Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:43

Elhunyt Dolly Parton énekesnő

21:05

Méltó ellenfél volt a Sapientia, a gólokat a gyergyóiak lőtték

21:02

A stadionokban és azokon kívül is nehéz kivívni a közösségi jogokat

20:55

Az USR az összeférhetetlenségi helyzetben lévő helyi és megyei tanácsosok adatainak közzétételét kéri

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Házépítés engedély nélkül? Bizonyos esetekben lehetséges lesz

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

A legfontosabb vádpontok alól jogerősen felmentették Borboly Csabát

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Megállíthatatlan a népességfogyás Hargita megyében is

A kilenc városban csak 40 ezerrel élnek kevesebben, mint a megye 58 községében összesen

Fotó: Thomas Campean

Továbbra is megállíthatatlanul fogy a lakosság Hargita megyében, valamivel többen élnek vidéken, mint városon, és a falvakban, községekben gyakrabban és fiatalabb korban szülik meg első gyermeküket a nők. A szülők harmada élettársi kapcsolatban vállal gyereket, családi állapotukat tekintve az újdonsült szülőknek csak a kétharmada házas.

Széchely István

2019. december 01., 16:002019. december 01., 16:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A demográfiai adatok alapján valamivel jobb vidéken élni, mint városi környezetben Hargita megyében. Elkészült a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal jelentése az idei esztendő első félévére vonatkozóan, és

az adatok szerint többen élnek, korábban házasodnak és vállalnak gyereket, többen is születnek, viszont kevesebben halnak meg vidéken – legalábbis a községek egy részében –, mint városon.

A lakhely szerinti adatok alapján 330 753 volt a megye állandó lakosainak száma idén év közepén, ez mintegy félezerrel kevesebb mint év elején, és a népesség legszámottevőbb csoportját (56,79%) a 25–64 éves korosztály teszi ki.

Fotó: Thomas Campean

A lakosság nagyobb része (56,12%) vidéken él, de a megye kilenc városának népessége csak 40 ezerrel kevesebb, mint a fennmaradó 58 közigazgatási egység, vagyis a községek összlakossága.

A településeken élők számát tekintve a legnagyobb és legkisebb községek is Udvarhelyszéken vannak: a legnagyobb Parajd, hatezret meghaladó lakosságszámmal, a legkisebb pedig az 1364 lelket számláló Homoródalmás. A városok közt a legnépesebb Csíkszereda, majd Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós következik a sorban.

A statisztikai intézet negatív népesedési folyamatokat – 440-es természetes csökkenést – igazolt az esztendő első felében is, ami elsősorban a halálozási arány növekedésével magyarázható.

Az említett időszakban 1984-en haltak meg a megyében, de csak 1544 gyerek született.

Ezer lakosra átlagban 4,7 születés jutott, de ennek megoszlását tekintve lényegesen jobb az arány vidéken (5,3), mint városon (3,9).

Papír és valóság? A lakhely szerinti adatok alapján 330 753 volt a megye állandó lakosainak száma idén év közepén

Fotó: Thomas Campean

Vidéken hamarabb vállalnak gyereket

Nem meglepő módon legnagyobb számban a 25–29 (29,9%), illetve a 30–34 (28,9%) éves korosztályba tartozó nők szültek gyereket. Átlagban 26,3 éves korban adnak életet első gyereküknek a Hargita megyei anyák, de – a statisztikai hivatal adatai szerint – vidéken két évvel korábban (25,5 éves korban), mint városon (27,5 éves korban).

Az újdonsült szülőknek csak mintegy kétharmada házas, az újszülöttek közel harmada (30,9%) élettársi kapcsolatban álló párok gyerekeként jön világra – ez vidéken gyakoribb, mint városon.

Az ezer lakosra jutó születések számát tekintve a városok közül Székelykeresztúron a legmagasabb az arány (5,1), a kisvárost Székelyudvarhely (4,1), Gyergyószentmiklós (4,0) és Csíkszereda (3,9) követi a sorban. E tekintetben az élen álló vidéki települések messze lekörözik a városokat: Tusnád községben 8,7 volt az első félévben az ezer lakosra jutó születések száma, Csíkpálfalva községben 8,4, Galambfalva községben pedig 7,9. A legrosszabb arányt Borszéken (0,4) és Bérbor községben (1,6) mérte a statisztikai hivatal.

Halálozási arány

A halálozási arány tekintetében is jobban áll a községek egy része a városoknál. Összességében 6 haláleset jutott ezer lakosra megyeszerte az év első felében, a városok között Csíkszereda és Borszék áll legjobban e tekintetben, 4,1-es mutatóval, a vidéki települések közül viszont Újszékely, ahol mindössze 2,8 elhalálozás jutott ezer lakosra.

Arányaiban a legtöbb elhalálozást városi környezetben Gyergyószentmiklóson (6,1) mérték, vidéken pedig Székelyderzs községben (12,4).

A statisztikából kitűnik, hogy miközben Tusnád község a születések számában vezet, Tusnádfürdő az elhalálozások arányát (5,5) tekintve jelenik meg az élmezőnyben a városok között, ráadásul ott a legnagyobb a különbség az ezer lakosra jutó születések és elhalálozások száma között (1,8 – 5,5).

Fotó: Thomas Campean

Házasságkötések, válások

A házasságok többsége 25–29, illetve 30–34 éves korban köttetik Hargita megyében, előbbi korcsoportban a nők vannak többségben, utóbbiban a férfiak, tehát a nők átlagban fiatalabb, a férfiak néhány évvel idősebb korban házasodnak meg. A 20 éves koruk előtt megházasodók aránya a férfiak körében 0,1, a nők esetében 3 százalék. 60 éves kor fölött viszont a férfiak körében gyakoribb (1,5%) a házasságkötés, az ugyanezen korosztályú nők körében csak 0,4 százalék az arány. A statisztika szerint a válások legnagyobb számban 20 évnél hosszabb (29,1%), illetve 5–9 éves együttélés után (22,0%) következnek be. A házaspárok 55 százalékának kiskorú gyereke volt a válás idején.