
A lakók véleményét is kikérik a fejlesztési irányvonalakkal kapcsolatban. Képünk illusztráció
Fotó: Farkas Tamás
Hargita megye fejlesztési irányvonalait szeretnék meghatározni a 2021–2027-es időszakra, mintegy a következő európai uniós finanszírozási periódusra készülve. A dokumentációt készítő cég egyeztetéseket folytat a különböző intézmények képviselőivel, ugyanakkor a lakosság véleményére is kíváncsiak, ezért egy online kérdőívet hoztak létre, amelyet november végéig lehet kitölteni.
2019. november 28., 14:572019. november 28., 14:57
2019. november 28., 16:222019. november 28., 16:22
Hargita Megye Tanácsának kommunikációs csapata érdeklődésünkre arról tájékoztatott, azért kezdeményezték a konzultációt, hogy
Ellentétben a korábbi időszakok hazai gyakorlatával, amikor Bukarestben a helyi igények figyelembe vétele nélkül döntötték el, hogy milyen típusú fejlesztési programokat hirdetnek meg. Hozzátették, azt szeretnék elérni, hogy az integrált területi beruházásokra (ITI), illetve a közösségvezérelt helyi fejlesztésekre (CLLD) a támogatások legyenek elérhetők a megyék számára.
– magyarázták. A konzultáció révén állapítják majd meg, hogy milyen fejlesztési irányelvek élveznek prioritást. Ehhez különböző statisztikai elemzéseket használnak fel, valamint kikérik a lakosság véleményét is. „Az így kialakított álláspontot fogják képviselni Hargita Megye Tanácsának választott képviselői annak érdekében, hogy a Románia és az Európai Unió közötti 7 éves megállapodásban ezen helyi prioritásoknak keretet adó előírások is megjelenjenek. Ellenkező esetben nem lesz lehetőség uniós finanszírozást lehívni az adott ágazati fejlesztésre” – fogalmaztak.
Online kérdőívet dolgoztak ki a felmérés elvégzéséhez a kezdeményezők
Fotó: Gábos Albin
A fejlesztési irányvonalak meghatározásában, mint fentebb írtuk, a különböző intézmények képviselőivel való egyeztetés mellett a lakosság véleményét is kikérik. A dokumentáció összeállításával megbízott Csák László egyéni vállalkozó megkeresésünkre elmondta,
A kérdőív megtalálható a Planificatio cég honlapján, illetve a Hargita 2021–2027 konzultáció Facebook-oldalon. Mint Csák Lászlótól megtudtuk, november végéig még várják a válaszokat. Mindeddig közel 500-an töltötték ki a kérdőívet, vidékiek és városiak, románok és magyarok, fiatalok és idősebbek, egyetemi végzettek és kevésbé iskolázottak egyaránt.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás