
Elsőre érthetetlen. Minden festmény, szobor, fotó után egy-egy összeget fizettetnének
Fotó: Haáz Vince
Elsőre olvasatra komoly felháborodást váltott ki a Visarta nevű, eddig nem nagyon ismert nonprofit szervezet által minap javasolt tervezet, amely szerint az országban kiállított képzőművészeti alkotásra legkevesebb 35, legtöbb 100 lej illetéket kelljen fizetni. Az alkotásonként kiszabott díj a Román Szerzői Jogvédő Hivatalt illetné, úgy, hogy abból legtöbb 15 százalék a Visartának jutna.
2020. november 19., 19:022020. november 19., 19:02
A javaslat értelmében az „adóztatás"” nem csak az ideiglenes tárlatokat érintené, de a vásárokat, fesztiválokat, alkotótáborokat, árveréseket, sőt a múzeumokat és állandó művészeti galériákat is. A képzőművészek azonban attól tartanak, hogy egyfajta cenzúra lépne életbe, ugyanakkor ellehetetlenítené a kiállításokat, galériákat is, ahol műveikkel az alkotók bemutatkozhatnának.
Ahogy Mana Bucur, a Romániai Képzőművészek Szövetségének Maros megyei elnöke a Székelyhon érdeklődésére elmondta, a kultúrának, a művészetnek támogatásra van szüksége és nem arra, hogy újabb típusú adókkal sújtsák. „Nagyot akarnak nyerni, de ebbe nem fog beleegyezni senki” – summázta a hivatásos képzőművészeket tömörítő szövetség megyei vezetője.,
Ahogy a Visarta a honlapján közzétette, egy bizottság létesítését javasolják, amely kidolgozza a módszert, amely szerint egy-egy alkotásnak meghatározzák a kiállítási díját. A terv szerint 35 és 70 lej közötti illetéket kellene fizetniük alkotásonként az alkotótáborok, a múzeumok, galériák, 60 és 85 lej között a magán jellegű múzeumok és árverések, valamint 75 és 100 lej terhelné a fesztiválok, vásárok, előadások szervezőit. Az Viasarta azt is pontosította, hogy a grafikák, szobrok, festmények, fotók után kiszabott díjakat nem az alkotóknak kell megfizetniük, hanem az események, a kiállítások szervezőinek. Ezeket az összegeket a belépődíjakból, adományokból, különböző kiadványok árából fizetnék – teszik hozzá az ötletgazdák.
A rendelet nagy felháborodást váltott ki a képzőművészekből, akik közül sokan úgy értelmezik, hogy ez egyfajta cenzúrát jelent majd, hiszen minek az alapján döntik el, hogy melyik alkotás „mennyit ér”, mekkora összeget kell fizetni egyik vagy másik után? De ezzel az intézkedéssel nem csak a kiállításokat, a kiállítókat lehetetlenítik el, hanem a kultúrafogyasztóknak a kultúrához való hozzáférhetőségét is korlátozzák, hiszen ma még nagyon sok kiállításra nem kérnek a szervezők belépődíjat; különböző galériákat esetenként jelképes összegért is meg lehet tekinteni.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
szóljon hozzá!