
Fotó: Sándor - Nagy Tünde
Augusztus 20-án a számos dolgot ünneplünk, köztük az új kenyér ünnepét is. Románia idei búzatermése jóval jobb lett mint a 2010-es, a helyi pékségek közül is néhány már az új búzatermésből süti a mindennapi betevőnket. Az udvarhelyi üzletek, áruházak polcain sokféle kenyeret látunk, úgy megnőtt a kínálat, hogy már a választás is nehézzé vált. Összeállításunkban arra a kérdésekre kerestük a választ, hogy milyen kenyerek a legkelendőbbek a környéken, hogyan változtak a fogyasztói szokások, nőtt-e a „fekete” kenyér forgalma, miért romlik a kenyér minősége valamint várható-e árcsökkenés a péktermékeknél.
2011. augusztus 18., 17:422011. augusztus 18., 17:42
2011. augusztus 18., 17:572011. augusztus 18., 17:57
Jó volt az idei gabonatermés
A mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint az ország gabonatermése hat százalékkal meghaladta az elvártakat, hiszen elérte a 7,12 millió tonnát. Az elvárások szerint egy hektár terméshozama 3394 kg volt, ám a felmérések szerint meghaladta a 3645 kg-t is.
Valóban jó évet fogunk zárni az ősszel – vetítette előre Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen jobb a termés minőségileg is, mind a búzánál, mind a kukoricánál. Kifejtette, hogy a kenyér árának a változását nem a termés mennyisége fogja meghatározni, hanem a búza világpiaci ára. „Ha az árak megnövekednek, akkor Románia jelentős exportra számíthat. Meggyőződésem, hogy a szabad piacon már senki sem tud úgy kereskedni, hogy ne tartaná be azokat a konkurenciális szabályokat, amelyeket a kenyér árát hordozzák. Ha jó a kenyér, és egy pékség árat csökkent, akkor jó esetben a többinek is követnie kellene a példáját. Kenyér áráról minisztériumi szintről nincsenek becslések” – fogalmazott az államtitkár.
„Az elmúlt egy évünk termelés szempontjából gyengébb volt az átlagnál, jelen pillanatban javuló tendenciát mutat, ám nem hiszem, hogy kompenzálná a tavalyi ősz kieséseit” – mondta Egyed József, a Lövétei pékség vezetője arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire érződött a 2010-es gyenge búzatermés. Dobai János, a dobói Baby Pan pékség vezetője szerint az év egyik legrosszabb hozadéka az volt, hogy szinte ötven százalékot drágult a búza, ebből kifolyólag a péktermékek árai is megnövekedtek. „Most egy jobb évnek nézünk elébe, igyekszünk olcsóbban adni a termékeket” – mondta.
Mennyi és milyen kenyeret fogyasztunk?
Románia lakossága egy felmérés szerint az elmúlt tíz évben átlagosan tíz kilóval kevesebb kenyeret fogyasztott, mint azelőtt – adja hírül a Realitatea. Egy ember megközelítőleg naponta 250 gramm kenyeret eszik, általában 4-5 szeletet. Mind a felmérés, mind a székelyudvarhelyi pékségek beszámolói szerint az emberek zöme még mindig a fehér kenyeret részesíti előnyben, főként az íze miatt. Egyed József és Dobai János kérdésünkre kifejtette, hogy az ún. bolti pityókás kenyér „viszi a prímet” Székelyudvarhely környékén.
A statisztikáik szerint a szeletelt vekni a második kedvence a kenyérfogyasztóknak, mivel már jóval kevesebbet adnak el a klasszikus, fel nem szeletelt kenyerekből. Szász Csaba, a Harmopan Rt. udvarhelyi termelési felelőse elmondta, hogy náluk is visszaesett az igény a hagyományos kerek kenyerek iránt. Igaz, hogy a barna kenyér sokkal egészségesebb, de a termelésük felét még mindig a fehér kenyér teszi ki. Székelyudvarhelyen a legnépszerűbb kenyér az egy kilós fehér vekni, ezek után következnek a sorban a házi jellegű, vert hajú kenyerek. Csíkszeredában megmaradtak a kerek kenyérnél, sőt azt szeretik, ha egyáltalán nincsenek becsomagolva. Gyergyószentmiklóson ragaszkodnak a legjobban „klasszikus” kenyérhez: inkább legyen kicsi, tömött, de egyáltalán ne legyen puffasztott, „lehessen rákenni a vajat” - fejtette ki Szász Csaba.
A teljes cikk az Udvarhelyi Híradó augusztus 19-ei lapszámában olvasható.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
Kigyulladt egy lakóház kedden délután Székelyudvarhelyen, a tulajdonosa egészségügyi ellátásra szorul. A tűzoltók a tűz továbbterjedését próbálják megfékezni.
Újra lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban jövő hét elejétől – adta hírül az intézmény Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!