Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Segítő kéz a tehetséges diákoknak, akik gyengén teljesítenek az iskolában

20:58

A magyar válogatott lemaradt a világbajnokságról

20:24

Megérdemelt volna egy pontot Magyarország Ausztria ellen

19:53

Tizenegyedik győzelmét húzta be a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Megalakult a Tisza-kormány

Megváltozott a lovak szerepe, így a kiképzésük is átalakult napjainkra

A szakember utasításai nyomán igyekezett Gáll Katalin a lóval megtaníttatni a követési távolságot

Fotó: Barabás Orsolya

Lovasfoglalkozásban érintett szakembereknek tartottak képzést Gyergyószentmiklóson. Az Önismereti tanuló képzést a Salvator Alapítványnál a Nemzeti Lovasakadémia közreműködésével tartották. Elhangzott: az elmúlt évtizedekben megváltozott a lovak szerepe, így a képzésük is más, de nem elhanyagolható.

Barabás Orsolya

2021. november 27., 13:282021. november 27., 13:28

A Nemzeti Lovasakadémia minőségi lókiképzéssel foglalkozik, céljuk a nemzeti hagyományok követése és a tudás átadása. Gyergyószentmiklóson négy akadémistájuk van, akik igyekeznek a tudnivalókat elsajátítani.

„Minőségi lókiképzéssel foglalkozunk, olyan képzéssel, ami a nemzeti hagyományokat követi. A nemzeti lovaskultúra az 1970-es évek elején megszűnt, és mi ezt szeretnénk visszaállítani. Nagyon komolyan hiszünk abban, hogy lovas nemzet vagyunk. Sokan tagadják ezt, de ugyanúgy, ahogyan a zenében, építészetben, úgy a lovak terén is van nemzeti kultúra, ami ráadásul nagyon értékes” – ismertette Gőblyös István, a Nemzeti Lovasakadémia vezetője.

Az ember elidegenedett a természettől

A szakember elmondta, hogy megváltozott a lovasképzés, hiszen más pedagógiai módszerekre van szükség napjainkban. „Bár a tradíciókat szeretnénk követni, ugyanakkor nagyon modernnek is kell lenni, mert megváltoztak a körülmények.

Az alapelvek évezredesek, az elmúlt hatezer év tudását, tudományát, kultúráját szeretnénk művelni, azonban megváltozott a ló, megváltozott az ember és megváltoztak a képzések körülményei is. Az ember változott a legtöbbet, mert elidegenedett a természettől. Nem folytathatjuk teljesen azonos úton a lovasképzést, ahogyan az ötven vagy száz évvel ezelőtt volt, hiszen az embernek először természetismeretet kell tanulnia. Azt, hogy kell kommunikálnia a lóval, egyáltalán az állatokkal, hogyan kell élőlények között kapcsolatot felállítani, mitől lesz az ember a vezetője az állatnak

– részletezte a Nemzeti Lovasakadémia vezetője, aki elmondta, mindezt száz évvel ezelőtt nem kellett tanítani, mert egyértelmű és természetes volt, de a modern embernek meg kell tanítani például, hogy mikor izgatott, nyugodt, mikor örül, mikor van követő helyzetben, mikor befogadó vagy éppen elutasító az állat.

Fotó: Barabás Orsolya

Ma már egyénileg képzik a lovakat

„Megváltoztak a lovak is, mert a 20. század elején vége lett a ló eredeti katonai és gazdasági feladatának, és szerencsések vagyunk, mert itt van a lovassport, mert ha nem lenne, Európából kipusztult volna a ló.

A sport a teljesítményszemléletet testesíti meg, tehát nem az együttműködőképesség és a hosszú használati élettartam a cél, ezáltal a ló is megváltozott

– hangsúlyozta Gőblyös István, hozzátéve, hogy mindezek miatt a képzési körülmények is másak.

A lovat és a lovast is korábban közösségben képezték, napjainkban azonban ez már egyénileg történik, de igyekeznek az elődeik által használt alapelveket figyelembe venni.

Ennek érdekében sokat olvasnak az ősök ezzel kapcsolatos írásaiból, külföldre járnak mesterekhez, és céljuk, hogy ismét teret kapjon a lovaskultúra.

Fotó: Barabás Orsolya

A ló az öröm forrása lesz

A szakember szerint a következő évtizedekben a ló nem a sporthoz fog kapcsolódni, hanem családtagként az öröm forrása lesz. Mint hangsúlyozta, a képzés hosszú folyamat, az elméleti rész hároméves,

a résztvevők tanulnak lókiképzés elméletet, etológiát, kommunikációt, állategészségügyet, sőt, még ehhez kapcsolódó művészetet is.

A gyakorlat még ennél is hosszabb, az akadémistától függ, hogy hány év alatt tudja elsajátítani ezt a tudást.

Gáll Katalin pszichológus, a lovasfoglalkozásokra összpontosító Salvator Alapítvány munkatársa elmondta, hogy nagyon hasznosnak tartják ezt a képzést azoknak, akik lovasfoglalkozásokat szerveznek.