Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:11

Veszettség ellen oltják a kutyákat és macskákat

20:57

Idős férfi vesztette életét a csíkszeredai balesetben

20:12

Csíkszeredában találkoztak a székelyföldi turisztikai vállalkozások

20:05

Román tengerpart: nem kell ide a természet pusztító ereje, megoldják az emberek maguk – videóval

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ezt kiszúrni! Nyolcutasos kisbusz utánfutójában, káposzta alatt találták meg az ötezer doboz cigit

Amikor az adóhatóság is arra kér, ne utaljunk pénzt

Nem álltak meg a stopnál a rendőrök, meghalt egy 17 éves fiú

Égett szagot éreztek a rendőrautóban, megdöbbentő, hogy mi volt az ajtóba rejtve – videóval

Halálra verhették haragosukat, majd elásták a holttestét

Brassóban tárgyalják Bartiék perét

A vezérkari főnök szerint minden román állampolgárnak tudnia kellene fegyvert használni

Megindokolta Grindeanu, hogy miért hagyta el a termet a székely himnusz alatt

A közeljövőben elkezdődhet a Piac utcai kazánház és a Vigadó felújítása

Miért zár be a hargitafürdői kalandpark?

Meglehet a magyarázat arra, hogy miért sokkal kevesebb a vadkár, mint tavaly

Fotó: Beliczay László

Felére csökkent az év eleje óta Hargita megyében jegyzett, védett vadak által okozott károk száma a múlt év azonos időszakához képest. Noha a csökkenés nem feltétlenül tekinthető tendenciának, úgy tűnik, hatékony módszer a problémás vadak kiemelése.

Széchely István

2025. május 20., 07:522025. május 20., 07:52

Majdnem 50 százalékkal kevesebb kárt okoztak idén a szigorúan védett vadak – azok közül is a medvék és farkasok – Hargita megyében, mint tavaly, az év azonos időszakában. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél

az év kezdete óta összesen 27, medvék és farkasok által okozott kárt jegyeztek fel, szemben a tavalyi 51-gyel

– tudtuk meg Szabó Szilárdtól, az intézmény természetvédelmi osztályának vezetőjétől.

Az idei 27 kár közül 24-et medvék, 3-at farkasok okoztak, és az összes eset a háziállat-állományt érintette:

7 szarvasmarha, 14 juh, 2 sertés, 35 szárnyas és 8 méhcsalád veszett oda a vadgarázdálkodások során.

Az ilyen jellegű esetszámok csökkenéséhez valószínűleg hozzájárult az, hogy már ártalmatlaníthatók, illetve kiemelhetők az állományból a problémás vadak, noha a jelenség pontos okai ennél összetettebbek.

Év eleje óta 7 szarvasmarha, 14 juh, 2 sertés, 35 szárnyas és 8 méhcsalád veszett oda a vadgarázdálkodások során Hargita megyében

Fotó: Barabás Ákos

Mi lehet a magyarázat?

„Megfigyeltük, hogy egyik évről a másikra elég jelentős hullámzás történhet, tehát ez nem jelent feltétlenül tendenciát. A káresetek száma nagyon sok mindentől függhet, az időjárástól kezdve a természetestáplálék-bázis alakulásáig. De a tavalyi és a tavalyelőtti év között egy 15 százalékos csökkenés figyelhető meg, azaz

tavaly 15 százalékkal kevesebb volt a vadkár, így mi reménykedünk, hogy egy tényleges csökkenő tendenciát mutatnak a számok.

Mi úgy érezzük, hogy a 81-es rendelet, amely alapján már közbe lehet lépni helyileg a problémás medvék esetében, sokat segített. Hatékony, ha ezeket a visszajáró állatokat ki lehet emelni az állományból” – fogalmazott a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Példaként hozzáfűzte,

az elmúlt években előfordult olyan is, hogy egyetlen medve mintegy húsz káresetet okozott.

„Ez az egyetlen hatásos módszer”

Hargita megyében idén négy problémás medvét kellett kilőni, továbbá egy kétbocsos anyamedvét kellett áttelepíteni – közölte kérdésünkre Szabó Szilárd. Az, hogy néhány, kifejezetten csak problémás egyed ártalmatlanításával megfékezhető volt a vadkárok számának a növekedése, azt valószínűsítheti, hogy a módszer hatékony és e tekintetben nincs szükség jelentős állománycsökkentésre. „A szakemberek egy része úgy vélekedik, hogy ez az egyetlen hatásos módszer. Ugyanis

önmagában az állomány csökkentése nem feltétlenül eredményezi a károk csökkentését, mert ha olyan állatokat vesznek ki a populációból, amelyek soha nem okoztak kárt, akkor nagyon nehéz ilyen hatást elérni”

– mondta az ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.

Fotó: Gecse Noémi

Mekkora lehet a medvepopuláció a megyében?

Múlt hónapban befejeződött a romániai medvepopuláció DNS-minták alapján végzett, majdnem három évig tartó felmérése. A környezetvédelmi minisztérium előzetes jelentése szerint a tanulmány szerzői 95 százalékos megbízhatósági szinttel

10 419 és 12 770 közöttire becsülik a barnamedvék egyedszámát Romániában.

Ez a korábbi, hagyományos módszerekkel végzett vadszámbecslések eredményénél jócskán nagyobb szám.

A végleges, megyékre lebontott adatokat tartalmazó jelentés még nem készült el, de valószínűleg Hargita megye esetében is valamivel nagyobb lesz ez a szám, mint az éves vadszámbecslések eredménye. Egyelőre azonban csak ez utóbbinak az adatai állnak rendelkezésre a Hargita medvepopuláció egyedszámára vonatkozóan. Amint arról Szabó Szilárd tájékoztatott:

idei eredmények még nincsenek, a tavalyi vadszámbecslésen 2454 medvét számláltak a megyében.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Mivel azonban a felmérést vadászterületenként végzik, a kettős számlálások elkerülhetetlenek – hiszen a medvék mozgásterülete több vadászterületre is kiterjedhet –, így ezt nyers adatként kell kezelni – hangsúlyozta Szabó Szilárd, hozzáfűzve, hogy a szakminisztérium is 25-30 százalékos túlszámolással szokott kalkulálni a hagyományos módszerekkel végzett vadszámbecslések esetében.

Csíkszék Udvarhelyszék Gyergyószék