Hirdetés
Hirdetés

Meglepő ajánlat: hozzanak létre egy új iskolát, amely átveszi a jelenlegi helyét

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Három, a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének rendezését célzó határozatot fogadtak el az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok a csütörtöki rendkívüli tanácsülésen.

Hajnal Csilla (R)

Simon Virág

2017. május 04., 18:542017. május 04., 18:54

2017. május 04., 21:242017. május 04., 21:24

A két és fél órás vitatkozás után elfogadott döntéseket azonban nem írta alá a városháza jegyzője, Szövérffi László, aki törvénytelennek tartotta azokat, s helyettük egy meglepő ajánlattal állt elő:

hozzanak létre egy új iskolát, amely átveszi a jelenlegi helyét.

Hirdetés

A minisztériumban tartott keddi négyórás egyeztető tárgyalások után a tanácsosok, a városháza és a tanfelügyelőség, valamint a szülők képviselői úgy jöttek haza, hogy tudták, itthon, helyileg kell megoldást találni a római katolikus iskola helyzetére. A találkozón elhangzott, hogy az iskola létrehozását szabályozó, és a bíróság által megkérdőjelezett alapító okirat helyzetét kell tisztázni. A Szabad Emberek Pártjának képviselői – ügyvédi irodával konzultálva – megfogalmaztak három határozattervezetet, amellyel ki akarták iktatni a korábban elkövetett formai hibákat, s ebből kettő arra vonatkozott, hogy a tanács létrehozza a római katolikus teológiai gimnáziumot.

A tanácsülés kezdetén felszólalt Teodora Stanescu, az Unirea Főgimnázium igazgatója, aki többek között arról beszélt, hogy fontos a békés együttélés, de a városháza és a státus között megkötött bérleti szerződés alapján

a 2018–2019-es tanévtől az Unirea Főgimnáziumnak kevesebb osztályterme marad,

és ez szerinte nincs rendben. A római katolikus státus képviselője, Holló László válaszában azt emelte ki, hogy a szerződést a városháza és az épület tulajdonosa, a státus között köttetett, s mindkét fél betartja az abban vállaltakat. A Vásárhelyi Hírlap kérdésére elmondta, hogy az Unirea Főgimnázium több román tannyelvű osztályt indított, mint amennyi neki a szerződés megkötésekor volt.

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

Majd sor került a POL által benyújtott határozattervezetek megtárgyalására. Szövérffi László, a városháza jegyzője azt mondta, hogy nem írta alá az iratokat, mert szerinte azok nem törvényesek.

Egy iskola alapításának három lépése van: a városháza vagy az önkormányzati képviselő-testület hoz egy határozatot, amelyben kimondja, hogy javasolja egy iskola létrehozását, erre a tanfelügyelőség rábólint, majd a képviselő-testület egy újabb határozattal erősíti meg a tanintézet létrehozását. Ezeket nem lehet átugrani, s nem lehet azt mondani, hogy mi, tanácsosok létrehozzuk az iskolát. Ugyanakkor többször elmondta, ami a korábbi találkozókon is elhangzott:

amíg a bíróság nem mondja ki, hogy az iskola megalapításáról szóló határozat semmis, addig nem lehet új alapító okiratot létrehozni.

Ő a tanfelügyelőség vezetőségével és a városháza iskolákért felelős igazgatóság jogászaival azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre egy hasonló nevű iskolát, amely átveszi a jelenlegi felekezeti iskola diákjait, vagyonát. Erről a javaslatról azonban határozattervezet még nem született.

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

Szövérffi László elmondta, mivel a szakminisztériumban is elhangzott, hogy a bíróságon nem született végleges döntés az iskola alapítóokiratával kapcsolatban, a tanfelügyelőség vissza kellene térjen az iskolahálózattal kapcsolatos döntésére, és be kellene iktassa abba a római katolikus iskolát is, így megoldódna az iskolakezdő osztályok helyzete.

Két és fél órás vita és egyezkedés után végül a tanácsosok úgy döntöttek, hogy a jegyző törvényességi aggályai ellenére elfogadják a POL által benyújtott határozatokat. Eredetileg szó volt arról, hogy az RMDSZ-es tanácsosok kiegészítik azt, végül azonban nem tették meg. A PSD-s és PNL-s tanácsosok tartózkodása mellett az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok elfogadták a két, az iskola létrehozásáról szóló határozatot, és egy harmadikat, amelyben egy héttagú bizottság felállításáról döntöttek, amely az iskola ügyével foglalkozik majd.

Az elkövetkező napokban kiderül, hogy a prefektúra jogászai törvényesnek ítélik-e a határozatokat vagy sem.

Az „ügyszeretet” a legfontosabb

A marosvásárhelyi RMDSZ-frakció álláspontját ismertette a tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Vass Levente, a szövetség helyi elnöke. Annak ellenére, hogy a Szabad Emberek Pártja (POL) tanácsosai bementek a képviselő-testületi ülésre, és megszavazták a költségvetést, következésképp az RMDSZ-frakció elvesztette az „aduászt” a katolikus iskola ügyében – ugyanis ezáltal a városi tanács nem kezelte prioritásként az iskola ügyét –, most mégis úgy döntött a frakció, hogy támogatja a POL által május 2-án iktatott határozattervezetet a tanintézetre vonatkozóan. Amint Vass Levente fogalmazott: az „ügyszeretet” a legfontosabb, azaz hogy megoldódjon a Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzete. A képviselő-testületi ülés előtt elküldtek egy közleményt a POL tanácsosainak, amelyben néhány változtatást kértek, de akkor is megszavazzák a határozattervezet elfogadását, ha a Szabad Emberek Pártja nem módosítja azokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség

A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
2026. július 23., csütörtök

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön

Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
2026. július 23., csütörtök

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.

Festési tippek a Hérával
Festési tippek a Hérával
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

2026. július 23., csütörtök

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Hirdetés