
Túl az anyagiakon. A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a gyerekekkel, fiatalokkal való munka
Fotó: Beliczay László
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház a törvénytervezetet, amely szerint a tanügyi alkalmazottak is részesülnek a koronavírus-járvány miatt megítélt kockázati pótlékból. A pedagógusok szakszervezetének képviselője szerint azonban, egyáltalán nem kell készpénznek venni ezt, hiszen a törvénybe foglalt fizetésemelést sem kapták meg.
2020. október 15., 12:012020. október 15., 12:01
A törvénytervezet értelmében a 2020-2021-es tanév elejétől, szükségállapot és veszélyhelyzet idejére
A tanintézmények igazgatói állapítják meg a juttatás összegét, illetve a jogosultak listáját, és ezt továbbítják a megyei tanfelügyelőségnek.
A kockázati pótlék előtt azonban érdemes a pedagógusoknak megígért és elpolitizált fizetésemeléséről is szót ejteni. A 153-as számú törvényt két évvel ezelőtt szavazták meg, és 2018-ban megállapítottak a pedagógusoknak egy fizetési szintet 2022-re.
2019. és 2020. január elsején megkapták a beígért különbség negyedét, tehát volt emelés, és 2020. szeptember elsejétől következett volna az elmaradt 50 százalék. Ez az egész különbség legfeljebb ezer lej, vagy annál kevesebb lenne tanáronként, ennek az egy évre eső része 200–250 lej, tehát 300–500 lej közötti emelések lettek volna most személyenként.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke rávilágított, a szociáldemokrata párt szavazta meg mindkettőt, mert többséggel rendelkeznek a parlamentben, de várható, hogy ezt a kockázati pótlékot is megtámadja a liberális párt. „Van egy határidő, megvárják annak a végét, és valószínűleg akkor fogják megtámadni ezt is, hogy időben minél jobban kinyújtsák a folyamatot” – fejtette ki a szakszervezeti elnök pedagógus. Hozzátette,
A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a szakma szeretete, a gyerekekkel, fiatalokkal való munka – véli Molnár Zoltán, aki úgy fogalmazott, minden szakmának vannak nehezebb időszakai.
– világított rá a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke a pedagógustársadalom fő motivációjára.
„A fertőzéskitettség szempontjából semmivel sincsenek kisebb veszélyben a tanítók, tanárok, mint az egészségügyi alkalmazottak. A pedagógus is élvonalban dolgozik, hisz minél nagyobb iskolában tanít, annál több gyerekkel találkozik naponta” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
3 hozzászólás