
Túl az anyagiakon. A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a gyerekekkel, fiatalokkal való munka
Fotó: Beliczay László
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház a törvénytervezetet, amely szerint a tanügyi alkalmazottak is részesülnek a koronavírus-járvány miatt megítélt kockázati pótlékból. A pedagógusok szakszervezetének képviselője szerint azonban, egyáltalán nem kell készpénznek venni ezt, hiszen a törvénybe foglalt fizetésemelést sem kapták meg.
2020. október 15., 12:012020. október 15., 12:01
A törvénytervezet értelmében a 2020-2021-es tanév elejétől, szükségállapot és veszélyhelyzet idejére
A tanintézmények igazgatói állapítják meg a juttatás összegét, illetve a jogosultak listáját, és ezt továbbítják a megyei tanfelügyelőségnek.
A kockázati pótlék előtt azonban érdemes a pedagógusoknak megígért és elpolitizált fizetésemeléséről is szót ejteni. A 153-as számú törvényt két évvel ezelőtt szavazták meg, és 2018-ban megállapítottak a pedagógusoknak egy fizetési szintet 2022-re.
2019. és 2020. január elsején megkapták a beígért különbség negyedét, tehát volt emelés, és 2020. szeptember elsejétől következett volna az elmaradt 50 százalék. Ez az egész különbség legfeljebb ezer lej, vagy annál kevesebb lenne tanáronként, ennek az egy évre eső része 200–250 lej, tehát 300–500 lej közötti emelések lettek volna most személyenként.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke rávilágított, a szociáldemokrata párt szavazta meg mindkettőt, mert többséggel rendelkeznek a parlamentben, de várható, hogy ezt a kockázati pótlékot is megtámadja a liberális párt. „Van egy határidő, megvárják annak a végét, és valószínűleg akkor fogják megtámadni ezt is, hogy időben minél jobban kinyújtsák a folyamatot” – fejtette ki a szakszervezeti elnök pedagógus. Hozzátette,
A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a szakma szeretete, a gyerekekkel, fiatalokkal való munka – véli Molnár Zoltán, aki úgy fogalmazott, minden szakmának vannak nehezebb időszakai.
– világított rá a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke a pedagógustársadalom fő motivációjára.
„A fertőzéskitettség szempontjából semmivel sincsenek kisebb veszélyben a tanítók, tanárok, mint az egészségügyi alkalmazottak. A pedagógus is élvonalban dolgozik, hisz minél nagyobb iskolában tanít, annál több gyerekkel találkozik naponta” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
3 hozzászólás