
Szabadon bóklászó medvék Tusnádfürdőn. Megkeserítik a helybéliek mindennapjait
Fotó: Pinti Attila
A gazdák már nem jelentik be a vadkárokat, még a tavalyi kártérítéseket sem fizette ki az állam, a szakminisztérium látszatmegoldásként villanypásztor-pályázatot indítana, pedig a felborult egyensúlyt csak vadgazdálkodással lehet helyreállítani – mondta a medveprobléma kérdéséről a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke.
2020. július 31., 08:582020. július 31., 08:58
A tömörülés kezdeményezéséhez – amelyben bűnügyi keresetet nyújtottak be a környezetvédelmi tárca vezetője és egyik államtitkára ellen a legfőbb ügyészségre – már több területtulajdonosi társulás csatlakozott, de választ még nem kaptak előterjesztésükre.
Az Országos Vadászegyesülettől kapott értesülése szerint az ügyészség már megkereste a környezetvédelmi minisztériumot az ügyben, de a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás még nem kapott választ az állami szervtől az előterjesztett bűnügyi keresetére – tudtuk meg Benke Józseftől, a területtulajdonosi társulás elnökétől, akik egyben a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója is. A 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot tömörítő területtulajdonosi társulás
Amint arról Benke József beszámolt, időközben több területtulajdonosi társulás is csatlakozott kezdeményezésükhöz – ő legalább három, Hargita, Kovászna és Vrancea megyei tömörülésről tud –, a pontos számukat azonban nem ismeri, ugyanis a társulások a bűnügyi kereseteket mind önállóan kell benyújtsák, és nem mindegyikük értesíti erről a többi tömörülést.
Feszültség alatt. A medvék helyett leginkább a probléma valós megoldásának a felelősségét terelné el a szaktárca a villanypásztorokkal
Fotó: Gábos Albin
A szakminisztérium eközben valós megoldás helyett szemfényvesztő látszatintézkedésekkel kívánja rendezni a medveproblémákat – vélte Benke József. Példaként a tárca által múlt szerdán közvitára bocsátott új programot hozta fel, amelyben
Ez 750 gazdaság villanypásztorral történő bekerítésére lenne elegendő, ami nagyon kevés,
– vélte a területtulajdonosi társulás elnöke a tervezett költségvetésről és programról, amelynek a közvitája pénteken ér véget.
A kisebb gazdaságok esetében enyhíthetnék a problémát a villanypásztorok, a nagy gazdaságokat azonban nem is lehet körbe keríteni, tehát csak infrastrukturális eszközökkel nem lehet megoldani ezt a problémát – fűzte hozzá. Példaként Tusnádfürdőt hozta fel, ahol nagyon sok villanypásztort telepítettek, de emiatt beszűkültek a medvék által használt csapások, és az anyamedvék folyton egymásnak estek, majd a medvék egy része átvándorolt Bálványos környékére, így ott ugrott meg a nagyvad által okozott károk száma.
Nő a károk összértéke
„A medve egy regenerálható természeti erőforrás. A vadászat az egyetlen módja az egyensúly helyreállításának” – magyarázta Benke József. Az évek óta fennálló probléma megoldásától azonban továbbra is távol áll az ország, ugyanis amint arról vadásztársasági igazgatóként beszámolt, egyre több a vadkár, ráadásul az állam még a tavalyi kártérítéseket sem fizette ki a károsult gazdáknak, ezért ők már nem jelentik a károkat: „megunták a bürokratikus eljárást, nem készíttetnek hivatalos kárfelmérést”. Három évvel ezelőtt még félmillió euró alatt volt a károk értéke országosan, egy évvel később felment ez az érték 700 ezer euróra, tavaly már 1,5 millió euró volt, és idén, az év első négy hónapjában már elérte a félmillió eurót – vázolta fel a növekedést a szakember.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!