
Medve után kutatva. Hatékonyabb lehet a csendőrök beavatkozása. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A Maros megyei csendőrségnek nincsen altatófegyvere, ezért a megyei önkormányzat jóvoltából hamarosan vásárolhat egyet. A fegyverre olyan nagyvadak ellen van szükség, amelyek a településeken a lakosság életét fenyegetik.
2019. december 23., 15:492019. december 23., 15:49
Együttműködési megállapodást kötött a Maros megyei önkormányzat a megyei csendőrfelügyelőséggel, hogy utóbbiak hatékonyabban tudjanak beavatkozni olyan esetekben, amikor vadállatok jelennek meg a lakott településeken. E célból a vadállatok elleni beavatkozáshoz szükséges felszerelést fognak vásárolni.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke érdeklődésünkre elmondta, egy több mint 21 ezer lej értékű fegyvert vásárolnak, amely altatószérum kilövésére szolgál. Ennek az összegnek a zömét, 20 ezer lejt a megyei tanács biztosítja, a fennmaradt összeget a minisztérium.
Egy olyan speciális fegyverről van szó, amely csak altatótöltények kilövésére szolgál, a legmodernebb eszköz, amellyel 60–70 méterre is jól lehet célozni.
– magyarázta Péter Ferenc, hozzátéve, hogy még szovátai polgármestersége idején vásárolt a fürdőváros önkormányzata hasonlót, amelyet a kóbor kutyák összegyűjtéséhez használtak.
A fegyver használatára kiképezik a csendőröket, hogy bárhol a megyében, ahol emberlakta területen vagy annak közelségében medve, esetleg más nagyvad jelenlétét jelzik, akkor beavatkozhassanak. Az altatólövedékkel nem az állatok életére törnek, hanem az altatás alatt a megfelelő helyre szállítják azokat.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!