
Erdőszentgyörgyön látszanak fejlesztések eredményei. Maradnak városi rangban
Fotó: Haáz Vince
A 2003-ban városi rangra emelt marosszéki Nagysármás polgármestere szeretné kezdeményezni a település községgé való visszaminősítését. Az ugyanabban az évben várossá vált Nyárádszereda, illetve Erdőszentgyörgy elöljárói viszont elégedettek a városi ranggal és azzal, amit az jelent.
2020. október 23., 10:252020. október 23., 10:25
Azzal indokolja a frissen megválasztott nagysármási polgármester az elhatározását, hogy községként sokkal több előnyt élvezne a település, például kisebbek lennének az adók. A lakosságnak ugyanis a 75–78 százaléka fizet adót, de amennyiben az csökkenne, a fizetési szándék is megnőne 15–20 százalékkal. Valer Botezan a helyiek óhajának szeretne eleget tenni, de csak azt követően, hogy a megkezdett európai uniós projektek befejeződnek. Nagysármáson a polgármester elsősorban népszavazást kezdeményezne, és az eredmény alapján folytatná az eljárást. 2011-ben Nagysármás 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.
Ugyanabban az évben, 2003-ban vált várossá Nyárádszereda is, ahol néhány év múlva úgy vélték, jobb lett volna megmaradniuk nagyközségnek. Ott is a megemelt adó volt az egyik magyarázat, illetve azok a pályázati lehetőségek, amelyek elvárásainak városként (többek között az alacsony lakosságszám miatt) nehezen tudtak eleget tenni. Ám
– válaszolt a Székelyhonnak Tóth Sándor polgármester, aki elmondta, hogy tíz évig valóban sanyarú volt a helyzetük, de ma már jó városnak lenni. A fejlesztések elkezdődtek, az eredmények jól láthatóak, nagyon meg kellene gondolni, hogy újból község szeretnének-e lenni – tette hozzá. A településnek 2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar.
A másik Maros megyei kisváros Erdőszentgyörgy, ahol a várossá válás első éveiben szintén nehézségekkel néztek szembe. Ahogy Csibi Attila Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta, a vidékfejlesztési alapoknál érték sikertelenségek, de azóta városként sikerült számos projektet elnyerniük, elindult a fejlődés, ami ma már jól látható; többek közt a kórház és az iskola korszerűsítését említette. Az elöljáró szerint
Erdőszentgyörgy 5166 lakosából 3969 magyarnak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!