
Mezei János szerint a kisebbségekkel szembeni román ellenszenv fő oka a tájékozatlanság
A tanügyi törvény módosítására benyújtott javaslatuk fogadtatása kapcsán arra a következtetésre jutott a Magyar Polgári Párt, hogy a román többség és a döntéshozók sincsenek tisztában a magyarság gondjaival, és nem látja reálisan a kisebbségi törekvéseket.
2019. június 20., 17:312019. június 20., 17:31
Június 19-én történt meg a parlament emberi jogi bizottságában a Kulcsár Terza József képviselő által benyújtott módosító javaslat vitája. Az MPP javaslata azt célozza, hogy a kisebbségekhez tartozó tanulók ne kelljen román nyelvből vizsgázniuk az érettségin és a képességfelmérőn, hanem csak anyanyelvből, akár a román diákok. A bizottsági vita során kiderült, hogy
Gyakorlatilag nem hitték el, amit Kulcsár-Terza állított, vagyis, azt a tényt, hogy a magyar és más kisebbségekhez tartozó diákok egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk – mondta el Mezei János MPP elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az emberi jogi bizottság ennek az kérdésnek a tisztázására a jövő hétre újra összeül, amikor egy tanügyminisztériumi szakértőt is meghallgatnak majd. Csak ezután döntenek arról, hogy
Mezei János levonja a következtetést: a románok egyszerűen nem tudják, hogy hogyan is élnek a magyarok, mit is szeretnének elérni. Nem kapnak reális tájékoztatást a számunkra fontos, és minket érintő kérdésekről. „Mi neheztelünk rájuk, de igazából el sem jutottak a mi sérelmeinkről szóló információk hozzájuk.
– fogalmazott Mezei.
Meglátása szerint a tanügyi törvény módosítására tett javaslat során megvalósuló viták, beszélgetések, alkalmasak arra, hogy megnyissák ezt a falat. Párhuzamként említette, hogy a parlament elé terjesztett autonómia javaslat során is azt tapasztalták, sok fiatal képviselő igenis érdeklődött a téma iránt, kíváncsiak voltak, hogy mit is akarnak Székelyföldön az emberek.

Levélben fordult Kulcsár-Terza József a romániai parlamenti képviselőkhöz, kérve, hogy fogadjanak el egy román–magyar megbékélési nyilatkozatot.
Az MPP egy megbékélési javaslattal fordul a román közvéleményhez és a döntéshozókhoz. Amint Mezei elmondta, Kulcsár-Terza József képviselő az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, a parlament tagjaihoz és nemzetközi fórumokhoz is eljuttatja azt a levelet, amelyben román-magyar megbékélési javaslat közös összeállítására és elfogadására kérik az érintetteket.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
1 hozzászólás