Megmaradhat ilyenformán az udvarhelyi „buliháromszög”?
Sorozatos lakossági bejelentések és „bepanaszolások” után a környezetvédelmi igazgatósággal karöltve újabb ellenőrzést végzett a helyi rendőrség a Szentimre utca és a Kőkereszt tér közé szorult, „buliháromszögnél” Székelyudvarhelyen. A mérés ugyan kimutatta, a zajszint messze meghaladja a megengedettet, a helyi lokálok vezetői szerint viszont szándékos lejáratás van az ügy mögött.
Pénteken éjjel, szombaton hajnalban végezték el a szakszerű zajszintmérést a Szentimre utcai kocsmák háza táján: a bevetésre a Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság mérőműszerrel érkezett illetékeseit a helyi rendőrség kísérte el. Az előírásoknak megfelelően az érintett épületektől háromméteres távolságra, másfél méter magasan mértek.
„A törvény által megengedett, éjszakai maximális zajszint 45 decibel, ezt – a környezetvédelmi szakemberek szerint – messze meghaladta a hétvégén mért érték mindkét lokál esetében” – ecsetelte László Szabolcs, a helyi rendőrség vezetője. Hozzátette, az igazgatóság hivatalos jelentésben küldi majd el az ellenőrzés eredményeit, amelyet mind az állami, mind a helyi rendőrségnek megküldenek.
Folyamatos panaszáradat
A felmérésre egyébként azért volt szükség, mert a szomszédságban lakók hetente minden lehető fórumon bepanaszolják a kocsmákat: írásban fordultak már a polgármesteri hivatalhoz, rendszeresen tesznek bejelentést a helyi és az állami rendőrségnél. „Sőt,
amikor pénteken vagy szombaton éjjel buli van, akkor minden egyes alkalommal betelefonálnak az egységünkhöz és panaszt tesznek,
illetve vasárnaponként arra panaszkodnak, hogy a buli után mi maradt a portáik közelében” – sorolta László Szabolcs.
Az utcára költöznek a bulizók
Problémát jelent ugyanis az, hogy a lokálok vendégei – a két éve bevezett cigistop miatt – a környező utcákba járnak dohányozni, csapatba verődve isznak, beszélgetnek az épületek előtt, rendszerint túl hangosan, magyarázta a helyi rendőrség vezetője. A hétvégi bulikkor bepiszkítanak a József Attila utcába, és eldobálják a szemetet, cigarettacsikkeket stb. – folytatta.
„Korábban már felszólítottuk az utcán álldogálókat, hogy a lokálban dohányzásra kijelölt helyeket használják, csapatosan ne álljanak az utcán. Ezt többnyire sikerült megoldani. De így is sokszor a bejárati ajtó nyitva marad, és kihallatszik a hangos zene” – magyarázta László.
A bírság csak a kezdet lehet
Egyébként, a környezetvédelmi igazgatóság hivatalos jelentését megelőlegezvén,
az állami rendőrség már a két érintett lokálra ki is rótta a pénzbírságot a megengedett zajszint meghaladásáért.
Amint az László Szabolcstól még megtudtuk, a helyszínen a kocsmák tulajdonosai együttműködők voltak, amennyiben lehalkítják a zenét, betartják az előírásokat, csak a kirótt bírsággal maradnak. Ha viszont a helyzet változatlan marad, akkor a rendfenntartó szervek előterjeszthetik az érintett egységek működési engedélyének felfüggesztését. Erre nemrégiben már volt is példa, akkor a Szentimre utcai kocsmának két hétre kellett bezárni.
A többséget nem zavarja, ha zajlik a kocsmaélet
Kovács László, a Zújgé és az Alsó G. egyik tulajdonosa mögöttes szándékot lát a szomszédok folyamatos bejelentései esetében. „Végigjártuk a lokál kilenc közvetlen szomszédját, közülük heten írásban is vállalták, hogy nem zavarja őket a zaj. Számomra érthetetlen, hogy ha a többség nem panaszkodik a zajra, sőt azt mondják, hogy egyáltalán nem zavarja őket, akkor a két másiknak hogyan lehetne problémája” – fejtette ki. Kovács László egyébként
igazságtalannak tartja azt is, hogy a vendéglátóegységet büntetik azért, mert a bulizó fiatalok az utcán zajonganak.
„A Zújgét azért kell bezárnunk két hétre, mert az indoklás szerint a Kőkereszt téren verekedés történt, és tőlünk keveredtek a térre az érintettek” – tette hozzá, megjegyezvén, fontosnak tartaná ez ügyben egyeztetni a városvezetéssel, hisz a folyamatos feljelentgetés és büntetés nem viszi előbbre sem a lokálok vezetőit, sem a hatóságokat.
A késői és hosszabbított nyitva tartás feltételeiről
A vendéglátóegységek a késői nyitvatartásra sajátos engedélyt kell kiváltsanak a helyi polgármesteri hivatalnál, ennek előfeltétele a működési engedély megléte. Vendéglők esetében a nyitvatartási program hétfőtől csütörtökig és vasárnap 6 és 23 óra között, pénteken és szombaton 6 és 24 óra között van meghatározva. A bárok, lokálok esetében ez hétfőtől csütörtökig és vasárnap 5 és 22 óra, pénteken és szombaton 5 és 23 óra. A lokálok azonban igényelhetnek hosszabbított nyitvatartási engedélyt is: ennek ára egyszeri alkalomra 100 lej, egyébként – folyamatos igénylés esetén – napjára 25 lej. „Általában három havonta szokták igényelni az ilyen engedélyeket a hosszabbított programmal működő egységek, kiszámolva pontosan, hogy az adott három hónapban hány napra (péntek és szombat) kell számolni az engedély árát” – tájékoztatott Ember Attila, a polgármesteri hivatal referense. A hosszabbított nyitvatartási programot az évszak szerint alakítják: vendéglők esetén ez télen hajnali 4-ig, nyáron hajnali 5 óráig érvényes, a bárok pedig télen hajnali 3-ig, nyáron meg hajlani 4-ig tarthatnak nyitva. Egyébként a cikkükben említett lokálok rendelkeznek a hosszabbított nyitvatartáshoz szükséges engedélyekkel.
24h
