
A lebetonozott patakmeder is hozzájárul a város hősziget-hatásához
Fotó: Haáz Vince
Biodiverzitás és klímavédelem szempontjából is az lenne a legjobb Marosvásárhelynek, ha minél nagyobb fás takarás lenne a városban, de a magasabbra hagyott gyep is pozitív irányba mozdítaná el a hőszigetekkel teli város mikroklímáját.
2025. szeptember 02., 10:412025. szeptember 02., 10:41
Az elmúlt két évtizedben Marosvásárhely arculata látványosan megváltozott: a Google Térképen is jól követhető, hogy a korábbi zöldövezetek jelentős részét beépítették.
Épületek, utak, amelyek magukba szívják a hőt, és jóval magasabb hőmérsékletre melegednek fel, mint azok, amelyek le vannak árnyékolva zöldövezettel.
– hívta fel a figyelmet erre Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője. Ez nemcsak kényelmi kérdés, hanem jelentős egészségügyi hatása is van. Két civil szervezet – a Milvus Csoport és a Pando Egyesület –, illetve az önkormányzat kéviselője beszélgettek a Vásárhelyi Forgatag keretében a klímaváltozás helyi hatásairól, a biodiverzitás fontosságáról, illetve arról, hogyan lehetne csökkenteni a hőszigetek hatását Marosvásárhelyen.
Európai Uniós irányelvből kiindulva a városnak van már egy klímaadaptációs stratégiája, amely ritkaságnak számít Romániában. Azonban
Ráadásul több olyan célkitűzést tartalmaz, amely nem is az önkormányzat hatáskörébe tartozik, például az egészségügyi ellátórendszer, vagy a sürgősségi ellátás kapacitásának bővítését a hőhullámok idején – fogalmazott Kelemen Atilla Márton természetvédelmi szakember, biológus, Marosvásárhely önkormányzati testületének képviselője.
A benne megfogalmazott hasznos javaslatok – mint a hőszigetek csökkentése és a zöldfelületek bővítése – viszont a város kompetenciájába tartoznak. Az önkormányzat képviselője kifejtette, hogy
„Ha minden igaz, akkor jövőre már környezetvédő, zöldpályázatokat is fog finanszírozni a város, el lehet kezdeni majd ebbe az irányba gondolkodni” – tette hozzá az önkormányzat képviselője.
Fotó: Haáz Vince
Papp Tamás, a Milvus Csoport képviselője a fák és zöldfelületek fontosságáról beszélt, hiszen szerinte a hőszigetek hatását így lehet csökkenteni leginkább.
A lombkorona nemcsak árnyékol, hanem párologtat is, így jelentősen hűti a környezetet, főleg ha nem betonozzák le alatta a teret. Marosvásárhelyen rengeteg fenyőfát ültettek a kilencvenes években ad hoc módon a lakók, ráadásul a tömbházaktól alig másfél méterre, ezek a fák viszont nem városba valók, és a viharokat sem bírják – tette hozzá Kelemen Atilla Márton.
De ugyanilyen fontos lenne mikroklíma szempontjából a természetesebb gyep is. Papp Tamás szerint a túlzottan nyírt „angol gyep” helyett előnyösebb lenne magasabb füvet, virágos réteket meghagyni. Ez nemcsak hűtőhatású, hanem a biodiverzitásnak is kedvez. A biodiverzitás, vagyis az élővilág változatossága pedig elengedhetetlen az ember pszichikai jólétéhez és egészségéhez, de az invazív fajokkal szemben is ellenállóbb a biodiverz környezet.
– egyeztek meg ebben a szakemberek.
Kelemen Atilla Márton arról is beszélt, hogy a vízfelületek és szökőkutak is hozzájárulnak a hőszigetek hatásának csökkentéséhez. A főtéren tervezett új szökőkutak látványelemként és hűtőfaktorként is szolgálhatnak, bár fenntarthatósági szempontból kérdéses, mennyi vizet igényelnek.
A Poklos-patak problémája is terítékre került: a vízügyi hatóság által épített betonmeder és a csökkenő vízhozam miatt a patak már nem tudja betölteni hűtő és ökológiai szerepét. Bár radikális megoldás nincs kéznél, a szakértők szerint legalább őshonos növényzettel, gyepesítéssel lehetne javítani a helyzeten.
A szökőkutak is befolyásolják a város mikroklímáját
Fotó: Haáz Vince
A hősziget-hatás miatt Marosvásárhelyen nyáron élhetetlenné válhatnak a betonfelületek. A Színház tér jó példa erre:
– hozta fel példaként Kelemen Atilla Márton.
A világ környezetvédő szakértői szerint 2030-ig semmiképp nem lenne szabad csökkenteni a zöldfelületek arányát, utána pedig folyamatosan növelni kellene. Nem csak Marosvásárhelyen, hanem szinte minden városban gond az, hogy
A döntés a város vezetőin is múlik, de legalább ennyire a lakókon is: felismerjük-e, hogy
A beszélgetésen az is kiderült, hogy egy helyi vállalkozás már felmérte és elkészítette Marosvásárhely hősziget-térképét 2016-ban és idén is, magáncélból pedig bárki megnézheti itt a térképet.
A február 27. és március 5. közötti héten a romániai rendőrök és európai kollégáik 579 olyan személyt azonosítottak, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS).
Tavaly 2024-hez képest 9,5 százalékkal, 26 000 800-ról 28 477 600-ra nőtt a légi utasforgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
Bár az utóbbi időszakra felmelegedés volt jellemző, vasárnapra virradóra lehűlt az idő, főként a Csíki-medencében lehetett ezt érezni.
Az Amicus jótékonysági verseny miatt március 8-án vasárnap lezárják Marosvásárhely főterét.
Bűnös viszony, életközépi válság, évtizedes barátságot megkérdőjelező tragédia, Sherlock Holmes-újraértelmezés – ezek közül válogathatunk márciusban a néznivalók tekintetében. Streaming-ajánló.
A tarlótüzek veszélyesek, átterjedhetnek védett területekre, háztartásokra – figyelmeztetnek a Maros megyei tűzoltók a tavasz apropóján, amikor hirtelen megnő a tarlótüzek száma.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton azt nyilatkozta: „rendkívül fontosnak” tartja, hogy Romániában az üzemanyag ára ne érje el a két számjegyű tartományt.
Szombaton délután közúti baleset történt a Marosvécshez tartozó Disznajón, ahova két mentőautó szállt ki.
Közlekedési balesetben volt érintett Bukarestben Alexandru Nazare pénzügyminiszter – értesült az Agerpres rendőrségi forrásokból.
Személyautóval ütközött egy mentőautó szombaton Nagyszebenben. A balesetben heten voltak érintettek, köztük egy kiskorú.
szóljon hozzá!