
A torony megdőlése szabad szemmel is látható volt
Fotó: Veres Nándor
Külsőleg is indokoltnak tűnt a csíkszeredai Szent Kereszt templom tornyának felújítása, de sokkal inkább a belső szerkezet meggyengülése sürgette a plébániát a helyreállítás mihamarabbi elkezdésére. Az állványozás már kész van, a munkálatokat pedig még a tél beköszönte előtt be szeretnék fejezni.
2021. november 09., 08:232021. november 09., 08:23
2021. november 09., 11:572021. november 09., 11:57
A Szent Kereszt templom építését 1751-ben kezdték el és noha négy év alatt felépítették, végül 1758-ban véglegesítették a munkálatokat. A templom tornyát sosem újították fel teljesen, csupán időközi javításokat eszközöltek rajta. A torony belső szerkezete mára nagyon meggyengült, ez tette indokolttá a mostani közbelépést.
– vezette fel érdeklődésünkre Darvas-Kozma József, a Szent Kereszt Plébánia esperese. Mint kiderült,
Fotó: Veres Nándor
Ha ez nem lett volna elég, a torony gömb fölötti része is megroskadt, és megdőlt a templomhajó irányába, amely szabad szemmel is észrevehető. A plébánia vezetője tudatta, hogy tavaly kezdték el a hivatalos ügymenetet a tervek készítésével és az engedélyeztetéssel, idén nyáron pedig elkezdték beszerezni a szükséges építőanyagokat.
– közölte az egyházi vezető.
Fotó: Veres Nándor
A munkálatokat egy helyi építkezési vállalkozás fogja elvégezni, az esperes reményei szerint még a tél beállta előtt szeretnének végezni, ennek érdekében pedig a munkaerőt is átcsoportosította a cég. A felújítás anyagi vonzatairól érdeklődve a plébánia vezetője elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsánál tavasszal nyertek pályázatot a munkálatokra, amelyet nemrég egy második támogatási kérelem is követett.
– fogalmazott az esperes.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás