
Mezei János szerint a kisebbségekkel szembeni román ellenszenv fő oka a tájékozatlanság
A tanügyi törvény módosítására benyújtott javaslatuk fogadtatása kapcsán arra a következtetésre jutott a Magyar Polgári Párt, hogy a román többség és a döntéshozók sincsenek tisztában a magyarság gondjaival, és nem látja reálisan a kisebbségi törekvéseket.
2019. június 20., 17:312019. június 20., 17:31
Június 19-én történt meg a parlament emberi jogi bizottságában a Kulcsár Terza József képviselő által benyújtott módosító javaslat vitája. Az MPP javaslata azt célozza, hogy a kisebbségekhez tartozó tanulók ne kelljen román nyelvből vizsgázniuk az érettségin és a képességfelmérőn, hanem csak anyanyelvből, akár a román diákok. A bizottsági vita során kiderült, hogy
Gyakorlatilag nem hitték el, amit Kulcsár-Terza állított, vagyis, azt a tényt, hogy a magyar és más kisebbségekhez tartozó diákok egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk – mondta el Mezei János MPP elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az emberi jogi bizottság ennek az kérdésnek a tisztázására a jövő hétre újra összeül, amikor egy tanügyminisztériumi szakértőt is meghallgatnak majd. Csak ezután döntenek arról, hogy
Mezei János levonja a következtetést: a románok egyszerűen nem tudják, hogy hogyan is élnek a magyarok, mit is szeretnének elérni. Nem kapnak reális tájékoztatást a számunkra fontos, és minket érintő kérdésekről. „Mi neheztelünk rájuk, de igazából el sem jutottak a mi sérelmeinkről szóló információk hozzájuk.
– fogalmazott Mezei.
Meglátása szerint a tanügyi törvény módosítására tett javaslat során megvalósuló viták, beszélgetések, alkalmasak arra, hogy megnyissák ezt a falat. Párhuzamként említette, hogy a parlament elé terjesztett autonómia javaslat során is azt tapasztalták, sok fiatal képviselő igenis érdeklődött a téma iránt, kíváncsiak voltak, hogy mit is akarnak Székelyföldön az emberek.

Levélben fordult Kulcsár-Terza József a romániai parlamenti képviselőkhöz, kérve, hogy fogadjanak el egy román–magyar megbékélési nyilatkozatot.
Az MPP egy megbékélési javaslattal fordul a román közvéleményhez és a döntéshozókhoz. Amint Mezei elmondta, Kulcsár-Terza József képviselő az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, a parlament tagjaihoz és nemzetközi fórumokhoz is eljuttatja azt a levelet, amelyben román-magyar megbékélési javaslat közös összeállítására és elfogadására kérik az érintetteket.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
1 hozzászólás