
Továbbra is az autók lesznek a fontosak, vagy helyet kapnak a kerékpárosok is?
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi és a nagyvárosi övezethez tartozó települések mobilitási és fejlesztési terveit fogadta el az elmúlt héten a helyi képviselő-testület. Az uniós pénzek lehívásához létfontosságú tervek kapcsán kifogások fogalmazódtak meg, és van, aki úgy véli, hogy nem volt kellőképpen elkészítve. Az biztos, hogy csupán kis részükre lesz uniós pénz, így nagyon fontos, hogy milyen sorrendben valósítják meg őket.
2022. szeptember 03., 09:232022. szeptember 03., 09:23
Marosvásárhelynek korábban is volt már fenntartható mobilitási terve és fejlesztési stratégiája, a most elfogadott dokumentumok már nemcsak a városra, hanem a környező településekre is vonatkoztak.
A két tervet azért kellett most elkészíttetni és elfogadni, mert ezekbe bele kellett foglalni mindazokat az elképzeléseket, amelyeket a város és a nagyvárosi övezethez tartozó települések 2030-ig meg szeretnének valósítani.
E tervek összesen 606 millió euróról szólnak, amely összegből 101 millió euró az, ami megfelel a 2022–2027-es uniós pályázatoknak, és előreláthatóan nyertes lehet.
A fejlesztési stratégiában, amelyben a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a turizmus és az épített örökség védelme is benne van, 81 millió euróra készültek tervek, míg Marosvásárhelynek és metropoliszövezetének 40 millió eurós pénz áll a rendelkezésére 2030-ig. Természetesen menet közben lehetnek újabb kiírások, amelyekre pályázatokat lehet benyújtani, így a lehívott uniós pénzek aránya növekedhet.
Az augusztusi marosvásárhelyi képviselő-testületi ülésen a Szabad Emberek Pártjának (POL) tanácsosa, Pápai László felszólalt a két terv megszavazása előtt és
Pápai hozzátette, tudja, hogy az uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen a két terv elkészülte, és lehet, hogy nem volt elég idő a kidolgozásukra, de mégiscsak méltatlan, hogy Marosvásárhely és környéke nem rendelkezik egy szakszerűen elvégzett mobilitási és fejlesztési tervvel.
A Székelyhon megkeresésére a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke, Gál Sándor elmondta, véleménye szerint a mobilitási tervet jobban elő kellett volna készíteni. Volt ugyan egy online felmérés a polgármesteri hivatal honlapján, és a benne szereplő kérdésekre válaszoltak is páran, de nem biztos, hogy a diákok, nyugdíjasok is megtették. Szükség lett volna arra, hogy minél több marosvásárhelyi elmondja, naponta, hetente mivel közlekedik, milyen távokon és milyen változást szeretne.
Ami a két terv szakszerűségét illeti, Gál Sándor úgy tudja, hogy kevés pénzt szántak ezekre, ám elfogadásuk nagyon fontos volt, hiszen csakis azokkal a tervekkel lehet pályázni uniós pénzalapokra, amelyek szerepelnek a mobilitási és fejlesztési tervben. Ugyanakkor kiemelte,
„A jelenlegi város- és községvezetőkön múlik, hogy a tervek közül mi élvez majd elsőbbséget. A előző mobilitási tervben is volt több, a kerékpárút-hálózat bővítésére vonatkozó terv, de azokat nem valósították meg, akkor elsőbbséget élveztek az útjavítások,
Most szintén vannak az alternatív közlekedést segítő tervek is, a kérdés csak az, hogy az elsőbbségi jegyzéken milyen helyet foglalnak majd el, prioritásként kezelik-e őket vagy sem.”
Mindkét terv, sőt az okosváros-stratégia is tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!