Az intézményvezető ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy bár továbbra is nagy a munkaerőhiány, a munkaadók mégsem ajánlanak több pénzt,

Ráadásul általában szakképzetlenként alkalmaznának, még abban az esetben is, ha az állás betöltéséhez szükség van szakértelemre. Kelemen Tibor sokatmondó adatnak tartja, hogy az ügynökségen keresztül az elmúlt évben alkalmazott munkanélküliek 40 százalékát szakképzetlenként, minimálbérrel vették fel.

Másrészt a munkavállalók is egyre nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg,

Ezzel párhuzamosan a külföldi munkalehetőség iránt is csökkent az érdeklődés, tavaly mindössze száz háromszékit vettek nyilvántartásba, akik az EURES Európai Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül vállaltak volna munkát, a többségük mezőgazdasági munkára jelentkezett, és közülük is mindössze hatan kötöttek szerződést. Ez a lehetőség bonyolultabb, általában az állásinterjút a déli megyékben tartják, ahol ezer jelentkező is van, de biztosított, törvényes munkavállalói státust szavatol – avatott be a részletekbe a szakember.

Felderítő akció

A munkaerő-elhelyező ügynökség közben minden követ megmozgat, hogy újabb potenciális munkavállalókat azonosítson be. Részt vesznek például a Humánerőforrás Operatív Program (POCU) keretén belül megvalósuló INTESPO-projektben, s ennek keretében megpróbálják felkutatni a 25 évnél fiatalabb munkanélkülieket, akik a munkaügyi nyilvántartásokban sem szerepelnek. Mint az igazgató elmondta, nehézkesen indul a program, hiszen

Kovászna megyében a népességnyilvántartó hivatal, a tanfelügyelőség, és a polgármesteri hivatalok adatbázisát összevetve, mintegy 4000 ilyen fiatalt azonosítottak, most megpróbálják megkeresni, nyilvántartásba venni őket. Eddig Gelencén jártak, a nagyközségben 77 meghívót küldtek ki az érintetteknek, ám közülük csak öt jelent meg a találkozón, és kiderült, hárman időközben már találtak munkát. A többség viszont külföldön dolgozik, vagy kéreget.

A program még három évig tart, így abban bíznak, sikerül mind a 4000 beazonosított fiatallal felvenni a kapcsolatot, és egy részüket be is tudják vonni a munkaerőpiacra. Ez amúgy azt jelenti, hogy naponta 6-7 személyt kellene nyilvántartásba venniük, ezt az ütemet azonban egyelőre nem sikerül tartani. Nehézséget okoz, hogy az irataikat is be kell gyűjteni – ezt úgy próbálják áthidalni, hogy már a helyszínre visznek iratmásolót és szkennert.

A munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában jelenleg 723 munkanélküli fiatal szerepel, közülük 700 nehezen vagy nagyon nehezen alkalmazható, elsősorban azért, mert még a nyolc osztályt sem végezték el.

Az inasképzés iránt sincs érdeklődés

Közben az inasképzés keretében lehetne tapasztalatot szerezni, hogy később esély nyíljon szakmabeliként nagyobb fizetésért elhelyezkedni, a lehetőség iránt nemigen mutatkozik érdeklődés. Mint Kelemen Tibor kiemelte, gond van a mentalitással, a hozzáállással,

Ezért a többség inkább elméleti iskolákban tanul, ezáltal viszont nem szerez képesítést, szakértelmet, és végül nehezebben talál jól fizetett munkát.

Idén több ágazatban is próbálkoznak, egy sepsiszentgyörgyi pékség alkalmazott két inast, és felvették a kapcsolatot a nagybaconi közbirtokossággal, abban bízva, hogy az állattenyésztésben, fakitermelésben, növénytermesztésben is sikerül inasokat foglalkoztatni. A bibarcfalvi borvíztöltő öt inas alkalmazására kötött szerződést, ők szalagmunkát végeznek és tanulnak. Kelemen Tibor szerint

Ugyanakkor azok a vállalkozások, melyek inasokat alkalmaznak, kérhetik a 2250 lejes foglalkoztatási támogatást, tehát gyakorlatilag az állam pénzén jutnak munkaerőhöz.