
Túl az anyagiakon. A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a gyerekekkel, fiatalokkal való munka
Fotó: Beliczay László
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház a törvénytervezetet, amely szerint a tanügyi alkalmazottak is részesülnek a koronavírus-járvány miatt megítélt kockázati pótlékból. A pedagógusok szakszervezetének képviselője szerint azonban, egyáltalán nem kell készpénznek venni ezt, hiszen a törvénybe foglalt fizetésemelést sem kapták meg.
2020. október 15., 12:012020. október 15., 12:01
A törvénytervezet értelmében a 2020-2021-es tanév elejétől, szükségállapot és veszélyhelyzet idejére
A tanintézmények igazgatói állapítják meg a juttatás összegét, illetve a jogosultak listáját, és ezt továbbítják a megyei tanfelügyelőségnek.
A kockázati pótlék előtt azonban érdemes a pedagógusoknak megígért és elpolitizált fizetésemeléséről is szót ejteni. A 153-as számú törvényt két évvel ezelőtt szavazták meg, és 2018-ban megállapítottak a pedagógusoknak egy fizetési szintet 2022-re.
2019. és 2020. január elsején megkapták a beígért különbség negyedét, tehát volt emelés, és 2020. szeptember elsejétől következett volna az elmaradt 50 százalék. Ez az egész különbség legfeljebb ezer lej, vagy annál kevesebb lenne tanáronként, ennek az egy évre eső része 200–250 lej, tehát 300–500 lej közötti emelések lettek volna most személyenként.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke rávilágított, a szociáldemokrata párt szavazta meg mindkettőt, mert többséggel rendelkeznek a parlamentben, de várható, hogy ezt a kockázati pótlékot is megtámadja a liberális párt. „Van egy határidő, megvárják annak a végét, és valószínűleg akkor fogják megtámadni ezt is, hogy időben minél jobban kinyújtsák a folyamatot” – fejtette ki a szakszervezeti elnök pedagógus. Hozzátette,
A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a szakma szeretete, a gyerekekkel, fiatalokkal való munka – véli Molnár Zoltán, aki úgy fogalmazott, minden szakmának vannak nehezebb időszakai.
– világított rá a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke a pedagógustársadalom fő motivációjára.
„A fertőzéskitettség szempontjából semmivel sincsenek kisebb veszélyben a tanítók, tanárok, mint az egészségügyi alkalmazottak. A pedagógus is élvonalban dolgozik, hisz minél nagyobb iskolában tanít, annál több gyerekkel találkozik naponta” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
3 hozzászólás