünet után újra nekifogtunk számlálni, és akkor döbbentünk rá, hogy jelentősen megcsappant a vízirigó-állomány, de
tavaly 173-at számláltunk. Tudni kell, hogy a vízirigók nagyon érzékeny madarak, így jelenlétük jelzi, hogy mennyire érintetlen, tiszta a környezet. Annak, hogy csökkent a számuk, több oka is lehet: elsősorban a patakokat szabályozása, a természetes medrükbe történő beavatkozás, aztán a fakivágások, illetve az ipari tevékenységek miatti zaj és szennyezés, de az is lehet, hogy csupán nem fagytak be a patakok, és azért nem jöttek le a Marosra. Mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni az okokat, erre készülünk” – mondta Kelemen Katalin.
A hétvégi vízirigó-számláláson összesen öt csapat járta be a kijelölt területet, a Maros mentén több kilométert gyalogoltak és feljegyezték, hogy milyen madarakat láttak. Kelemen Katalinék kimondottan örvendtek, hogy idén a Milvus szakembereihez tizenegy önkéntes is csatlakozott, akik elég jól ismerték a madarakat, és nagy lelkesedéssel végezték a csöppet sem egyszerű feladatot. Külön érdekessége volt a megfigyelésnek, hogy
de voltak a Maroson és környékén széncinkék, szürke gémek, fenyőrigók és hollók is.
Aki lemaradt a vízirigó-megfigyelésről, az csatlakozhat a Milvus szakembereihez a marosvásárhelyi várban is. Itt kihelyeztek egy madártetőt és egy-két órás vezetett, játékos megfigyeléseket tartanak minden korosztálynak (óvodásoknak, iskolásoknak, fiataloknak, felnőtteknek).
Az etetőt naponta cinkék, csízek, pintyek, illetve sok más madárfaj színes kavalkádja látogatja. Jelentkezni, érdeklődni Kiss Rékánál lehet (reka.kiss@milvus.ro vagy 0725–226175).
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!