Megoszló vélemények a néhány ezres kisvárosok előnyeiről és hátrányairól

Erdőszentgyörgyön látszanak fejlesztések eredményei. Maradnak városi rangban

Fotó: Haáz Vince

A 2003-ban városi rangra emelt marosszéki Nagysármás polgármestere szeretné kezdeményezni a település községgé való visszaminősítését. Az ugyanabban az évben várossá vált Nyárádszereda, illetve Erdőszentgyörgy elöljárói viszont elégedettek a városi ranggal és azzal, amit az jelent.

Antal Erika

2020. október 23., 10:252020. október 23., 10:25

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Azzal indokolja a frissen megválasztott nagysármási polgármester az elhatározását, hogy községként sokkal több előnyt élvezne a település, például kisebbek lennének az adók. A lakosságnak ugyanis a 75–78 százaléka fizet adót, de amennyiben az csökkenne, a fizetési szándék is megnőne 15–20 százalékkal. Valer Botezan a helyiek óhajának szeretne eleget tenni, de csak azt követően, hogy a megkezdett európai uniós projektek befejeződnek. Nagysármáson a polgármester elsősorban népszavazást kezdeményezne, és az eredmény alapján folytatná az eljárást. 2011-ben Nagysármás 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.

Ugyanabban az évben, 2003-ban vált várossá Nyárádszereda is, ahol néhány év múlva úgy vélték, jobb lett volna megmaradniuk nagyközségnek. Ott is a megemelt adó volt az egyik magyarázat, illetve azok a pályázati lehetőségek, amelyek elvárásainak városként (többek között az alacsony lakosságszám miatt) nehezen tudtak eleget tenni. Ám

a kocka fordult, most már semmiképpen sem lenne jó visszaminősülni

– válaszolt a Székelyhonnak Tóth Sándor polgármester, aki elmondta, hogy tíz évig valóban sanyarú volt a helyzetük, de ma már jó városnak lenni. A fejlesztések elkezdődtek, az eredmények jól láthatóak, nagyon meg kellene gondolni, hogy újból község szeretnének-e lenni – tette hozzá. A településnek 2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar.

A másik Maros megyei kisváros Erdőszentgyörgy, ahol a várossá válás első éveiben szintén nehézségekkel néztek szembe. Ahogy Csibi Attila Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta, a vidékfejlesztési alapoknál érték sikertelenségek, de azóta városként sikerült számos projektet elnyerniük, elindult a fejlődés, ami ma már jól látható; többek közt a kórház és az iskola korszerűsítését említette. Az elöljáró szerint

az adók mértékének a csökkentésével nem nyerne sokat a település, hiszen, aki nem fizet vagy rosszul fizet, az továbbra sem változtatna a szokásán, tehát a helyi költségvetésen mit sem változtatna.

Erdőszentgyörgy 5166 lakosából 3969 magyarnak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.