
Továbbra is az autók lesznek a fontosak, vagy helyet kapnak a kerékpárosok is?
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi és a nagyvárosi övezethez tartozó települések mobilitási és fejlesztési terveit fogadta el az elmúlt héten a helyi képviselő-testület. Az uniós pénzek lehívásához létfontosságú tervek kapcsán kifogások fogalmazódtak meg, és van, aki úgy véli, hogy nem volt kellőképpen elkészítve. Az biztos, hogy csupán kis részükre lesz uniós pénz, így nagyon fontos, hogy milyen sorrendben valósítják meg őket.
2022. szeptember 03., 09:232022. szeptember 03., 09:23
Marosvásárhelynek korábban is volt már fenntartható mobilitási terve és fejlesztési stratégiája, a most elfogadott dokumentumok már nemcsak a városra, hanem a környező településekre is vonatkoztak.
A két tervet azért kellett most elkészíttetni és elfogadni, mert ezekbe bele kellett foglalni mindazokat az elképzeléseket, amelyeket a város és a nagyvárosi övezethez tartozó települések 2030-ig meg szeretnének valósítani.
E tervek összesen 606 millió euróról szólnak, amely összegből 101 millió euró az, ami megfelel a 2022–2027-es uniós pályázatoknak, és előreláthatóan nyertes lehet.
A fejlesztési stratégiában, amelyben a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a turizmus és az épített örökség védelme is benne van, 81 millió euróra készültek tervek, míg Marosvásárhelynek és metropoliszövezetének 40 millió eurós pénz áll a rendelkezésére 2030-ig. Természetesen menet közben lehetnek újabb kiírások, amelyekre pályázatokat lehet benyújtani, így a lehívott uniós pénzek aránya növekedhet.
Az augusztusi marosvásárhelyi képviselő-testületi ülésen a Szabad Emberek Pártjának (POL) tanácsosa, Pápai László felszólalt a két terv megszavazása előtt és
Pápai hozzátette, tudja, hogy az uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen a két terv elkészülte, és lehet, hogy nem volt elég idő a kidolgozásukra, de mégiscsak méltatlan, hogy Marosvásárhely és környéke nem rendelkezik egy szakszerűen elvégzett mobilitási és fejlesztési tervvel.
A Székelyhon megkeresésére a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke, Gál Sándor elmondta, véleménye szerint a mobilitási tervet jobban elő kellett volna készíteni. Volt ugyan egy online felmérés a polgármesteri hivatal honlapján, és a benne szereplő kérdésekre válaszoltak is páran, de nem biztos, hogy a diákok, nyugdíjasok is megtették. Szükség lett volna arra, hogy minél több marosvásárhelyi elmondja, naponta, hetente mivel közlekedik, milyen távokon és milyen változást szeretne.
Ami a két terv szakszerűségét illeti, Gál Sándor úgy tudja, hogy kevés pénzt szántak ezekre, ám elfogadásuk nagyon fontos volt, hiszen csakis azokkal a tervekkel lehet pályázni uniós pénzalapokra, amelyek szerepelnek a mobilitási és fejlesztési tervben. Ugyanakkor kiemelte,
„A jelenlegi város- és községvezetőkön múlik, hogy a tervek közül mi élvez majd elsőbbséget. A előző mobilitási tervben is volt több, a kerékpárút-hálózat bővítésére vonatkozó terv, de azokat nem valósították meg, akkor elsőbbséget élveztek az útjavítások,
Most szintén vannak az alternatív közlekedést segítő tervek is, a kérdés csak az, hogy az elsőbbségi jegyzéken milyen helyet foglalnak majd el, prioritásként kezelik-e őket vagy sem.”
Mindkét terv, sőt az okosváros-stratégia is tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
szóljon hozzá!