
Szabadon bóklászó medvék Tusnádfürdőn. Megkeserítik a helybéliek mindennapjait
Fotó: Pinti Attila
A gazdák már nem jelentik be a vadkárokat, még a tavalyi kártérítéseket sem fizette ki az állam, a szakminisztérium látszatmegoldásként villanypásztor-pályázatot indítana, pedig a felborult egyensúlyt csak vadgazdálkodással lehet helyreállítani – mondta a medveprobléma kérdéséről a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke.
2020. július 31., 08:582020. július 31., 08:58
A tömörülés kezdeményezéséhez – amelyben bűnügyi keresetet nyújtottak be a környezetvédelmi tárca vezetője és egyik államtitkára ellen a legfőbb ügyészségre – már több területtulajdonosi társulás csatlakozott, de választ még nem kaptak előterjesztésükre.
Az Országos Vadászegyesülettől kapott értesülése szerint az ügyészség már megkereste a környezetvédelmi minisztériumot az ügyben, de a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás még nem kapott választ az állami szervtől az előterjesztett bűnügyi keresetére – tudtuk meg Benke Józseftől, a területtulajdonosi társulás elnökétől, akik egyben a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója is. A 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot tömörítő területtulajdonosi társulás
Amint arról Benke József beszámolt, időközben több területtulajdonosi társulás is csatlakozott kezdeményezésükhöz – ő legalább három, Hargita, Kovászna és Vrancea megyei tömörülésről tud –, a pontos számukat azonban nem ismeri, ugyanis a társulások a bűnügyi kereseteket mind önállóan kell benyújtsák, és nem mindegyikük értesíti erről a többi tömörülést.
Feszültség alatt. A medvék helyett leginkább a probléma valós megoldásának a felelősségét terelné el a szaktárca a villanypásztorokkal
Fotó: Gábos Albin
A szakminisztérium eközben valós megoldás helyett szemfényvesztő látszatintézkedésekkel kívánja rendezni a medveproblémákat – vélte Benke József. Példaként a tárca által múlt szerdán közvitára bocsátott új programot hozta fel, amelyben
Ez 750 gazdaság villanypásztorral történő bekerítésére lenne elegendő, ami nagyon kevés,
– vélte a területtulajdonosi társulás elnöke a tervezett költségvetésről és programról, amelynek a közvitája pénteken ér véget.
A kisebb gazdaságok esetében enyhíthetnék a problémát a villanypásztorok, a nagy gazdaságokat azonban nem is lehet körbe keríteni, tehát csak infrastrukturális eszközökkel nem lehet megoldani ezt a problémát – fűzte hozzá. Példaként Tusnádfürdőt hozta fel, ahol nagyon sok villanypásztort telepítettek, de emiatt beszűkültek a medvék által használt csapások, és az anyamedvék folyton egymásnak estek, majd a medvék egy része átvándorolt Bálványos környékére, így ott ugrott meg a nagyvad által okozott károk száma.
Nő a károk összértéke
„A medve egy regenerálható természeti erőforrás. A vadászat az egyetlen módja az egyensúly helyreállításának” – magyarázta Benke József. Az évek óta fennálló probléma megoldásától azonban továbbra is távol áll az ország, ugyanis amint arról vadásztársasági igazgatóként beszámolt, egyre több a vadkár, ráadásul az állam még a tavalyi kártérítéseket sem fizette ki a károsult gazdáknak, ezért ők már nem jelentik a károkat: „megunták a bürokratikus eljárást, nem készíttetnek hivatalos kárfelmérést”. Három évvel ezelőtt még félmillió euró alatt volt a károk értéke országosan, egy évvel később felment ez az érték 700 ezer euróra, tavaly már 1,5 millió euró volt, és idén, az év első négy hónapjában már elérte a félmillió eurót – vázolta fel a növekedést a szakember.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!