„Döbbenettel tapasztaljuk, hogy hétről hétre hogyan fokozza a kőbánya a tevékenységét, napi 4–5 negyventonnás kőszállító kamion helyett ma már akár 40 is elhalad a házunk előtt” – írják. A következmények közt az út mentén haldokló természetet, a növényzetre rakódott vastag, cementszerű port említik, valamint azt is, hogy a kaszálók út menti részein a szénabetakarítás értelmetlenné vált, mert megszűnt a takarmányértéke. Kitérnek arra is, hogy a Bakó pataka a porlepte növényzettől gusztustalanná vált, az út menti málna- és eperszedegetés, virágszedés pedig lehetetlenné, hogy a valaha jó minőségű, kövezett út teljesen tönkrement, hogy szabad szemmel láthatóan is a por 100–120 méter magasságig száll fel, belepi a környező házak portáit, a virágokat, gyümölcsöket, a száradni kiterített ruhát és ágyneműt, és hogy a dübörgés, amit a sokszor hármasával közlekedő monstrumok okoznak, felháborító, elviselhetetlen.

„Az elmúlt másfél évtized alatt az itt élők és az innen elszármazottak rengeteget fektettek ebbe a tájba, vendéglátásra alkalmas szép környezetet teremtettek, nyaralókat, »kulcsosházakat« építettek. Többszörös kár éri a községet, Székelyföldet: a nyaralók elmenekülnek, a befektetők tönkremennek, az itt élők megélhetése még nehezebbé válik, az irodalmi zarándokhely (Sütő András sikaszói nyaralója – szerk. megj.) nimbusza szertefoszlik, hiszen senki nem szeret »posztszovjet zajos-poros, szennyezett ipartelepeken« bóklászni stb.” – érvelnek a panaszosok.

száraz időben a háromóránkénti útlocsolást és a növényzet vízsugárral való lemosását. Ugyanakkor a teherautók optimális sebességére vonatkozó korlátozás bevezetését is javasolják.

– folytatta Nagy Attila, aki ez ügyben korábban beszélt is a bányát működtető vállalkozóval. A cégvezető együttműködő volt a probléma megoldásában, locsoltatta is az említett útszakaszt, megvásárolt egy nyaralót, amelynek tulajdonosát a teherautók zaja zavarta, illetve – a polgármester tudomása szerint – egy útépítő vállalkozással is egyeztetett, de utóbbi valamiért nem valósult meg.

– folytatta az igazgató. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ők nem tulajdonosai, csak bérlői a bányának, és azon túl, hogy majdnem negyven embernek adnak munkát, a tevékenységük utáni adózás és az általuk a területért fizetett összeg hasznot is hoz a településnek. Az út az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a bánya területe a közbirtokosságé. Az említett útszakasz mintegy 300–400 méter hosszú, mondta Jakab Csaba, aki az aszfaltozás ügyében több szakcéggel is egyeztetett. Ez nagyon költséges beruházás, önerőből nem tudja megvalósítani, csak akkor, ha az önkormányzat és a közbirtokosság is részt vállal a kiadásokból – közölte a vállalkozó.