
Nyolc patak és folyó élővilágát féltve tettek panaszt a környezetvédők
Fotó: Panoramio
Védett halfajok kipusztulásához vezethet a ratosnyai víztározó beindítása, ezt szeretnék megakadályozni környezetvédelmi szervezetek. Ezek szövetsége, a Natura 2000 koalíció előzetes panaszt nyújtott be az építkezési engedélyeket kibocsátó Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ellen. A bepanaszolt ügynökség vezetője szerint a környezetvédőknek nincs miért aggódniuk.
2019. február 19., 20:252019. február 19., 20:25
A ratosnyai víztározót 1990-ben kezdték építeni, de azóta sem készült el. A megrendelő, aki a víztározót és a vízi erőművet használni fogja, a Hidroelectrica cég, az építtető pedig a Hidroconstrucții. Ez utóbbi múlt év végén a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől engedélyt kért és kapott több munkálatra, egyebek mellett munkatelepek megnyitására is.

Teljes mértékben elkészült a ratosnyai vízgyűjtő és vízerőmű, már csak az érintett erdőterületet kell kivenni a nyilvántartásból és kivágni a fákat – nyilatkozták az illetékesek a beruházás kapcsán.
A környezetvédelmi egyesületeket tömörítő Natura 2000 koalíció szerint a vízi erőmű részeként egy hatalmas gátat építettek védett területen, amely legalább nyolc patak, illetve folyó vizét fogja fel és gyűjti össze (Ratosnya, Donca, Bisztra, Kis-Galonya, Nagy-Galonya, Visa, Fenyő és Ilva).
Nagy András Attila biológus portálunknak elmondta, elsősorban azért támadták meg a megyei környezetvédelmi ügynökség döntését, mert az intézmény több kis engedélyt bocsátott ki a munkálatok egy-egy szakaszára külön-külön, így megkerülve az érvényben lévő törvényeket.
„Egy ilyen nagy horderejű és hosszú távra kiható munkálat esetében kellett volna készülnie egy alapos hatástanulmánynak, amelyből kiderül, hogy a patakok, folyók vizének befogása és összegyűjtése milyen következményekkel jár. A hatástanulmánynak választ kellene adnia arra, hogy mi történik az Ilva patakában élő halakkal, élőlényekkel, ha a patak vizét átpumpálják a Ratosnya patakba. Azáltal, hogy a környezetvédelmi ügynökség nem egészként kezelte a munkálatot, hanem részenként, feldarabolva, elkerülte ennek a hatástanulmánynak a megrendelését. Holott a hatástanulmányra véleményünk szerint mindenképp nagy szükség van” – magyarázta a szakember. Hozzátette,
Ha ezt az ügynökség nem teszi meg, akkor kerül sor a bírósági feljelentésre.
Fotó: Farkas Antal
Érdeklődésünkre a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Dănuț Ștefănescu azt nyilatkozta,
„Az építtető, a Hidroconstrucția kérésére adtunk engedélyt a munkálatokra, az építőtelep kialakítására, a munkálatok folytatására. Szó sincs még a víztározó vagy a vízi erőmű beüzemeléséről. Most a munkálatok zajlanak. Teljesen más cég, a Hidroelectrica fogja beüzemelni ezt a létesítményt, és majd annak kell engedélyt kérnie a víztározó medrében lévő fák kivágására, a patakok összegyűjtésére és az egész erőmű beindításra. Ezek mind engedélykötelesek. De erre egyelőre nem került sor, csak a munkálatok menetét engedélyeztük, a működést még nem” – fogalmazott.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
3 hozzászólás