
Fotó: Boda L. Gergely
Három, a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének rendezését célzó határozatot fogadtak el az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok a csütörtöki rendkívüli tanácsülésen.
2017. május 04., 18:542017. május 04., 18:54
2017. május 04., 21:242017. május 04., 21:24
A két és fél órás vitatkozás után elfogadott döntéseket azonban nem írta alá a városháza jegyzője, Szövérffi László, aki törvénytelennek tartotta azokat, s helyettük egy meglepő ajánlattal állt elő:
A minisztériumban tartott keddi négyórás egyeztető tárgyalások után a tanácsosok, a városháza és a tanfelügyelőség, valamint a szülők képviselői úgy jöttek haza, hogy tudták, itthon, helyileg kell megoldást találni a római katolikus iskola helyzetére. A találkozón elhangzott, hogy az iskola létrehozását szabályozó, és a bíróság által megkérdőjelezett alapító okirat helyzetét kell tisztázni. A Szabad Emberek Pártjának képviselői – ügyvédi irodával konzultálva – megfogalmaztak három határozattervezetet, amellyel ki akarták iktatni a korábban elkövetett formai hibákat, s ebből kettő arra vonatkozott, hogy a tanács létrehozza a római katolikus teológiai gimnáziumot.
A tanácsülés kezdetén felszólalt Teodora Stanescu, az Unirea Főgimnázium igazgatója, aki többek között arról beszélt, hogy fontos a békés együttélés, de a városháza és a státus között megkötött bérleti szerződés alapján
és ez szerinte nincs rendben. A római katolikus státus képviselője, Holló László válaszában azt emelte ki, hogy a szerződést a városháza és az épület tulajdonosa, a státus között köttetett, s mindkét fél betartja az abban vállaltakat. A Vásárhelyi Hírlap kérdésére elmondta, hogy az Unirea Főgimnázium több román tannyelvű osztályt indított, mint amennyi neki a szerződés megkötésekor volt.
Fotó: Boda L. Gergely
Majd sor került a POL által benyújtott határozattervezetek megtárgyalására. Szövérffi László, a városháza jegyzője azt mondta, hogy nem írta alá az iratokat, mert szerinte azok nem törvényesek.
Egy iskola alapításának három lépése van: a városháza vagy az önkormányzati képviselő-testület hoz egy határozatot, amelyben kimondja, hogy javasolja egy iskola létrehozását, erre a tanfelügyelőség rábólint, majd a képviselő-testület egy újabb határozattal erősíti meg a tanintézet létrehozását. Ezeket nem lehet átugrani, s nem lehet azt mondani, hogy mi, tanácsosok létrehozzuk az iskolát. Ugyanakkor többször elmondta, ami a korábbi találkozókon is elhangzott:
Ő a tanfelügyelőség vezetőségével és a városháza iskolákért felelős igazgatóság jogászaival azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzanak létre egy hasonló nevű iskolát, amely átveszi a jelenlegi felekezeti iskola diákjait, vagyonát. Erről a javaslatról azonban határozattervezet még nem született.
Fotó: Boda L. Gergely
Szövérffi László elmondta, mivel a szakminisztériumban is elhangzott, hogy a bíróságon nem született végleges döntés az iskola alapítóokiratával kapcsolatban, a tanfelügyelőség vissza kellene térjen az iskolahálózattal kapcsolatos döntésére, és be kellene iktassa abba a római katolikus iskolát is, így megoldódna az iskolakezdő osztályok helyzete.
Két és fél órás vita és egyezkedés után végül a tanácsosok úgy döntöttek, hogy a jegyző törvényességi aggályai ellenére elfogadják a POL által benyújtott határozatokat. Eredetileg szó volt arról, hogy az RMDSZ-es tanácsosok kiegészítik azt, végül azonban nem tették meg. A PSD-s és PNL-s tanácsosok tartózkodása mellett az RMDSZ-es és POL-os tanácsosok elfogadták a két, az iskola létrehozásáról szóló határozatot, és egy harmadikat, amelyben egy héttagú bizottság felállításáról döntöttek, amely az iskola ügyével foglalkozik majd.
Az elkövetkező napokban kiderül, hogy a prefektúra jogászai törvényesnek ítélik-e a határozatokat vagy sem.
Az „ügyszeretet” a legfontosabb
A marosvásárhelyi RMDSZ-frakció álláspontját ismertette a tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Vass Levente, a szövetség helyi elnöke. Annak ellenére, hogy a Szabad Emberek Pártja (POL) tanácsosai bementek a képviselő-testületi ülésre, és megszavazták a költségvetést, következésképp az RMDSZ-frakció elvesztette az „aduászt” a katolikus iskola ügyében – ugyanis ezáltal a városi tanács nem kezelte prioritásként az iskola ügyét –, most mégis úgy döntött a frakció, hogy támogatja a POL által május 2-án iktatott határozattervezetet a tanintézetre vonatkozóan. Amint Vass Levente fogalmazott: az „ügyszeretet” a legfontosabb, azaz hogy megoldódjon a Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzete. A képviselő-testületi ülés előtt elküldtek egy közleményt a POL tanácsosainak, amelyben néhány változtatást kértek, de akkor is megszavazzák a határozattervezet elfogadását, ha a Szabad Emberek Pártja nem módosítja azokat.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!