Marosvásárhely forró jövője: a fák és a magasabbra hagyott gyep lehetnek a megmentők

Épületek, utak, amelyek magukba szívják a hőt, és jóval magasabb hőmérsékletre melegednek fel, mint azok, amelyek le vannak árnyékolva zöldövezettel.

– hívta fel a figyelmet erre Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője. Ez nemcsak kényelmi kérdés, hanem jelentős egészségügyi hatása is van. Két civil szervezet – a Milvus Csoport és a Pando Egyesület –, illetve az önkormányzat kéviselője beszélgettek a Vásárhelyi Forgatag keretében a klímaváltozás helyi hatásairól, a biodiverzitás fontosságáról, illetve arról, hogyan lehetne csökkenteni a hőszigetek hatását Marosvásárhelyen.

Van stratégia, de a fiókban maradt

Európai Uniós irányelvből kiindulva a városnak van már egy klímaadaptációs stratégiája, amely ritkaságnak számít Romániában. Azonban

Ráadásul több olyan célkitűzést tartalmaz, amely nem is az önkormányzat hatáskörébe tartozik, például az egészségügyi ellátórendszer, vagy a sürgősségi ellátás kapacitásának bővítését a hőhullámok idején – fogalmazott Kelemen Atilla Márton természetvédelmi szakember, biológus, Marosvásárhely önkormányzati testületének képviselője.

A benne megfogalmazott hasznos javaslatok – mint a hőszigetek csökkentése és a zöldfelületek bővítése – viszont a város kompetenciájába tartoznak. Az önkormányzat képviselője kifejtette, hogy

„Ha minden igaz, akkor jövőre már környezetvédő, zöldpályázatokat is fog finanszírozni a város, el lehet kezdeni majd ebbe az irányba gondolkodni” – tette hozzá az önkormányzat képviselője.

A lombkorona nemcsak árnyékol, hanem párologtat is, így jelentősen hűti a környezetet, főleg ha nem betonozzák le alatta a teret. Marosvásárhelyen rengeteg fenyőfát ültettek a kilencvenes években ad hoc módon a lakók, ráadásul a tömbházaktól alig másfél méterre, ezek a fák viszont nem városba valók, és a viharokat sem bírják – tette hozzá Kelemen Atilla Márton.

De ugyanilyen fontos lenne mikroklíma szempontjából a természetesebb gyep is. Papp Tamás szerint a túlzottan nyírt „angol gyep” helyett előnyösebb lenne magasabb füvet, virágos réteket meghagyni. Ez nemcsak hűtőhatású, hanem a biodiverzitásnak is kedvez. A biodiverzitás, vagyis az élővilág változatossága pedig elengedhetetlen az ember pszichikai jólétéhez és egészségéhez, de az invazív fajokkal szemben is ellenállóbb a biodiverz környezet.

– egyeztek meg ebben a szakemberek.

Kelemen Atilla Márton arról is beszélt, hogy a vízfelületek és szökőkutak is hozzájárulnak a hőszigetek hatásának csökkentéséhez. A főtéren tervezett új szökőkutak látványelemként és hűtőfaktorként is szolgálhatnak, bár fenntarthatósági szempontból kérdéses, mennyi vizet igényelnek.

A Poklos-patak problémája is terítékre került: a vízügyi hatóság által épített betonmeder és a csökkenő vízhozam miatt a patak már nem tudja betölteni hűtő és ökológiai szerepét. Bár radikális megoldás nincs kéznél, a szakértők szerint legalább őshonos növényzettel, gyepesítéssel lehetne javítani a helyzeten.

– hozta fel példaként Kelemen Atilla Márton.

A világ környezetvédő szakértői szerint 2030-ig semmiképp nem lenne szabad csökkenteni a zöldfelületek arányát, utána pedig folyamatosan növelni kellene. Nem csak Marosvásárhelyen, hanem szinte minden városban gond az, hogy

A döntés a város vezetőin is múlik, de legalább ennyire a lakókon is: felismerjük-e, hogy

A beszélgetésen az is kiderült, hogy egy helyi vállalkozás már felmérte és elkészítette Marosvásárhely hősziget-térképét 2016-ban és idén is, magáncélból pedig bárki megnézheti itt a térképet.