A kilenc városban csak 40 ezerrel élnek kevesebben, mint a megye 58 községében összesen
Fotó: Thomas Campean
Továbbra is megállíthatatlanul fogy a lakosság Hargita megyében, valamivel többen élnek vidéken, mint városon, és a falvakban, községekben gyakrabban és fiatalabb korban szülik meg első gyermeküket a nők. A szülők harmada élettársi kapcsolatban vállal gyereket, családi állapotukat tekintve az újdonsült szülőknek csak a kétharmada házas.
2019. december 01., 16:002019. december 01., 16:00
2019. november 29., 10:462019. november 29., 10:46
A demográfiai adatok alapján valamivel jobb vidéken élni, mint városi környezetben Hargita megyében. Elkészült a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal jelentése az idei esztendő első félévére vonatkozóan, és
A lakhely szerinti adatok alapján 330 753 volt a megye állandó lakosainak száma idén év közepén, ez mintegy félezerrel kevesebb mint év elején, és a népesség legszámottevőbb csoportját (56,79%) a 25–64 éves korosztály teszi ki.
Fotó: Thomas Campean
A településeken élők számát tekintve a legnagyobb és legkisebb községek is Udvarhelyszéken vannak: a legnagyobb Parajd, hatezret meghaladó lakosságszámmal, a legkisebb pedig az 1364 lelket számláló Homoródalmás. A városok közt a legnépesebb Csíkszereda, majd Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós következik a sorban.
A statisztikai intézet negatív népesedési folyamatokat – 440-es természetes csökkenést – igazolt az esztendő első felében is, ami elsősorban a halálozási arány növekedésével magyarázható.
Ezer lakosra átlagban 4,7 születés jutott, de ennek megoszlását tekintve lényegesen jobb az arány vidéken (5,3), mint városon (3,9).
Papír és valóság? A lakhely szerinti adatok alapján 330 753 volt a megye állandó lakosainak száma idén év közepén
Fotó: Thomas Campean
Nem meglepő módon legnagyobb számban a 25–29 (29,9%), illetve a 30–34 (28,9%) éves korosztályba tartozó nők szültek gyereket. Átlagban 26,3 éves korban adnak életet első gyereküknek a Hargita megyei anyák, de – a statisztikai hivatal adatai szerint – vidéken két évvel korábban (25,5 éves korban), mint városon (27,5 éves korban).
Az ezer lakosra jutó születések számát tekintve a városok közül Székelykeresztúron a legmagasabb az arány (5,1), a kisvárost Székelyudvarhely (4,1), Gyergyószentmiklós (4,0) és Csíkszereda (3,9) követi a sorban. E tekintetben az élen álló vidéki települések messze lekörözik a városokat: Tusnád községben 8,7 volt az első félévben az ezer lakosra jutó születések száma, Csíkpálfalva községben 8,4, Galambfalva községben pedig 7,9. A legrosszabb arányt Borszéken (0,4) és Bérbor községben (1,6) mérte a statisztikai hivatal.
A halálozási arány tekintetében is jobban áll a községek egy része a városoknál. Összességében 6 haláleset jutott ezer lakosra megyeszerte az év első felében, a városok között Csíkszereda és Borszék áll legjobban e tekintetben, 4,1-es mutatóval, a vidéki települések közül viszont Újszékely, ahol mindössze 2,8 elhalálozás jutott ezer lakosra.
A statisztikából kitűnik, hogy miközben Tusnád község a születések számában vezet, Tusnádfürdő az elhalálozások arányát (5,5) tekintve jelenik meg az élmezőnyben a városok között, ráadásul ott a legnagyobb a különbség az ezer lakosra jutó születések és elhalálozások száma között (1,8 – 5,5).
Fotó: Thomas Campean
A házasságok többsége 25–29, illetve 30–34 éves korban köttetik Hargita megyében, előbbi korcsoportban a nők vannak többségben, utóbbiban a férfiak, tehát a nők átlagban fiatalabb, a férfiak néhány évvel idősebb korban házasodnak meg. A 20 éves koruk előtt megházasodók aránya a férfiak körében 0,1, a nők esetében 3 százalék. 60 éves kor fölött viszont a férfiak körében gyakoribb (1,5%) a házasságkötés, az ugyanezen korosztályú nők körében csak 0,4 százalék az arány. A statisztika szerint a válások legnagyobb számban 20 évnél hosszabb (29,1%), illetve 5–9 éves együttélés után (22,0%) következnek be. A házaspárok 55 százalékának kiskorú gyereke volt a válás idején.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
szóljon hozzá!