Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:38

Bolojan: szükséges a 10 százalékos leépítés a helyi közigazgatásban

08:20

Hamarosan csak telefonon keresztül lehet majd fizetni a parkolásért Sepsiszentgyörgyön

07:58

Borotvapengének is nevezik egy erősen jellemző tünete miatt az új Covid-19-variánst

21:05

A tanító dönti el, mire fordítja a plusz két órát

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Öngyilkosságot kísérelt meg egy kiskorú a székelyudvarhelyi kórházban

Elhunyt egy férfi szombat este a csíksomlyói nyeregben

Késelés Madéfalván, egy férfi meghalt

Csak a csupasz gerendák tűnnek elő a nagy füstből – tűz Csíkszentkirályon

Nem lehetett megmenteni az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatal életét Székelyudvarhelyen

Bojkottal kezdődik a tanév: óra lesz, tanítás nem

Láng, dal, összetartozás – István, a király Csíksomlyón

Munkanélküliség: országos listavezető két székelyföldi megye

Nem hagyják magukat a háromszéki pedagógusok

Nem bika, hanem medve ölte meg a pásztort munkaadói szerint

Meglehet a magyarázat arra, hogy miért sokkal kevesebb a vadkár, mint tavaly

Fotó: Beliczay László

Felére csökkent az év eleje óta Hargita megyében jegyzett, védett vadak által okozott károk száma a múlt év azonos időszakához képest. Noha a csökkenés nem feltétlenül tekinthető tendenciának, úgy tűnik, hatékony módszer a problémás vadak kiemelése.

Széchely István

2025. május 20., 07:522025. május 20., 07:52

Majdnem 50 százalékkal kevesebb kárt okoztak idén a szigorúan védett vadak – azok közül is a medvék és farkasok – Hargita megyében, mint tavaly, az év azonos időszakában. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél

az év kezdete óta összesen 27, medvék és farkasok által okozott kárt jegyeztek fel, szemben a tavalyi 51-gyel

– tudtuk meg Szabó Szilárdtól, az intézmény természetvédelmi osztályának vezetőjétől.

Az idei 27 kár közül 24-et medvék, 3-at farkasok okoztak, és az összes eset a háziállat-állományt érintette:

7 szarvasmarha, 14 juh, 2 sertés, 35 szárnyas és 8 méhcsalád veszett oda a vadgarázdálkodások során.

Az ilyen jellegű esetszámok csökkenéséhez valószínűleg hozzájárult az, hogy már ártalmatlaníthatók, illetve kiemelhetők az állományból a problémás vadak, noha a jelenség pontos okai ennél összetettebbek.

Év eleje óta 7 szarvasmarha, 14 juh, 2 sertés, 35 szárnyas és 8 méhcsalád veszett oda a vadgarázdálkodások során Hargita megyében

Fotó: Barabás Ákos

Mi lehet a magyarázat?

„Megfigyeltük, hogy egyik évről a másikra elég jelentős hullámzás történhet, tehát ez nem jelent feltétlenül tendenciát. A káresetek száma nagyon sok mindentől függhet, az időjárástól kezdve a természetestáplálék-bázis alakulásáig. De a tavalyi és a tavalyelőtti év között egy 15 százalékos csökkenés figyelhető meg, azaz

tavaly 15 százalékkal kevesebb volt a vadkár, így mi reménykedünk, hogy egy tényleges csökkenő tendenciát mutatnak a számok.

Mi úgy érezzük, hogy a 81-es rendelet, amely alapján már közbe lehet lépni helyileg a problémás medvék esetében, sokat segített. Hatékony, ha ezeket a visszajáró állatokat ki lehet emelni az állományból” – fogalmazott a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Példaként hozzáfűzte,

az elmúlt években előfordult olyan is, hogy egyetlen medve mintegy húsz káresetet okozott.

„Ez az egyetlen hatásos módszer”

Hargita megyében idén négy problémás medvét kellett kilőni, továbbá egy kétbocsos anyamedvét kellett áttelepíteni – közölte kérdésünkre Szabó Szilárd. Az, hogy néhány, kifejezetten csak problémás egyed ártalmatlanításával megfékezhető volt a vadkárok számának a növekedése, azt valószínűsítheti, hogy a módszer hatékony és e tekintetben nincs szükség jelentős állománycsökkentésre. „A szakemberek egy része úgy vélekedik, hogy ez az egyetlen hatásos módszer. Ugyanis

önmagában az állomány csökkentése nem feltétlenül eredményezi a károk csökkentését, mert ha olyan állatokat vesznek ki a populációból, amelyek soha nem okoztak kárt, akkor nagyon nehéz ilyen hatást elérni”

– mondta az ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.

Fotó: Gecse Noémi

Mekkora lehet a medvepopuláció a megyében?

Múlt hónapban befejeződött a romániai medvepopuláció DNS-minták alapján végzett, majdnem három évig tartó felmérése. A környezetvédelmi minisztérium előzetes jelentése szerint a tanulmány szerzői 95 százalékos megbízhatósági szinttel

10 419 és 12 770 közöttire becsülik a barnamedvék egyedszámát Romániában.

Ez a korábbi, hagyományos módszerekkel végzett vadszámbecslések eredményénél jócskán nagyobb szám.

A végleges, megyékre lebontott adatokat tartalmazó jelentés még nem készült el, de valószínűleg Hargita megye esetében is valamivel nagyobb lesz ez a szám, mint az éves vadszámbecslések eredménye. Egyelőre azonban csak ez utóbbinak az adatai állnak rendelkezésre a Hargita medvepopuláció egyedszámára vonatkozóan. Amint arról Szabó Szilárd tájékoztatott:

idei eredmények még nincsenek, a tavalyi vadszámbecslésen 2454 medvét számláltak a megyében.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Mivel azonban a felmérést vadászterületenként végzik, a kettős számlálások elkerülhetetlenek – hiszen a medvék mozgásterülete több vadászterületre is kiterjedhet –, így ezt nyers adatként kell kezelni – hangsúlyozta Szabó Szilárd, hozzáfűzve, hogy a szakminisztérium is 25-30 százalékos túlszámolással szokott kalkulálni a hagyományos módszerekkel végzett vadszámbecslések esetében.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék