
Sok információt összesít a székely medvetérkép
Fotó: Gábos Albin
A kezdeti fellendülés után kissé lankadt az aktivitás a székelyföldi medveradar és -térkép néven emlegetett medveészlelő portálon, amelyet tavaly márciusban hozott létre Csala Dénes adatblogger. Ettől eltekintve a több mint 700 bejegyzést számláló medvetérkép a legszerteágazóbb adatbázisnak számít a nagyvadak mozgását illetően.
2020. január 26., 09:102020. január 26., 09:10
A medveészleléssel kapcsolatos információk gyűjtőhelyévé vált a Székelydata néven futó adatvizualizációs blog medvetérképe. A Csala Dénes adatblogger által megálmodott és tavaly márciusban beüzemelt kezdeményezést éppen az hívta életre, hogy
Természetesen a medvetérkép sem tartalmazza az összes „medvés történést”, de ez az egyetlen olyan felület, ahol az összes rendelkezésre álló információ összesítve jelenik meg.
Mint Csala Dénestől megtudtuk, a beüzemelése óta a medvetérkép több frissítésen is átesett: kijavítottak kisebb hibákat, további szűrési opciókat adtak hozzá,
A térképen ma már három forrásból származó adatok jelennek meg: a Székelyhon portálunkon elérhető több száz medvékkel kapcsolatos hírt, a medveradaron keresztül érkezett közösségi bejelentéseket és Hargita Megye Tanácsának interaktív vadkárok térképének adatait egyaránt tartalmazza. Így összesen
Fotó: Pál Árpád
Csala Dénes elmondása szerint a kezdeti fellendülés után lankadt valamelyest az aktivitás a medveradar esetében, amelyen keresztül tavaly március 25. és idén január 15. között mindössze 98 lakossági bejelentés érkezett.
A legtöbb lakossági bejelentés tavaly márciusban érkezett (33), majd április és október (8-8) következett a sorban.
Szintén érdekes megfigyelés, hogy a legtöbb észlelés este (31) és délután (27) történt, míg éjszaka (20) és reggel (19) alacsonyabb volt a számuk.
Fotó: Pál Árpád
Települések szerint a legtöbb bejelentés Tusnádfürdőről és Lövétéről (6-6) érkezett, majd Balánbánya és Borszék (4-4), illetve Gyergyóújfalu, Bögöz, Szépvíz és Torja következik a sorban 3-3 bejelentéssel.
Utóbbi két forrás összesített adatai szerint tavaly májusban és augusztusban történt a legtöbb medvés esemény (35-35), a következő legaktívabb hónap pedig a július volt (31). Az adatok szerint Zetelakán és Farkaslakán voltak a legaktívabb a medvék (7-7 esemény), majd Kányád, Székelyvarság és Tusnádfürdő (6-6), illetve Oroszhegy és Csíkpálfalva (5-5) következnek a települések rangsorában.
A medveradar és -térkép működése
A medveradaron keresztül lehet elküldeni a medveészlelésekkel kapcsolatos információkat: ha valaki medvét látott valahol, tud róla, hogy állatra, emberre támadt a nagyvad, vagy medvenyomokat észlelt, a szekelydata.csaladen.es/medve/jelent webcímen elérhető rövid kis kérdőív kitöltésével jelezheti észrevételeit. Itt lehetősége van leírni, hogy pontosan mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelte-e, volt-e a medvének valami ismertetőjele, illetve képet is csatolhat róla. A medvetérképre ezek a bejelentések is felkerülnek a cikkekből és a megyei tanácstól átvett adatok társaságában. Csala Dénes egyébként 2007-től nézte át a Székelyhon portálon elérhető medvékkel kapcsolatos híreket, amelyekből 433-at tüntetett fel a térképen a tavalyi induláskor. Mivel ma már a 700-at is meghaladja a térképre bevezetett észlelések száma, ez azt jelenti, hogy tavaly közel 300 medvés esemény történt Székelyföldön.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!