Fotó: Sándor-Nagy Tünde
Két héttel ezelőtt megkapta a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) a verespataki aranybánya területrendezési tervének környezetvédelmi engedélyét. Április 6-án Székelyudvarhelyre látogatott Szentesy Cecília, az RMGC műszaki igazgatója, aki átfogó előadást tartott a bányát övező hosszú és bonyodalmas procedúráról, Verespatak hétköznapjairól. Kitért arra is, hogy rengeteg helybéli hanyatt-homlok menekül a településen uralkodó nyomorúságos körülmények elől, több száz embernek égi áldásként jöttek azok a házak, amelyeket az RMGC épített és adott nekik Gyulafehérváron. A beszámolót követően Szentesyt kérdeztük az elmúlt évek fontosabb fejleményeiről.
2011. április 06., 15:392011. április 06., 15:39
2011. április 06., 17:502011. április 06., 17:50
– Mióta van jelen az RMGC Romániában? Mikor kezdték el a bányaterveket?
– 1997-ben kezdte el Verespatakon a földtani műveleteket, a bányatervezést, valamint az engedélyeztetési procedúrát. Az áthelyezettek számára egy lakóparkot is építettek Gyulafehérváron, 125 családi házzal. A költözött családok már beilleszkedtek az ottani életbe. A verespataki történelmi központban jelenleg 125 ház felújításán dolgozik, elsősorban a háztetőket javította meg.
– Ez pénz szempontjából mit jelent?
– Az utolsó 14 évben ezekre a tevékenységekre 400 millió amerikai dollárt költött a cég.
– Bevétele volt valamennyi?
– Egyáltalán semmi. Nulla.
– Megkapták a területrendezési terv környezetvédelmi engedélyét. Mit jelent ez pontosan?
– Ez a legelső lépés ahhoz, hogy megkapjuk a bányaterv környezetvédelmi engedélyét.
– Mi következik ezután?
– Remélhetőleg az elkövetkező hat hónapban megkapjuk ezt az engedélyt is, utána pedig elkezdődik a bánya megépítése. Ez megközelítőleg két és fél évet fog felvenni, ha minden jól megy, 2014-ben megöntjük a legelső aranyrudat is.
– Mennyi ideig fog ez munkát adni az embereknek?
– A bánya önmagában 16 évig fog működni. Az egész projektből Románinak 4,2 milliárd dollár haszna lesz. Ebből 1,8 az állami költségvetéshez kerül, 2,4-et pedig a román gazdaságban fogunk elkölteni.
– Mindenki a ciánról beszél, holott Önök azt bizonygatják, hogy nincs probléma. Mi ezzel a helyzet?
– A ciántechnológiát több mint 500 bányában használják világszerte. Ez a jelenleg ismert legfejlettebb módszer. Manapság a kibányászott arany több mint 90 százalékát így nyerik. Olyan biztonsági feltételeknek teszünk eleget Verespatakon is, hogy egyszerűen lehetetlen, hogy bármiféle kárt tegyen a környezetben, ez még akkor sem lehetséges, ha valami természeti katasztrófa közrejátszik.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.
Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
Több utcában kell forgalomkorlátozásra számítani Székelyudvarhelyen csütörtökön különböző munkálatok miatt – értesít a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.