Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:13

Hivatalos: nem lesz munkaszüneti nap a tanévkezdés a szülők számára

13:01

Döntés született, nem lesz Bálványosból Bălvăniș

12:54

Alig fele az európai átlagnak a romániai vásárlóerő

12:19

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Merre tovább, Hargita megye?

A lakók véleményét is kikérik a fejlesztési irányvonalakkal kapcsolatban. Képünk illusztráció

Fotó: Farkas Tamás

Hargita megye fejlesztési irányvonalait szeretnék meghatározni a 2021–2027-es időszakra, mintegy a következő európai uniós finanszírozási periódusra készülve. A dokumentációt készítő cég egyeztetéseket folytat a különböző intézmények képviselőivel, ugyanakkor a lakosság véleményére is kíváncsiak, ezért egy online kérdőívet hoztak létre, amelyet november végéig lehet kitölteni.

Barabás Hajnal

2019. november 28., 14:572019. november 28., 14:57

2019. november 28., 16:222019. november 28., 16:22

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Hargita Megye Tanácsának kommunikációs csapata érdeklődésünkre arról tájékoztatott, azért kezdeményezték a konzultációt, hogy

az intézmények és a lakosság javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek segíthetnek abban, hogy a következő európai uniós finanszírozási időszak pályázati kiírásai célzottan és a területi igényeknek megfelelően legyenek előirányozva.

Ellentétben a korábbi időszakok hazai gyakorlatával, amikor Bukarestben a helyi igények figyelembe vétele nélkül döntötték el, hogy milyen típusú fejlesztési programokat hirdetnek meg. Hozzátették, azt szeretnék elérni, hogy az integrált területi beruházásokra (ITI), illetve a közösségvezérelt helyi fejlesztésekre (CLLD) a támogatások legyenek elérhetők a megyék számára.

Így minden megye egy előre meghatározott fejlesztési tervet tud kidolgozni, amelyre pályázati mechanizmusok nélkül tudja majd lehívni a szükséges alapokat

– magyarázták. A konzultáció révén állapítják majd meg, hogy milyen fejlesztési irányelvek élveznek prioritást. Ehhez különböző statisztikai elemzéseket használnak fel, valamint kikérik a lakosság véleményét is. „Az így kialakított álláspontot fogják képviselni Hargita Megye Tanácsának választott képviselői annak érdekében, hogy a Románia és az Európai Unió közötti 7 éves megállapodásban ezen helyi prioritásoknak keretet adó előírások is megjelenjenek. Ellenkező esetben nem lesz lehetőség uniós finanszírozást lehívni az adott ágazati fejlesztésre” – fogalmaztak.

Online kérdőívet dolgoztak ki a felmérés elvégzéséhez a kezdeményezők

Fotó: Gábos Albin

Online kérdőív

A fejlesztési irányvonalak meghatározásában, mint fentebb írtuk, a különböző intézmények képviselőivel való egyeztetés mellett a lakosság véleményét is kikérik. A dokumentáció összeállításával megbízott Csák László egyéni vállalkozó megkeresésünkre elmondta,

egy online kérdőívet tettek elérhetővé múlt héten a Hargita megyei lakosság számára, hogy megoszthassák javaslataikat.

A kérdőív megtalálható a Planificatio cég honlapján, illetve a Hargita 2021–2027 konzultáció Facebook-oldalon. Mint Csák Lászlótól megtudtuk, november végéig még várják a válaszokat. Mindeddig közel 500-an töltötték ki a kérdőívet, vidékiek és városiak, románok és magyarok, fiatalok és idősebbek, egyetemi végzettek és kevésbé iskolázottak egyaránt.