Hirdetés
Hirdetés

Megszavazták a pedagógusok kockázati pótlékát, de ezt még nem kell készpénznek venni

Túl az anyagiakon. A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a gyerekekkel, fiatalokkal való munka  •  Fotó: Beliczay László

Túl az anyagiakon. A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a gyerekekkel, fiatalokkal való munka 

Fotó: Beliczay László

Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház a törvénytervezetet, amely szerint a tanügyi alkalmazottak is részesülnek a koronavírus-járvány miatt megítélt kockázati pótlékból. A pedagógusok szakszervezetének képviselője szerint azonban, egyáltalán nem kell készpénznek venni ezt, hiszen a törvénybe foglalt fizetésemelést sem kapták meg. 

Hajnal Csilla

2020. október 15., 12:012020. október 15., 12:01

A törvénytervezet értelmében a 2020-2021-es tanév elejétől, szükségállapot és veszélyhelyzet idejére

a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban dolgozó tanszemélyzet havi 2000 lejes, míg a kisegítő személyzet és a nem oktatói besorolású személyzet havi 1500 lejes kockázati pótlékot kap, amely után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.

A tanintézmények igazgatói állapítják meg a juttatás összegét, illetve a jogosultak listáját, és ezt továbbítják a megyei tanfelügyelőségnek.

Hirdetés

Valószínűleg ezt is megtámadják

A kockázati pótlék előtt azonban érdemes a pedagógusoknak megígért és elpolitizált fizetésemeléséről is szót ejteni. A 153-as számú törvényt két évvel ezelőtt szavazták meg, és 2018-ban megállapítottak a pedagógusoknak egy fizetési szintet 2022-re.

Akkor arról volt szó, hogy évente ennek a különbségnek  a 25 százalékát adják, így négy év alatt elérik a 2022-es fizetési szintet.

2019. és 2020. január elsején megkapták a beígért különbség negyedét, tehát volt emelés, és 2020. szeptember elsejétől következett volna az elmaradt 50 százalék. Ez az egész különbség legfeljebb ezer lej, vagy annál kevesebb lenne tanáronként, ennek az egy évre eső része 200–250 lej, tehát 300–500 lej közötti emelések lettek volna most személyenként.

Ez azonban nem valósult meg költségvetési hiányra hivatkozva, a Liberális Párt pedig meg is támadta az alkotmánybíróságon a törvénybe foglalt fizetésemelést.

Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke rávilágított, a szociáldemokrata párt szavazta meg mindkettőt, mert többséggel rendelkeznek a parlamentben, de várható, hogy ezt a kockázati pótlékot is megtámadja a liberális párt. „Van egy határidő, megvárják annak a végét, és valószínűleg akkor fogják megtámadni ezt is, hogy időben minél jobban kinyújtsák a folyamatot” – fejtette ki a szakszervezeti elnök pedagógus. Hozzátette,

nem kell ezt készpénznek venni, sőt elég kevés az esélye annak, hogy ez a pótlék valaha a pedagógusok számláján lesz, főleg, ha egy másik kormány alakul.

Túl az anyagiakon

A pedagógusok legnagyobb motivációja nehezebb időszakokban is a szakma szeretete, a gyerekekkel, fiatalokkal való munka – véli Molnár Zoltán, aki úgy fogalmazott, minden szakmának vannak nehezebb időszakai.

Most még inkább szükség van a pedagógusi munkára, mert még nehezebben jut el az információ és a nevelés a gyerekekhez. Ezért kell a pedagógust még inkább támogatni, az anyagiakon túl a tiszteletet kell megadni nekik, mert ez nagyon leromlott, értékelni kell a munkájukat

– világított rá a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Maros megyei elnöke a pedagógustársadalom fő motivációjára.

„A fertőzéskitettség szempontjából semmivel sincsenek kisebb veszélyben a tanítók, tanárok, mint az egészségügyi alkalmazottak. A pedagógus is élvonalban dolgozik, hisz minél nagyobb iskolában tanít, annál több gyerekkel találkozik naponta” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés