
Messzebbre kell járniuk a bírósági tárgyalásaikra a kovásznaiak a változás értelmében. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Értetlenséggel és felháborodással vettük tudomásul, hogy a Legfelső Bírói Tanács 102/2021.06.10 Határozata értelmében Kovászna városát a Bodzafordulói Bíróság területi hatáskörébe utalták – szögezte le Facebook-bejegyzésében Gyerő József a fürdőváros polgármestere.
2021. június 30., 17:142021. június 30., 17:14
A városvezető megkeresésünkre elmondta, hogy Zágon hasonló helyzetben van, így összesen mintegy 15 ezer embert érint a döntés, amit egy tollvonással, a megkérdezésük nélkül hozott a Legfelső Bírói Tanács. A polgármester hangsúlyozta, hogy
A kézdivásárhelyi bíróság honlapján olvasható közleményben azzal indokolják a módosítást, hogy az intézkedés lerövidíti a pereskedés idejét. Gyerő József szerint ez nem helytálló, sőt több érv éppen a módosítás ellen szól.
Viszont a kilencvenes években létrehozott bodzafordulói bíróság tevékenysége nem indokolja annak a fenntartását, valószínű, hogy ez áll a döntés hátterében – véli az elöljáró, aki felháborítónak tartja, hogy nem vették figyelembe a polgárok érdekeit.
Kovászna és Kézdivásárhely között 19 kilométer a távolság, Bodzafordulóig pedig ennek a kétszerese, tehát az útiköltség és az időráfordítás is sokkal több, ha Bodzafordulón kell intézzék a peres ügyeiket. Ugyanakkor
Másrészt a magyar nemzetiségű kovásznaiak gyakran bíztak meg magyarul beszélő ügyvédet Kézdivásárhelyről, ám ha a tárgyalás Bodzafordulón zajlik, ez megbonyolítja a helyzetet. Az ügyvéd vagy nem vállalja, hogy leutazik Bodzafordulóra, vagy több honoráriumot kér, további akadály, hogy két bíróságon- Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón- kell részt vegyen tárgyalásokon.
– mutatott rá a polgármester. Gyerő József hangsúlyozta, néhány éve a körzetekről nem a kormány, az igazságügyi minisztérium, hanem a Legfelső Bírói Tanács dönt, ezért a szaktestületnek a kovásznai polgárok nevében a korábbi állapotok visszaállítását szorgalmazó átiratot küldött.
A polgármester értesítette álláspontjáról Florin Cîțu miniszterelnököt, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, Ion Stelian igazságügy miniszert, az RMDSZ parlamenti képviselőit és a Kovászna megyei ügyvédi kamarát is.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás