
Messzebbre kell járniuk a bírósági tárgyalásaikra a kovásznaiak a változás értelmében. Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Értetlenséggel és felháborodással vettük tudomásul, hogy a Legfelső Bírói Tanács 102/2021.06.10 Határozata értelmében Kovászna városát a Bodzafordulói Bíróság területi hatáskörébe utalták – szögezte le Facebook-bejegyzésében Gyerő József a fürdőváros polgármestere.
2021. június 30., 17:142021. június 30., 17:14
A városvezető megkeresésünkre elmondta, hogy Zágon hasonló helyzetben van, így összesen mintegy 15 ezer embert érint a döntés, amit egy tollvonással, a megkérdezésük nélkül hozott a Legfelső Bírói Tanács. A polgármester hangsúlyozta, hogy
A kézdivásárhelyi bíróság honlapján olvasható közleményben azzal indokolják a módosítást, hogy az intézkedés lerövidíti a pereskedés idejét. Gyerő József szerint ez nem helytálló, sőt több érv éppen a módosítás ellen szól.
Viszont a kilencvenes években létrehozott bodzafordulói bíróság tevékenysége nem indokolja annak a fenntartását, valószínű, hogy ez áll a döntés hátterében – véli az elöljáró, aki felháborítónak tartja, hogy nem vették figyelembe a polgárok érdekeit.
Kovászna és Kézdivásárhely között 19 kilométer a távolság, Bodzafordulóig pedig ennek a kétszerese, tehát az útiköltség és az időráfordítás is sokkal több, ha Bodzafordulón kell intézzék a peres ügyeiket. Ugyanakkor
Másrészt a magyar nemzetiségű kovásznaiak gyakran bíztak meg magyarul beszélő ügyvédet Kézdivásárhelyről, ám ha a tárgyalás Bodzafordulón zajlik, ez megbonyolítja a helyzetet. Az ügyvéd vagy nem vállalja, hogy leutazik Bodzafordulóra, vagy több honoráriumot kér, további akadály, hogy két bíróságon- Kézdivásárhelyen és Bodzafordulón- kell részt vegyen tárgyalásokon.
– mutatott rá a polgármester. Gyerő József hangsúlyozta, néhány éve a körzetekről nem a kormány, az igazságügyi minisztérium, hanem a Legfelső Bírói Tanács dönt, ezért a szaktestületnek a kovásznai polgárok nevében a korábbi állapotok visszaállítását szorgalmazó átiratot küldött.
A polgármester értesítette álláspontjáról Florin Cîțu miniszterelnököt, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, Ion Stelian igazságügy miniszert, az RMDSZ parlamenti képviselőit és a Kovászna megyei ügyvédi kamarát is.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
1 hozzászólás