
Továbbra is az autók lesznek a fontosak, vagy helyet kapnak a kerékpárosok is?
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi és a nagyvárosi övezethez tartozó települések mobilitási és fejlesztési terveit fogadta el az elmúlt héten a helyi képviselő-testület. Az uniós pénzek lehívásához létfontosságú tervek kapcsán kifogások fogalmazódtak meg, és van, aki úgy véli, hogy nem volt kellőképpen elkészítve. Az biztos, hogy csupán kis részükre lesz uniós pénz, így nagyon fontos, hogy milyen sorrendben valósítják meg őket.
2022. szeptember 03., 09:232022. szeptember 03., 09:23
Marosvásárhelynek korábban is volt már fenntartható mobilitási terve és fejlesztési stratégiája, a most elfogadott dokumentumok már nemcsak a városra, hanem a környező településekre is vonatkoztak.
A két tervet azért kellett most elkészíttetni és elfogadni, mert ezekbe bele kellett foglalni mindazokat az elképzeléseket, amelyeket a város és a nagyvárosi övezethez tartozó települések 2030-ig meg szeretnének valósítani.
E tervek összesen 606 millió euróról szólnak, amely összegből 101 millió euró az, ami megfelel a 2022–2027-es uniós pályázatoknak, és előreláthatóan nyertes lehet.
A fejlesztési stratégiában, amelyben a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a turizmus és az épített örökség védelme is benne van, 81 millió euróra készültek tervek, míg Marosvásárhelynek és metropoliszövezetének 40 millió eurós pénz áll a rendelkezésére 2030-ig. Természetesen menet közben lehetnek újabb kiírások, amelyekre pályázatokat lehet benyújtani, így a lehívott uniós pénzek aránya növekedhet.
Az augusztusi marosvásárhelyi képviselő-testületi ülésen a Szabad Emberek Pártjának (POL) tanácsosa, Pápai László felszólalt a két terv megszavazása előtt és
Pápai hozzátette, tudja, hogy az uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen a két terv elkészülte, és lehet, hogy nem volt elég idő a kidolgozásukra, de mégiscsak méltatlan, hogy Marosvásárhely és környéke nem rendelkezik egy szakszerűen elvégzett mobilitási és fejlesztési tervvel.
A Székelyhon megkeresésére a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke, Gál Sándor elmondta, véleménye szerint a mobilitási tervet jobban elő kellett volna készíteni. Volt ugyan egy online felmérés a polgármesteri hivatal honlapján, és a benne szereplő kérdésekre válaszoltak is páran, de nem biztos, hogy a diákok, nyugdíjasok is megtették. Szükség lett volna arra, hogy minél több marosvásárhelyi elmondja, naponta, hetente mivel közlekedik, milyen távokon és milyen változást szeretne.
Ami a két terv szakszerűségét illeti, Gál Sándor úgy tudja, hogy kevés pénzt szántak ezekre, ám elfogadásuk nagyon fontos volt, hiszen csakis azokkal a tervekkel lehet pályázni uniós pénzalapokra, amelyek szerepelnek a mobilitási és fejlesztési tervben. Ugyanakkor kiemelte,
„A jelenlegi város- és községvezetőkön múlik, hogy a tervek közül mi élvez majd elsőbbséget. A előző mobilitási tervben is volt több, a kerékpárút-hálózat bővítésére vonatkozó terv, de azokat nem valósították meg, akkor elsőbbséget élveztek az útjavítások,
Most szintén vannak az alternatív közlekedést segítő tervek is, a kérdés csak az, hogy az elsőbbségi jegyzéken milyen helyet foglalnak majd el, prioritásként kezelik-e őket vagy sem.”
Mindkét terv, sőt az okosváros-stratégia is tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
Valószínűleg egy fűtésre használt elektromos melegítőkészülék által kibocsátott hő okozta azt a szerda esti tűzesetet, amelyben egy 2 és 4 éves testvérpár füstmérgezésben életét vesztette – közölte pénteken a Szeben megyei tűzoltóság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki esőzés miatt öt megyére, illetve havazásra a Déli-Kárpátokban. A figyelmeztetés vasárnap reggelig érvényes.
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Egyhetes őszi vakáció után november 2-án, hétfőn folytatódik a tanítás a romániai iskolákban. A diákokra az év végéig még egy tanítási időszak és a téli szünet vár, a 2026–2027-es tanév pedig jövő szeptember 5-én ér véget.
Két nő életét vesztette, egy 21 éves fiatalember pedig megsérült abban a közúti balesetben, amely péntekre virradó éjszaka történt a 7-es országúton, a Szeben megyei Lazaret közelében.
szóljon hozzá!