
Asztaltársaságok vitatták meg a felmerülő ötletek megvalósíthatóságát
Fotó: Antal Erika
Mindenhol, ahol gyalogos övezetet hoztak létre, sétálóutcákat alakítottak ki – például Brassóban, Csíkszeredában, Kolozsváron, Szebenben vagy Nagyváradon, Besztercén – fellendült a kereskedelem, megnőtt az ingatlanok értéke. Közvitát indított a Marosszéki Közösségi Egyesület arról, hogy miképpen lehetne Marosvásárhely főterét részben gyalogos zónává alakítani. Építészmérnökök, környezet- és városvédők, tervezők, hivatalnokok, városlakók fejthették ki véleményüket.
2017. december 11., 15:502017. december 11., 15:50
A résztvevők egy-egy asztal köré helyezkedve térképeken jelölték be elképzeléseiket, vitatták meg, hogy szerintük, mi lenne a város és a városlakók számára a legoptimálisabb megoldás. A hét-nyolc személyes asztaltársaságok félórás megbeszélést követően cserélődtek, a résztvevők más asztalokhoz ültek, más szempontokat ütköztettek, vitattak meg.
Gál Sándor szervező elmondta, a városházának van egy mobilitás terve, de nincs mögötte tartalom, ezért kezdeményezte a beszélgetést. Szerinte
Holott ez terelőutakkal, körgyűrűkkel, jól működő tömegközlekedéssel, bicikliutakkal, parkolóházakkal elkerülhető lenne.
„Nem mi határozzuk meg, hogy melyik részét zárjuk le a főtérnek. Sok elképzelés létezik, számos megvalósítás lehetséges arra, hogy gyalogos övezetet alakítsanak ki” – magyarázta a Marosszéki Közösségi Alapítvány igazgatója, aki szerint
Az embereknek nem céljuk most, hogy a főtérre menjenek szórakozni, kikapcsolódni, mert noha szerveznek ott rendezvényeket, azok mégsem annyira vonzók. Mindenhol, ahol gyalogos övezetet hoztak létre, sétálóutcákat alakítottak ki – például Brassóban, Csíkszeredában, Kolozsváron, Szebenben vagy Nagyváradon, Besztercén – fellendült a kereskedelem, megnőtt az ingatlanok értéke. Ha autóval közlekedik az ember, nem áll meg, hogy valahová belépjen, csak mert meglátott valamit egy kirakatban.
Lapunk érdeklődésére Gál Sándor elmondta, a továbbiakban az a cél, hogy a polgármesteri hivatal versenytárgyalást írjon ki erre vonatkozóan. „A konkrét megoldást a szakemberek végzik majd el, most a vélemények összesítése a feladatunk” – tette hozzá. A mobilitás tervének a megvalósítására pályázati pénzek is lesznek, de kérdés, hogy mit valósítanak meg abból. A várban szervezett közvitán nagyon színes társaság gyűlt össze, a civilek mellett a hivatalok képviselői is jelen voltak, sőt még a helyi és a közlekedési rendőrségtől is jöttek. Igaz, ők nem vettek részt a vitán, csupán figyelték, hogy milyen ötletek hangzanak el, miket szeretnének megvalósítani a jelenlévők. Mindez azt jelenti, hogy tényleg érdekli a vásárhelyieket, hogy milyen lesz a városuk arculata éveken belül.
Az eseményen részt vett Csegzi Sándor volt alpolgármester is, aki elmondta, több terv is született az utóbbi években a központ gépkocsiforgalom-mentesítésére.
– fogalmazott Csegzi. Hozzátette, kétféle elképzelés született: amely, a teljes átrendezést tűzte ki célul, illetve, amely a forgalomkorlátozásra összpontosított. Szerinte a forgalom föld alá terelésével lehetne megoldani a civilek szorgalmazta ötletet: a Gecse utcánál bemenne a föld alá egy út, amely valahol a Maros-híd környékén jönne ki a felszínre, illetve egy másik, amely a Szentgyörgy téren kezdődne és az Állomás környékéig érne. Természetesen parkolókkal, emeletes vagy mélygarázsokkal kiegészítve, a tömegközlekedés fejlesztésével és a belvárosi parkolás drágításával.
A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a tömegközlekedés minőségén kell javítani, kerékpárutakat létesíteni, illetve mély- vagy emeletes garázsokat, parkolóházakat építeni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!