Megnövekedett kiadások – nehéz év vár a kis- és középvállalkozásokra

– mondta el elöljáróban Balási Csaba.

Egészségbiztosítási járulékot vonnak le a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjban részesülőktől, megnövelték az áfát, módosították a profitadót, többletadót vetettek ki a lakosságra – sorolta a 2025-ös állami intézkedéseket, kitérve arra, hogy ezek jó része

miközben már most 28–35 százalékkal kevesebb árut tudnak vásárolni ugyanazért a pénzért, mint egy évvel ezelőtt.

Az áfa 30–35 százalékát nem tudja begyűjteni az állam

„Az áfaemelés egy nagyon érdekes téma, mert ha megnézzük a hivatalos adatokat, akkor kiderül, hogy Romániában az áfa 30–35 százalékát nem tudja begyűjteni az állam. Az Európai Unió átlaga 6–7 százalék. Tehát 93–94 százalékos arányban gyűjtik be az Európai Unióban, Romániában 65–67 százalék körül. Az, hogy a 30–35 százalékát nem tudják begyűjteni, azt jelenti, hogy óriási mértékű az adócsalás.

Tehát ezt kellett volna kezelje az állam elsősorban. Ezzel nemhogy tudta volna fedezni a hiányt, ami jelentkezett az államháztartásban, hanem mintegy 9 százalékos növekedést is elért volna Románia” – sorolta az adatokat Balási Csaba. Példaként megjegyezte, hogy Németországban mindössze 2–3 százalékos, Ausztriában 2 százalékos, és

A feketemunka, a fiktív számlák, és fantomcégek láncolata az oka annak, hogy ilyen magas a be nem fizetett adók aránya az országban – tért rá az alacsony befizetési arány elsődleges okára a megyei iparkamara elnöke.

ami nagyságrendekben az egészségügyi rendszer költségvetésének egy jó részét kitenné, vagy teljes autópályaszakaszok költségét – hangsúlyozta Balási Csaba.

A fix kiadások növekedése jelentősen érinti a cégeket

Az adóbehajtás mértékét kellene növelni, a gond viszont az, hogy ehelyett azon szektorok terheit növeli az állam, amelyek eddig is jó adófizetők voltak. Nem igazán érti, hogy miért nem az előbbi történik, hiszen a valós idejű fiskális átláthatóságot biztosító digitális rendszerekkel – E-Factura, E-Transport stb. – már mindent lát, és mindent ellenőrizni tud a hatóság – mondta a szakember, aki maga is vállalkozó.

– amelyek egyébként a legjobban ellenőrizhető vállalkozói kategóriák, a legtisztességesebb befizetők is, és a román gazdaság húzóerejét is ezek adják –, ezért 2026-ban sok ilyen cég meg fog szűnni – véli a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Ehhez képest a nagyvállatok csak egy minimális, forgalom utáni adót fizetnek, de még így is kiviszik az országból a profitot, „meg lehet nézni visszamenőleg tíz évre, hogy mennyi nyereségadót fizettek a multicégek” – mondta.

Azok, amelyek 2025-ben már nemigen tudtak termelni, 2026-ban már nem is fogják tudni befizetni ezeket a megnövelt adókat, hangsúlyozta Balási Csaba. Megemlítette ugyanakkor az idén várható jövedékiadó-növelést is, ami az üzemanyag-drágulás miatt mindennek az árára kihat majd.

Zsúfolódik a cégfelszámolások előszobája: az újraszervezések aránya 32 százalékkal nőtt

A cégfelszámolásokra vonatkozó adatok sem bíztatnak semmi jóval 2026-ra vonatkozóan.
„2024-ben 83 ezer olyan cég volt országszerte, amit töröltek, 2025-ben pedig 88 ezer, tehát 5 ezerrel több. De a probléma nem itt van.

Azt kell tudni, hogy az újraszervezés általában az első lépése a felszámolásnak. Amikor egy cég fizetésképtelené válik, és a menedzsment úgy látja, hogy van még egy lehetőség, akkor újraszervezést kér. Ez gyakorlatilag egy felszámolás előtti állapot, és ezeknek a cégeknek a 95 százaléka sajnos felszámolásra is kerül: bizonyított, hogy 6–18 hónap elteltével gyakorlatilag megszűnnek” – vázolta a vészjósló forgatókönyvet, amely értelmében

Ezzel párhuzamosan viszont új cégeket is alapítanak, ami ellensúlyozhatja valamelyest a mérleget. Gazdasági növekedésről viszont még akkor sem igazán lehet majd beszélni, ha ugyanannyi új céget jegyeztetnek majd be, mint amennyit megszüntetnek – hangsúlyozta, azt is megemlítve, hogy

Balási Csaba ugyanakkor azt is hiányolja, hogy a közszférában, elsősorban az állami, megyei és helyi közigazgatásban továbbra sem történt meg a szükséges mértékű személyzetcsökkentés. Románia lakossága durván 4–6 millióval csökkent 1990 óta – mondta az iparkamara elnöke, aki szerint össze kellene vetni a közszférában dolgozók számát az akkori adattal, és legalább az akkori szintre csökkenteni a jelenlegit, különösen azért is, mert azóta a digitalizációnak és számítógépes rendszereknek köszönhetően kevesebb alkalmazottra van szükség.