
Túl az anyagiakon. A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a gyerekekkel, fiatalokkal való munka
Fotó: Beliczay László
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház a törvénytervezetet, amely szerint a tanügyi alkalmazottak is részesülnek a koronavírus-járvány miatt megítélt kockázati pótlékból. A pedagógusok szakszervezetének képviselője szerint azonban, egyáltalán nem kell készpénznek venni ezt, hiszen a törvénybe foglalt fizetésemelést sem kapták meg.
2020. október 15., 12:012020. október 15., 12:01
A törvénytervezet értelmében a 2020-2021-es tanév elejétől, szükségállapot és veszélyhelyzet idejére
A tanintézmények igazgatói állapítják meg a juttatás összegét, illetve a jogosultak listáját, és ezt továbbítják a megyei tanfelügyelőségnek.
A kockázati pótlék előtt azonban érdemes a pedagógusoknak megígért és elpolitizált fizetésemeléséről is szót ejteni. A 153-as számú törvényt két évvel ezelőtt szavazták meg, és 2018-ban megállapítottak a pedagógusoknak egy fizetési szintet 2022-re.
2019. és 2020. január elsején megkapták a beígért különbség negyedét, tehát volt emelés, és 2020. szeptember elsejétől következett volna az elmaradt 50 százalék. Ez az egész különbség legfeljebb ezer lej, vagy annál kevesebb lenne tanáronként, ennek az egy évre eső része 200–250 lej, tehát 300–500 lej közötti emelések lettek volna most személyenként.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke rávilágított, a szociáldemokrata párt szavazta meg mindkettőt, mert többséggel rendelkeznek a parlamentben, de várható, hogy ezt a kockázati pótlékot is megtámadja a liberális párt. „Van egy határidő, megvárják annak a végét, és valószínűleg akkor fogják megtámadni ezt is, hogy időben minél jobban kinyújtsák a folyamatot” – fejtette ki a szakszervezeti elnök pedagógus. Hozzátette,
A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a szakma szeretete, a gyerekekkel, fiatalokkal való munka – véli Molnár Zoltán, aki úgy fogalmazott, minden szakmának vannak nehezebb időszakai.
– világított rá a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke a pedagógustársadalom fő motivációjára.
„A fertőzéskitettség szempontjából semmivel sincsenek kisebb veszélyben a tanítók, tanárok, mint az egészségügyi alkalmazottak. A pedagógus is élvonalban dolgozik, hisz minél nagyobb iskolában tanít, annál több gyerekkel találkozik naponta” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
3 hozzászólás