
Erdőszentgyörgyön látszanak fejlesztések eredményei. Maradnak városi rangban
Fotó: Haáz Vince
A 2003-ban városi rangra emelt marosszéki Nagysármás polgármestere szeretné kezdeményezni a település községgé való visszaminősítését. Az ugyanabban az évben várossá vált Nyárádszereda, illetve Erdőszentgyörgy elöljárói viszont elégedettek a városi ranggal és azzal, amit az jelent.
2020. október 23., 10:252020. október 23., 10:25
Azzal indokolja a frissen megválasztott nagysármási polgármester az elhatározását, hogy községként sokkal több előnyt élvezne a település, például kisebbek lennének az adók. A lakosságnak ugyanis a 75–78 százaléka fizet adót, de amennyiben az csökkenne, a fizetési szándék is megnőne 15–20 százalékkal. Valer Botezan a helyiek óhajának szeretne eleget tenni, de csak azt követően, hogy a megkezdett európai uniós projektek befejeződnek. Nagysármáson a polgármester elsősorban népszavazást kezdeményezne, és az eredmény alapján folytatná az eljárást. 2011-ben Nagysármás 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.
Ugyanabban az évben, 2003-ban vált várossá Nyárádszereda is, ahol néhány év múlva úgy vélték, jobb lett volna megmaradniuk nagyközségnek. Ott is a megemelt adó volt az egyik magyarázat, illetve azok a pályázati lehetőségek, amelyek elvárásainak városként (többek között az alacsony lakosságszám miatt) nehezen tudtak eleget tenni. Ám
– válaszolt a Székelyhonnak Tóth Sándor polgármester, aki elmondta, hogy tíz évig valóban sanyarú volt a helyzetük, de ma már jó városnak lenni. A fejlesztések elkezdődtek, az eredmények jól láthatóak, nagyon meg kellene gondolni, hogy újból község szeretnének-e lenni – tette hozzá. A településnek 2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar.
A másik Maros megyei kisváros Erdőszentgyörgy, ahol a várossá válás első éveiben szintén nehézségekkel néztek szembe. Ahogy Csibi Attila Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta, a vidékfejlesztési alapoknál érték sikertelenségek, de azóta városként sikerült számos projektet elnyerniük, elindult a fejlődés, ami ma már jól látható; többek közt a kórház és az iskola korszerűsítését említette. Az elöljáró szerint
Erdőszentgyörgy 5166 lakosából 3969 magyarnak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.
A magyar történelem legfájdalmasabb napjára, a trianoni békediktátum 106. évfordulójára emlékeztek Csíksomlyón csütörtökön a Székely Hadosztály emlékművénél. Ez a nap a magyar megmaradás ünnepe is egyben.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) az új közalkalmazotti bértörvény tervezetének azonnali visszavonását követeli.
A Nagyszeben-Pitești (A1) autópálya Tigveni-Curtea de Argeș szakasza a szerződésben foglalt 2027 februári határidőnél körülbelül hat hónappal korábban nyitható meg a forgalom előtt.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban – jelentette ki Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján, csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren.
Csütörtökön délelőtt 10 és éjjel 11 óra között elsőfokú, sárga jelzésű meteorológiai riasztás van érvényben légköri instabilitás és jelentős mennyiségű záporok miatt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hegyimentők és a határrendészek kimentettek két eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon; egyikük válságos állapotban van.
„Bűzlő” problémáról tettek panaszt a Szemerja negyed lakói a sepsiszentgyörgyi RMDSZ legutóbbi lakossági konzultációján, amely a városjáró program része. Az illetékesek rövid időn belül helyszíneltek és döntöttek.
Országszerte szünetelni fog a tanítás pénteken a pedagógusok napja alkalmából.
A két lakásán végzett házkutatás után őrizetbe vették szerda este az ügyészek Cristian Pomohaci népdalénekest.
szóljon hozzá!