
Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Lejárt az előzsűrizés, 971 rövidfilmet nézett végig a bírálóbizottság, ezek közül 51-et válogatott be a 25. Alter-Native versenyprogramjába. Ez sok szempontból rekord az idén 25. alkalommal zajló nemzetközi rövidfilmfesztiválon.
2017. október 03., 11:442017. október 03., 11:44
Évről évre megdönti saját rekordjait az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amelyet november 8-a és 12-e között immáron 25. alkalommal tartanak meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az idei szemle az első, amelyre több mint ezer, pontosabban 1023 alkotást neveztek be, és a beérkezett filmek számát illetően is megdőlt az eddigi rekord: összesen 971 rövidfilmet nézett végig az előzsűri. Ezek közül 622 kisjátékfilm, 134 animáció, 121 dokumentumfilm, 94 kísérleti film volt.
97–97 beküldött filmmel, azután Magyarország (56), majd Románia (36) következik a sorban. Azt, hogy egyre messzebb eljut a fesztivál híre, mi sem jelzi jobban, mint hogy
Az Ármeán Otília (kommunikációkutató, egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE, Marosvásárhely), Hartyándi Jenő (független filmes, a Mediawave Film és Zenei Együttlét igazgatója és művészeti vezetője), Radu Vasile Igazság (vizuális művész, filmrendező, a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem docense), Schneider Tibor (filmrendező, a Román Televízió operatőre), Marcel Ţintar (film- és színházi rendező) alkotta előzsűrinek nem volt tehát könnyű dolga. Végül
Ezek közül 29 kisjátékfilm, 17 animáció, három kísérleti film, kettő pedig dokumentumfilm. A beválogatott rövidfilmek 26 országból érkeztek, a legtöbb közülük – kilenc – magyarországi rendező alkotása, öt romániai, négy orosz, három-három pedig francia, illetve német produkció.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!