
Az elképzelés szerint minden egyes darab után illetéket kellett volna fizetni. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Nem valósult meg a Visarta nonprofit szervezet által javasolt tervezet, amely szerint az országban kiállított képzőművészeti alkotásokra 35 és 100 lej közötti illetéket fizettettek volna. Az elképzelés ugyanis nagy felháborodást váltott ki az alkotóművészek, illetve a galériákat működtetők körében, aláírásgyűjtésbe kezdtek és megakadályozták a kezdeményezés megvalósítását.
2021. február 17., 14:532021. február 17., 14:53
2021. február 17., 14:542021. február 17., 14:54
A kulturális minisztérium közbelépett, nem kell külön díjat fizetni a művészeti kiállításokon látható festményekre, grafikákra, szobrokra – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére Mana Bucur, a Képzőművészeti Szövetség Maros megyei fiókszervezetének elnöke, hozzátéve, hogy
Az elképzelés szerint az alkotásonként kiszabott díj a Román Szerzői Jogvédő Hivatalt illette volna úgy, hogy annak 15 százaléka a Visartához került volna.
„Vannak olyan kollégáim, akik tagjai ennek a szervezetnek, elég nagy tagsági díjat fizetnek, de nem látnak belőle semmit. Például ha évi 600 lejt fizet valaki, visszakap 30 lejt. Akkor meg minek? És egyáltalán minek akarja ez a szervezet szabályozni a kiállításokat?” – sorolta felháborodottan a kérdéseit Mana Bucur.
Az előzményekről
Ahogy arról korábban írtunk, a Visarta a honlapján tette közzé, hogy javasolja egy olyan bizottság létesítését, amely kidolgozna egy módszert arra vonatkozóan, hogy valamennyi kiállított alkotás után 35 és 70 lej közötti illetéket fizessenek az alkotótáborok, múzeumok és galériák, 60 és 85 lej között a magán jellegű múzeumok és árverések, valamint 75 és 100 lejt a fesztiválok, vásárok, előadások szervezői. A Viasarta javaslata szerint nem az alkotóknak kellett volna megfizetniük ezeket a díjakat, hanem a kiállítások szervezőinek a belépődíjakból, adományokból, különböző kiadványok árából. Ami azt is maga után vonta volna, hogy az eddigi ingyen látogatható tárlatokra belépti díjat kellett volna kérni, valamint megemelni a fizetéses kiállításokra a belépti díjak értékét. A művészek által kezdeményezett petíció jobb belátásra bírta a kulturális minisztériumot – summázta Mana Bucur.

Elsőre olvasatra komoly felháborodást váltott ki a Visarta nevű, eddig nem nagyon ismert nonprofit szervezet által minap javasolt tervezet, amely szerint az országban kiállított képzőművészeti alkotásra legkevesebb 35, legtöbb 100 lej illetéket kelljen fizetni.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
szóljon hozzá!