
Fotó: Boda L. Gergely
Három, a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének rendezését célzó határozatot fogadtak el az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok a csütörtöki rendkívüli tanácsülésen.
2017. május 04., 18:542017. május 04., 18:54
2017. május 04., 21:242017. május 04., 21:24
A két és fél órás vitatkozás után elfogadott döntéseket azonban nem írta alá a városháza jegyzője, Szövérffi László, aki törvénytelennek tartotta azokat, s helyettük egy meglepő ajánlattal állt elő:
A minisztériumban tartott keddi négyórás egyeztető tárgyalások után a tanácsosok, a városháza és a tanfelügyelőség, valamint a szülők képviselői úgy jöttek haza, hogy tudták, itthon, helyileg kell megoldást találni a római katolikus iskola helyzetére. A találkozón elhangzott, hogy az iskola létrehozását szabályozó, és a bíróság által megkérdőjelezett alapító okirat helyzetét kell tisztázni. A Szabad Emberek Pártjának képviselői – ügyvédi irodával konzultálva – megfogalmaztak három határozattervezetet, amellyel ki akarták iktatni a korábban elkövetett formai hibákat, s ebből kettő arra vonatkozott, hogy a tanács létrehozza a római katolikus teológiai gimnáziumot.
A tanácsülés kezdetén felszólalt Teodora Stanescu, az Unirea Főgimnázium igazgatója, aki többek között arról beszélt, hogy fontos a békés együttélés, de a városháza és a státus között megkötött bérleti szerződés alapján
és ez szerinte nincs rendben. A római katolikus státus képviselője, Holló László válaszában azt emelte ki, hogy a szerződést a városháza és az épület tulajdonosa, a státus között köttetett, s mindkét fél betartja az abban vállaltakat. A Vásárhelyi Hírlap kérdésére elmondta, hogy az Unirea Főgimnázium több román tannyelvű osztályt indított, mint amennyi neki a szerződés megkötésekor volt.
Fotó: Boda L. Gergely
Majd sor került a POL által benyújtott határozattervezetek megtárgyalására. Szövérffi László, a városháza jegyzője azt mondta, hogy nem írta alá az iratokat, mert szerinte azok nem törvényesek.
Egy iskola alapításának három lépése van: a városháza vagy az önkormányzati képviselő-testület hoz egy határozatot, amelyben kimondja, hogy javasolja egy iskola létrehozását, erre a tanfelügyelőség rábólint, majd a képviselő-testület egy újabb határozattal erősíti meg a tanintézet létrehozását. Ezeket nem lehet átugrani, s nem lehet azt mondani, hogy mi, tanácsosok létrehozzuk az iskolát. Ugyanakkor többször elmondta, ami a korábbi találkozókon is elhangzott:
Ő a tanfelügyelőség vezetőségével és a városháza iskolákért felelős igazgatóság jogászaival azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre egy hasonló nevű iskolát, amely átveszi a jelenlegi felekezeti iskola diákjait, vagyonát. Erről a javaslatról azonban határozattervezet még nem született.
Fotó: Boda L. Gergely
Szövérffi László elmondta, mivel a szakminisztériumban is elhangzott, hogy a bíróságon nem született végleges döntés az iskola alapítóokiratával kapcsolatban, a tanfelügyelőség vissza kellene térjen az iskolahálózattal kapcsolatos döntésére, és be kellene iktassa abba a római katolikus iskolát is, így megoldódna az iskolakezdő osztályok helyzete.
Két és fél órás vita és egyezkedés után végül a tanácsosok úgy döntöttek, hogy a jegyző törvényességi aggályai ellenére elfogadják a POL által benyújtott határozatokat. Eredetileg szó volt arról, hogy az RMDSZ-es tanácsosok kiegészítik azt, végül azonban nem tették meg. A PSD-s és PNL-s tanácsosok tartózkodása mellett az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok elfogadták a két, az iskola létrehozásáról szóló határozatot, és egy harmadikat, amelyben egy héttagú bizottság felállításáról döntöttek, amely az iskola ügyével foglalkozik majd.
Az elkövetkező napokban kiderül, hogy a prefektúra jogászai törvényesnek ítélik-e a határozatokat vagy sem.
Az „ügyszeretet” a legfontosabb
A marosvásárhelyi RMDSZ-frakció álláspontját ismertette a tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Vass Levente, a szövetség helyi elnöke. Annak ellenére, hogy a Szabad Emberek Pártja (POL) tanácsosai bementek a képviselő-testületi ülésre, és megszavazták a költségvetést, következésképp az RMDSZ-frakció elvesztette az „aduászt” a katolikus iskola ügyében – ugyanis ezáltal a városi tanács nem kezelte prioritásként az iskola ügyét –, most mégis úgy döntött a frakció, hogy támogatja a POL által május 2-án iktatott határozattervezetet a tanintézetre vonatkozóan. Amint Vass Levente fogalmazott: az „ügyszeretet” a legfontosabb, azaz hogy megoldódjon a Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzete. A képviselő-testületi ülés előtt elküldtek egy közleményt a POL tanácsosainak, amelyben néhány változtatást kértek, de akkor is megszavazzák a határozattervezet elfogadását, ha a Szabad Emberek Pártja nem módosítja azokat.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!