Még sokáig lesz munkája a megyei bizottságnak

– 1991-ben jelent meg az első, a 18-as földtörvény, és azóta rengeteg dolog történt – kezdi válaszát Ladányi László Zsolt prefektus. – Mindannyian tudjuk, hogy egy kommunista rendszerből tértünk át egy másfajta rendszerbe. Azok az emberek, akik ezt a fordulatot végig kellett vigyék, nem éppen a mostani időszakban nevelkedtek, és a`91–92-es hibákat később megpróbálták valamilyen szinten egyensúlyba hozni, vagy helyrehozni a különböző utólagos törvényekkel. Húsz év után igazságot teremteni az 1991-es helyzethez képest nem könnyű. A földtörvények alkalmazásában most már ténylegesen azok az ügyek maradtak, ahol gond van. Több mint ezer perünk van. A Hargita Megyei Földtulajdont Megállapító Bizottság automatikusan, a törvény értelmében kerül be ezekbe a perekbe. A legtöbb per családon belüli per, ez az ügyek 75-80%-a.

Például, mert valamelyik örökös úgymond „elfelejtette” a többi örököst is bediktálni... és most utólag csak bírósági úton lehet ezt kezelni. A perek másik része a 91-es törvénnyel történt birtokba helyezések miatt van. Sajnos, az az igazság, hogy 91-ben, ahol lehetett, nagyon összekuszálták a dolgokat. Minden oda vezethető vissza. Tudni kell, hogy mikor egy terület visszaszolgáltatása megtörtént, kiállítanak egy birtoklevelet, azt telekkönyvileg bejegyzik, akkor az a terület eladhatóvá válik, lehet, hogy már a tizedik vevőnél tart, s azok a vásárlók jóindulatú vásárlók, jogilag nem lehet már elvenni a földet.

Én is úgy látom, hogy nem kellene itt üljünk, s szerintem a megyei Földtulajdont Megállapító Bizottság nem is kellene létezzen, de ettől még létezik, s ahogy elnézem az aktacsomókat, még fog is létezni egy darabig.

– Hogy áll konkrétan Hargita megye? Hány kiadott birtoklevél van? Ez a földterületek hány százalékát fedi le?

– Nekünk havi rendszerességgel a kataszteri hivatal küldi a statisztikát. E szerint a bizottság október végéig 136 072 kérelmet fogadott el: 32 994-et erdős területre és 103 078-at mezőgazdasági területekre. Ebből ténylegesen ki van adva 125 600 birtoklevél, ami 489 205 hektár területet föd le, s ez a kérelmeknek a 92,29, a földterületeknek a 86,46 százaléka.

– Négy évvel ezelőtt, 2006 novemberében 113 561 birtoklevél volt kiadva, ami 86,89%-ot jelentett, és a kiadott birtoklevelek 457 187 hektár területre vonatkoztak, ami a földterületek 83,52%-ának felelt meg. Tehát, főként ami a tulajdonba helyezett földek nagyságát illeti, alig-alig történt előrelépés négy év alatt...

– Ez azért van, mert főként a problémás ügyek maradtak meg. A megyei földtulajdont visszaállító bizottság egy adminisztratív közigazgatási hatóság, amely hoz egy döntést, aminek nyomán lehet, hogy a felek megelégednek, de egyik fél biztosan elégedetlen lesz abban az esetben ha pl. örökösök között folyik a vita. Ha az egyik fél bírósághoz fordul, az ügy elhúzódhat évekig. (...)

– Mi az oka annak, hogy ennyire lelassult a földmérés?

– Nincsenek szakemberek, és az önkormányzatoknak sincs pénzük arra, hogy cégeket alkalmazzanak. Nagy segítség, amit a megyei tanács az utóbbi időben elindított, hogy mérőműszereket bocsátanak rendelkezésre, és a kataszternek is van hasonló programja. De ez mind nem elég, mert nagyon kevés a szakember.

– Előfordul olyan eset, hogy az egyik fél topográfus, a másik fél a kataszternél vagy a telekkönyvnél dolgozik. Az is gyakori, hogy a topográfus egyfelől alkalmazott, másfelől magánvállalkozó és felvállalja, felajánlja, hogy kiméri a területet, elvégzi a telekkönyveztetést valamennyi földterületért cserébe. Ez számos visszaélésre adhat lehetőséget...

– A lehetséges visszaéléseket más intézmények vizsgálják, nem mi. Van egy korrupciós ügyekkel foglalkozó kirendelt személy a belügyminisztérium alárendeltségében, és van az igazságügynél is, de ezekre nincs rálátásunk. Mindegyik ügyet pontszerűen ki lehet vizsgálni, külön meg lehet nézni, hogy fennáll-e az inkompatibilitás. Ahol van, fel kell számolni. Általában nem köztisztviselők a topográfusok, és a törvény megengedi, hogy legyen szakosított cégük. De hogy egyik félnek ő mérjen, és utána ő döntsön a kettő között, nem tartom morálisan sem elfogadhatónak.

A birtoklevelek kiadásának helyzete

A birtoklevelek kiadásának 2010. október végi, Hargita megyei helyzetéről egy statisztikát bocsátott a rendelkezésünkre Ladányi László Zsolt prefektus. Sajnos, a statisztikában százalékos eredmények nem szerepelnek, így szinte lehetetlen községek közötti összehasonlítást végezni, ugyanis előfordulhat, hogy a nagy számok százalékban kevesebb kérelmet jelentenek, mint a kisebbek. Talán mégis érdemes felsorolni, hogy a dokumentum szerint több mint négyszáz birtoklevél vár megoldásra Gyergyószentmiklóson, Csíkszentgyörgyön, Oroszhegyen, Oklándon, Kászonaltízen és Gyergyóremetén. Ugyanakkor vannak olyan községek is, ahol a statisztika szerint már egyetlen kiadandó birtoklevél sincsen (igaz, ezen településeken többnyire kollektivizálás sem volt): Gyergyóholló, Csíkpálfalva, Siménfalva és Zetelaka.