Medveradar: Zetelakán és Farkaslakán voltak a legaktívabbak tavaly a nagyvadak
A kezdeti fellendülés után kissé lankadt az aktivitás a székelyföldi medveradar és -térkép néven emlegetett medveészlelő portálon, amelyet tavaly márciusban hozott létre Csala Dénes adatblogger. Ettől eltekintve a több mint 700 bejegyzést számláló medvetérkép a legszerteágazóbb adatbázisnak számít a nagyvadak mozgását illetően.
A medveészleléssel kapcsolatos információk gyűjtőhelyévé vált a Székelydata néven futó adatvizualizációs blog medvetérképe. A Csala Dénes adatblogger által megálmodott és tavaly márciusban beüzemelt kezdeményezést éppen az hívta életre, hogy
noha az utóbbi években nagyon megszaporodtak a medvekárok és -támadások, mégsem létezett egy központosított adatbázis a székelyföldi medveészlelésekről.
Természetesen a medvetérkép sem tartalmazza az összes „medvés történést”, de ez az egyetlen olyan felület, ahol az összes rendelkezésre álló információ összesítve jelenik meg.
Este a legaktívabbak
Mint Csala Dénestől megtudtuk, a beüzemelése óta a medvetérkép több frissítésen is átesett: kijavítottak kisebb hibákat, további szűrési opciókat adtak hozzá,
tavaly októbertől pedig már a medvenyomokat is jelezhetővé tették.
A térképen ma már három forrásból származó adatok jelennek meg: a Székelyhon portálunkon elérhető több száz medvékkel kapcsolatos hírt, a medveradaron keresztül érkezett közösségi bejelentéseket és Hargita Megye Tanácsának interaktív vadkárok térképének adatait egyaránt tartalmazza. Így összesen
773 esemény szerepel a térképen, amelyekből kiderül, hogy merre járnak a medvék és hol történik a legtöbb probléma.
Csala Dénes elmondása szerint a kezdeti fellendülés után lankadt valamelyest az aktivitás a medveradar esetében, amelyen keresztül tavaly március 25. és idén január 15. között mindössze 98 lakossági bejelentés érkezett.
A legtöbben, 69 személy azt jelezte, hogy medvét látott, 9 bejelentésben arra figyelmeztettek, hogy állatokra, 6 esetben pedig arra, hogy emberre támadt a medve.
A legtöbb lakossági bejelentés tavaly márciusban érkezett (33), majd április és október (8-8) következett a sorban.
Szintén érdekes megfigyelés, hogy a legtöbb észlelés este (31) és délután (27) történt, míg éjszaka (20) és reggel (19) alacsonyabb volt a számuk.
Merre járnak?
Települések szerint a legtöbb bejelentés Tusnádfürdőről és Lövétéről (6-6) érkezett, majd Balánbánya és Borszék (4-4), illetve Gyergyóújfalu, Bögöz, Szépvíz és Torja következik a sorban 3-3 bejelentéssel.
A medvetérképhez a bejelentések mellett 178 tavaly történt észlelést adtak hozzá, ebből 93-at Székelyhonos cikkekből, 85-öt pedig a Hargita Megyei Tanács adatbázisából.
Utóbbi két forrás összesített adatai szerint tavaly májusban és augusztusban történt a legtöbb medvés esemény (35-35), a következő legaktívabb hónap pedig a július volt (31). Az adatok szerint Zetelakán és Farkaslakán voltak a legaktívabb a medvék (7-7 esemény), majd Kányád, Székelyvarság és Tusnádfürdő (6-6), illetve Oroszhegy és Csíkpálfalva (5-5) következnek a települések rangsorában.
A medveradar és -térkép működése
A medveradaron keresztül lehet elküldeni a medveészlelésekkel kapcsolatos információkat: ha valaki medvét látott valahol, tud róla, hogy állatra, emberre támadt a nagyvad, vagy medvenyomokat észlelt, a
szekelydata.csaladen.es/medve/jelent webcímen elérhető rövid kis kérdőív kitöltésével jelezheti észrevételeit. Itt lehetősége van leírni, hogy pontosan mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelte-e, volt-e a medvének valami ismertetőjele, illetve képet is csatolhat róla. A medvetérképre ezek a bejelentések is felkerülnek a cikkekből és a megyei tanácstól átvett adatok társaságában. Csala Dénes egyébként 2007-től nézte át a Székelyhon portálon elérhető medvékkel kapcsolatos híreket, amelyekből 433-at tüntetett fel a térképen a tavalyi induláskor. Mivel ma már a 700-at is meghaladja a térképre bevezetett észlelések száma, ez azt jelenti, hogy tavaly közel 300 medvés esemény történt Székelyföldön.
24h
