Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:36

Diószegi László beszédet intézett a játékosokhoz a sorsdöntő mérkőzés előtt (videóval)

21:17

Újrakezdték a munkát a csíkszeredai Suta-tónál

19:41

Csak a VSK Székelyudvarhely vezetett, be is húzta a kézimeccset

19:40

Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Áramszünet várható több településen is

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Megállíthatatlan a népességfogyás Hargita megyében is

A kilenc városban csak 40 ezerrel élnek kevesebben, mint a megye 58 községében összesen

Fotó: Thomas Campean

Továbbra is megállíthatatlanul fogy a lakosság Hargita megyében, valamivel többen élnek vidéken, mint városon, és a falvakban, községekben gyakrabban és fiatalabb korban szülik meg első gyermeküket a nők. A szülők harmada élettársi kapcsolatban vállal gyereket, családi állapotukat tekintve az újdonsült szülőknek csak a kétharmada házas.

Széchely István

2019. december 01., 16:002019. december 01., 16:00

2019. november 29., 10:462019. november 29., 10:46

A demográfiai adatok alapján valamivel jobb vidéken élni, mint városi környezetben Hargita megyében. Elkészült a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal jelentése az idei esztendő első félévére vonatkozóan, és

az adatok szerint többen élnek, korábban házasodnak és vállalnak gyereket, többen is születnek, viszont kevesebben halnak meg vidéken – legalábbis a községek egy részében –, mint városon.

A lakhely szerinti adatok alapján 330 753 volt a megye állandó lakosainak száma idén év közepén, ez mintegy félezerrel kevesebb mint év elején, és a népesség legszámottevőbb csoportját (56,79%) a 25–64 éves korosztály teszi ki.

Fotó: Thomas Campean

A lakosság nagyobb része (56,12%) vidéken él, de a megye kilenc városának népessége csak 40 ezerrel kevesebb, mint a fennmaradó 58 közigazgatási egység, vagyis a községek összlakossága.

A településeken élők számát tekintve a legnagyobb és legkisebb községek is Udvarhelyszéken vannak: a legnagyobb Parajd, hatezret meghaladó lakosságszámmal, a legkisebb pedig az 1364 lelket számláló Homoródalmás. A városok közt a legnépesebb Csíkszereda, majd Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós következik a sorban.

A statisztikai intézet negatív népesedési folyamatokat – 440-es természetes csökkenést – igazolt az esztendő első felében is, ami elsősorban a halálozási arány növekedésével magyarázható.

Az említett időszakban 1984-en haltak meg a megyében, de csak 1544 gyerek született.

Ezer lakosra átlagban 4,7 születés jutott, de ennek megoszlását tekintve lényegesen jobb az arány vidéken (5,3), mint városon (3,9).

Papír és valóság? A lakhely szerinti adatok alapján 330 753 volt a megye állandó lakosainak száma idén év közepén

Fotó: Thomas Campean

Vidéken hamarabb vállalnak gyereket

Nem meglepő módon legnagyobb számban a 25–29 (29,9%), illetve a 30–34 (28,9%) éves korosztályba tartozó nők szültek gyereket. Átlagban 26,3 éves korban adnak életet első gyereküknek a Hargita megyei anyák, de – a statisztikai hivatal adatai szerint – vidéken két évvel korábban (25,5 éves korban), mint városon (27,5 éves korban).

Az újdonsült szülőknek csak mintegy kétharmada házas, az újszülöttek közel harmada (30,9%) élettársi kapcsolatban álló párok gyerekeként jön világra – ez vidéken gyakoribb, mint városon.

Az ezer lakosra jutó születések számát tekintve a városok közül Székelykeresztúron a legmagasabb az arány (5,1), a kisvárost Székelyudvarhely (4,1), Gyergyószentmiklós (4,0) és Csíkszereda (3,9) követi a sorban. E tekintetben az élen álló vidéki települések messze lekörözik a városokat: Tusnád községben 8,7 volt az első félévben az ezer lakosra jutó születések száma, Csíkpálfalva községben 8,4, Galambfalva községben pedig 7,9. A legrosszabb arányt Borszéken (0,4) és Bérbor községben (1,6) mérte a statisztikai hivatal.

Halálozási arány

A halálozási arány tekintetében is jobban áll a községek egy része a városoknál. Összességében 6 haláleset jutott ezer lakosra megyeszerte az év első felében, a városok között Csíkszereda és Borszék áll legjobban e tekintetben, 4,1-es mutatóval, a vidéki települések közül viszont Újszékely, ahol mindössze 2,8 elhalálozás jutott ezer lakosra.

Arányaiban a legtöbb elhalálozást városi környezetben Gyergyószentmiklóson (6,1) mérték, vidéken pedig Székelyderzs községben (12,4).

A statisztikából kitűnik, hogy miközben Tusnád község a születések számában vezet, Tusnádfürdő az elhalálozások arányát (5,5) tekintve jelenik meg az élmezőnyben a városok között, ráadásul ott a legnagyobb a különbség az ezer lakosra jutó születések és elhalálozások száma között (1,8 – 5,5).

Fotó: Thomas Campean

Házasságkötések, válások

A házasságok többsége 25–29, illetve 30–34 éves korban köttetik Hargita megyében, előbbi korcsoportban a nők vannak többségben, utóbbiban a férfiak, tehát a nők átlagban fiatalabb, a férfiak néhány évvel idősebb korban házasodnak meg. A 20 éves koruk előtt megházasodók aránya a férfiak körében 0,1, a nők esetében 3 százalék. 60 éves kor fölött viszont a férfiak körében gyakoribb (1,5%) a házasságkötés, az ugyanezen korosztályú nők körében csak 0,4 százalék az arány. A statisztika szerint a válások legnagyobb számban 20 évnél hosszabb (29,1%), illetve 5–9 éves együttélés után (22,0%) következnek be. A házaspárok 55 százalékának kiskorú gyereke volt a válás idején.