
Továbbra is az autók lesznek a fontosak, vagy helyet kapnak a kerékpárosok is?
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi és a nagyvárosi övezethez tartozó települések mobilitási és fejlesztési terveit fogadta el az elmúlt héten a helyi képviselő-testület. Az uniós pénzek lehívásához létfontosságú tervek kapcsán kifogások fogalmazódtak meg, és van, aki úgy véli, hogy nem volt kellőképpen elkészítve. Az biztos, hogy csupán kis részükre lesz uniós pénz, így nagyon fontos, hogy milyen sorrendben valósítják meg őket.
2022. szeptember 03., 09:232022. szeptember 03., 09:23
Marosvásárhelynek korábban is volt már fenntartható mobilitási terve és fejlesztési stratégiája, a most elfogadott dokumentumok már nemcsak a városra, hanem a környező településekre is vonatkoztak.
A két tervet azért kellett most elkészíttetni és elfogadni, mert ezekbe bele kellett foglalni mindazokat az elképzeléseket, amelyeket a város és a nagyvárosi övezethez tartozó települések 2030-ig meg szeretnének valósítani.
E tervek összesen 606 millió euróról szólnak, amely összegből 101 millió euró az, ami megfelel a 2022–2027-es uniós pályázatoknak, és előreláthatóan nyertes lehet.
A fejlesztési stratégiában, amelyben a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, a turizmus és az épített örökség védelme is benne van, 81 millió euróra készültek tervek, míg Marosvásárhelynek és metropoliszövezetének 40 millió eurós pénz áll a rendelkezésére 2030-ig. Természetesen menet közben lehetnek újabb kiírások, amelyekre pályázatokat lehet benyújtani, így a lehívott uniós pénzek aránya növekedhet.
Az augusztusi marosvásárhelyi képviselő-testületi ülésen a Szabad Emberek Pártjának (POL) tanácsosa, Pápai László felszólalt a két terv megszavazása előtt és
Pápai hozzátette, tudja, hogy az uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen a két terv elkészülte, és lehet, hogy nem volt elég idő a kidolgozásukra, de mégiscsak méltatlan, hogy Marosvásárhely és környéke nem rendelkezik egy szakszerűen elvégzett mobilitási és fejlesztési tervvel.
A Székelyhon megkeresésére a Marosszéki Közösségi Alapítvány elnöke, Gál Sándor elmondta, véleménye szerint a mobilitási tervet jobban elő kellett volna készíteni. Volt ugyan egy online felmérés a polgármesteri hivatal honlapján, és a benne szereplő kérdésekre válaszoltak is páran, de nem biztos, hogy a diákok, nyugdíjasok is megtették. Szükség lett volna arra, hogy minél több marosvásárhelyi elmondja, naponta, hetente mivel közlekedik, milyen távokon és milyen változást szeretne.
Ami a két terv szakszerűségét illeti, Gál Sándor úgy tudja, hogy kevés pénzt szántak ezekre, ám elfogadásuk nagyon fontos volt, hiszen csakis azokkal a tervekkel lehet pályázni uniós pénzalapokra, amelyek szerepelnek a mobilitási és fejlesztési tervben. Ugyanakkor kiemelte,
„A jelenlegi város- és községvezetőkön múlik, hogy a tervek közül mi élvez majd elsőbbséget. A előző mobilitási tervben is volt több, a kerékpárút-hálózat bővítésére vonatkozó terv, de azokat nem valósították meg, akkor elsőbbséget élveztek az útjavítások,
Most szintén vannak az alternatív közlekedést segítő tervek is, a kérdés csak az, hogy az elsőbbségi jegyzéken milyen helyet foglalnak majd el, prioritásként kezelik-e őket vagy sem.”
Mindkét terv, sőt az okosváros-stratégia is tanulmányozható a marosvásárhelyi városháza honlapján.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!