
Az egykori belgyógyászt épületével csúnyán elbánt az idő vasfoga
Fotó: Tofán Levente
Évek óta omladozik a kézdivásárhelyi egykori belgyógyászat épülete. Voltak elképzelések a megmentésére és felújítására, ám ezek mind-mind meghiúsultak. Bokor Tibor polgármestertől érdeklődtünk az épület további sorsáról.
2023. július 29., 16:322023. július 29., 16:32
A polgármesteri hivatal tulajdonában lévő, a kórházhoz tartozó ingatlan használhatatlan.
„Az egykori belgyógyászat épülete évek óta használhatatlan, hiszen a jelenlegi szabványok szerint egészségügyi szolgáltatások céljára nem megfelelő, a kórtermek ugyanis túl nagyok. Arra gondoltunk, felújítva más funkciót kaphatna, például létesíthetnének benne idősotthont, azonban erre pályázat révén kell megpróbálni előteremteni a pénzt” – nyilatkozta korábban Canea-Kocsis András, a kézdivásárhelyi kórház menedzser a létesítményről.
Bokor Tibor polgármester akkor megerősítette az idősotthon létesítésének tervét.
– fejtette ki az elöljáró.
Azóta sok idő eltelt, és az épületet nem újították fel. A miértről és a hogyan továbbról kérdeztük a polgármestert.
– fogalmazott Bokor Tibor. Hozzátette, hogy a járóbeteg-rendelő felújítását követően megoldják a hosszú évek óta húzódó problémát.
„A gázvezetéket, amely egy szakaszon magasan, a kerítés mellett volt elvezetve, a közelmúltban helyeztettük a föld alá, azért, hogy amint végeznek a járóbeteg-rendelő felújításával, illetve bővítésével, ígéretünkhöz híven lebonthassuk a régi, rozoga kerítést, és megnyithassuk a teret, ahová parkolót és parkot alakítunk ki. Erre vélhetően jövőben kerül sor, hiszen egyrészt pénzünk sincs, másrészt az építő sem végez hamarabb a felújítással.
– összegzett.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!