
Erdőszentgyörgyön látszanak fejlesztések eredményei. Maradnak városi rangban
Fotó: Haáz Vince
A 2003-ban városi rangra emelt marosszéki Nagysármás polgármestere szeretné kezdeményezni a település községgé való visszaminősítését. Az ugyanabban az évben várossá vált Nyárádszereda, illetve Erdőszentgyörgy elöljárói viszont elégedettek a városi ranggal és azzal, amit az jelent.
2020. október 23., 10:252020. október 23., 10:25
Azzal indokolja a frissen megválasztott nagysármási polgármester az elhatározását, hogy községként sokkal több előnyt élvezne a település, például kisebbek lennének az adók. A lakosságnak ugyanis a 75–78 százaléka fizet adót, de amennyiben az csökkenne, a fizetési szándék is megnőne 15–20 százalékkal. Valer Botezan a helyiek óhajának szeretne eleget tenni, de csak azt követően, hogy a megkezdett európai uniós projektek befejeződnek. Nagysármáson a polgármester elsősorban népszavazást kezdeményezne, és az eredmény alapján folytatná az eljárást. 2011-ben Nagysármás 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.
Ugyanabban az évben, 2003-ban vált várossá Nyárádszereda is, ahol néhány év múlva úgy vélték, jobb lett volna megmaradniuk nagyközségnek. Ott is a megemelt adó volt az egyik magyarázat, illetve azok a pályázati lehetőségek, amelyek elvárásainak városként (többek között az alacsony lakosságszám miatt) nehezen tudtak eleget tenni. Ám
– válaszolt a Székelyhonnak Tóth Sándor polgármester, aki elmondta, hogy tíz évig valóban sanyarú volt a helyzetük, de ma már jó városnak lenni. A fejlesztések elkezdődtek, az eredmények jól láthatóak, nagyon meg kellene gondolni, hogy újból község szeretnének-e lenni – tette hozzá. A településnek 2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar.
A másik Maros megyei kisváros Erdőszentgyörgy, ahol a várossá válás első éveiben szintén nehézségekkel néztek szembe. Ahogy Csibi Attila Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta, a vidékfejlesztési alapoknál érték sikertelenségek, de azóta városként sikerült számos projektet elnyerniük, elindult a fejlődés, ami ma már jól látható; többek közt a kórház és az iskola korszerűsítését említette. Az elöljáró szerint
Erdőszentgyörgy 5166 lakosából 3969 magyarnak vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!