Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:03

Keserédes győzelem, egy gól hiányzott a dobogóhoz

21:45

Élcsapatot győzött le az alapszakasz zárásán a Marosvásárhelyi VSK

21:11

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

21:04

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Medveradar: Zetelakán és Farkaslakán voltak a legaktívabbak tavaly a nagyvadak

Sok információt összesít a székely medvetérkép

Fotó: Gábos Albin

A kezdeti fellendülés után kissé lankadt az aktivitás a székelyföldi medveradar és -térkép néven emlegetett medveészlelő portálon, amelyet tavaly márciusban hozott létre Csala Dénes adatblogger. Ettől eltekintve a több mint 700 bejegyzést számláló medvetérkép a legszerteágazóbb adatbázisnak számít a nagyvadak mozgását illetően.

Iszlai Katalin

2020. január 26., 09:102020. január 26., 09:10

A medveészleléssel kapcsolatos információk gyűjtőhelyévé vált a Székelydata néven futó adatvizualizációs blog medvetérképe. A Csala Dénes adatblogger által megálmodott és tavaly márciusban beüzemelt kezdeményezést éppen az hívta életre, hogy

noha az utóbbi években nagyon megszaporodtak a medvekárok és -támadások, mégsem létezett egy központosított adatbázis a székelyföldi medveészlelésekről.

Természetesen a medvetérkép sem tartalmazza az összes „medvés történést”, de ez az egyetlen olyan felület, ahol az összes rendelkezésre álló információ összesítve jelenik meg.

Este a legaktívabbak

Mint Csala Dénestől megtudtuk, a beüzemelése óta a medvetérkép több frissítésen is átesett: kijavítottak kisebb hibákat, további szűrési opciókat adtak hozzá,

tavaly októbertől pedig már a medvenyomokat is jelezhetővé tették.

A térképen ma már három forrásból származó adatok jelennek meg: a Székelyhon portálunkon elérhető több száz medvékkel kapcsolatos hírt, a medveradaron keresztül érkezett közösségi bejelentéseket és Hargita Megye Tanácsának interaktív vadkárok térképének adatait egyaránt tartalmazza. Így összesen

773 esemény szerepel a térképen, amelyekből kiderül, hogy merre járnak a medvék és hol történik a legtöbb probléma.

Fotó: Pál Árpád

Csala Dénes elmondása szerint a kezdeti fellendülés után lankadt valamelyest az aktivitás a medveradar esetében, amelyen keresztül tavaly március 25. és idén január 15. között mindössze 98 lakossági bejelentés érkezett.

A legtöbben, 69 személy azt jelezte, hogy medvét látott, 9 bejelentésben arra figyelmeztettek, hogy állatokra, 6 esetben pedig arra, hogy emberre támadt a medve.

A legtöbb lakossági bejelentés tavaly márciusban érkezett (33), majd április és október (8-8) következett a sorban.

Szintén érdekes megfigyelés, hogy a legtöbb észlelés este (31) és délután (27) történt, míg éjszaka (20) és reggel (19) alacsonyabb volt a számuk.

Fotó: Pál Árpád

Merre járnak?

Települések szerint a legtöbb bejelentés Tusnádfürdőről és Lövétéről (6-6) érkezett, majd Balánbánya és Borszék (4-4), illetve Gyergyóújfalu, Bögöz, Szépvíz és Torja következik a sorban 3-3 bejelentéssel.

A medvetérképhez a bejelentések mellett 178 tavaly történt észlelést adtak hozzá, ebből 93-at Székelyhonos cikkekből, 85-öt pedig a Hargita Megyei Tanács adatbázisából.

Utóbbi két forrás összesített adatai szerint tavaly májusban és augusztusban történt a legtöbb medvés esemény (35-35), a következő legaktívabb hónap pedig a július volt (31). Az adatok szerint Zetelakán és Farkaslakán voltak a legaktívabb a medvék (7-7 esemény), majd Kányád, Székelyvarság és Tusnádfürdő (6-6), illetve Oroszhegy és Csíkpálfalva (5-5) következnek a települések rangsorában.

A medveradar és -térkép működése

A medveradaron keresztül lehet elküldeni a medveészlelésekkel kapcsolatos információkat: ha valaki medvét látott valahol, tud róla, hogy állatra, emberre támadt a nagyvad, vagy medvenyomokat észlelt, a szekelydata.csaladen.es/medve/jelent webcímen elérhető rövid kis kérdőív kitöltésével jelezheti észrevételeit. Itt lehetősége van leírni, hogy pontosan mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelte-e, volt-e a medvének valami ismertetőjele, illetve képet is csatolhat róla. A medvetérképre ezek a bejelentések is felkerülnek a cikkekből és a megyei tanácstól átvett adatok társaságában. Csala Dénes egyébként 2007-től nézte át a Székelyhon portálon elérhető medvékkel kapcsolatos híreket, amelyekből 433-at tüntetett fel a térképen a tavalyi induláskor. Mivel ma már a 700-at is meghaladja a térképre bevezetett észlelések száma, ez azt jelenti, hogy tavaly közel 300 medvés esemény történt Székelyföldön.