
Továbbra is az autók lesznek a fontosak, vagy helyet kapnak a kerékpárosok is?
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi és a nagyvárosi övezethez tartozó települések mobilitási és fejlesztési terveit fogadta el az elmúlt héten a helyi képviselő-testület. Az uniós pénzek lehívásához létfontosságú tervek kapcsán kifogások fogalmazódtak meg, és van, aki úgy véli, hogy nem volt kellőképpen elkészítve. Az biztos, hogy csupán kis részükre lesz uniós pénz, így nagyon fontos, hogy milyen sorrendben valósítják meg őket.
2022. szeptember 03., 09:232022. szeptember 03., 09:23
Marosvásárhelynek korábban is volt már fenntartható mobilitási terve és fejlesztési stratégiája, a most elfogadott dokumentumok már nemcsak a városra, hanem a környező településekre is vonatkoztak.
A két tervet azért kellett most elkészíttetni és elfogadni, mert ezekbe bele kellett foglalni mindazokat az elképzeléseket, amelyeket a város és a nagyvárosi övezethez tartozó települések 2030-ig meg szeretnének valósítani.
E tervek összesen 606 millió euróról szólnak, amely összegből 101 millió euró az, ami megfelel a 2022–2027-es uniós pályázatoknak, és előreláthatóan nyertes lehet.
A fejlesztési stratégiában, amelyben a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a turizmus és az épített örökség védelme is benne van, 81 millió euróra készültek tervek, míg Marosvásárhelynek és metropoliszövezetének 40 millió eurós pénz áll a rendelkezésére 2030-ig. Természetesen menet közben lehetnek újabb kiírások, amelyekre pályázatokat lehet benyújtani, így a lehívott uniós pénzek aránya növekedhet.
Az augusztusi marosvásárhelyi képviselő-testületi ülésen a Szabad Emberek Pártjának (POL) tanácsosa, Pápai László felszólalt a két terv megszavazása előtt és
Pápai hozzátette, tudja, hogy az uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen a két terv elkészülte, és lehet, hogy nem volt elég idő a kidolgozásukra, de mégiscsak méltatlan, hogy Marosvásárhely és környéke nem rendelkezik egy szakszerűen elvégzett mobilitási és fejlesztési tervvel.
A Székelyhon megkeresésére a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke, Gál Sándor elmondta, véleménye szerint a mobilitási tervet jobban elő kellett volna készíteni. Volt ugyan egy online felmérés a polgármesteri hivatal honlapján, és a benne szereplő kérdésekre válaszoltak is páran, de nem biztos, hogy a diákok, nyugdíjasok is megtették. Szükség lett volna arra, hogy minél több marosvásárhelyi elmondja, naponta, hetente mivel közlekedik, milyen távokon és milyen változást szeretne.
Ami a két terv szakszerűségét illeti, Gál Sándor úgy tudja, hogy kevés pénzt szántak ezekre, ám elfogadásuk nagyon fontos volt, hiszen csakis azokkal a tervekkel lehet pályázni uniós pénzalapokra, amelyek szerepelnek a mobilitási és fejlesztési tervben. Ugyanakkor kiemelte,
„A jelenlegi város- és községvezetőkön múlik, hogy a tervek közül mi élvez majd elsőbbséget. A előző mobilitási tervben is volt több, a kerékpárút-hálózat bővítésére vonatkozó terv, de azokat nem valósították meg, akkor elsőbbséget élveztek az útjavítások,
Most szintén vannak az alternatív közlekedést segítő tervek is, a kérdés csak az, hogy az elsőbbségi jegyzéken milyen helyet foglalnak majd el, prioritásként kezelik-e őket vagy sem.”
Mindkét terv, sőt az okosváros-stratégia is tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.
szóljon hozzá!