Hirdetés
Hirdetés

Marosvásárhely forró jövője: a fák és a magasabbra hagyott gyep lehetnek a megmentők

A lebetonozott patakmeder is hozzájárul a város hősziget-hatásához •  Fotó: Haáz Vince

A lebetonozott patakmeder is hozzájárul a város hősziget-hatásához

Fotó: Haáz Vince

Biodiverzitás és klímavédelem szempontjából is az lenne a legjobb Marosvásárhelynek, ha minél nagyobb fás takarás lenne a városban, de a magasabbra hagyott gyep is pozitív irányba mozdítaná el a hőszigetekkel teli város mikroklímáját.

Hajnal Csilla

2025. szeptember 02., 10:412025. szeptember 02., 10:41

Az elmúlt két évtizedben Marosvásárhely arculata látványosan megváltozott: a Google Térképen is jól követhető, hogy a korábbi zöldövezetek jelentős részét beépítették.

Hőszigeteknek nevezzük a beépített városi területeket, amelyek nem zöldövezetként vannak nyilvántartva.

Épületek, utak, amelyek magukba szívják a hőt, és jóval magasabb hőmérsékletre melegednek fel, mint azok, amelyek le vannak árnyékolva zöldövezettel.

A hőmérséklet-különbség a hőszigetek és zöldövezetek között akár kétszámjegyű is lehet

– hívta fel a figyelmet erre Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője. Ez nemcsak kényelmi kérdés, hanem jelentős egészségügyi hatása is van. Két civil szervezet – a Milvus Csoport és a Pando Egyesület –, illetve az önkormányzat kéviselője beszélgettek a Vásárhelyi Forgatag keretében a klímaváltozás helyi hatásairól, a biodiverzitás fontosságáról, illetve arról, hogyan lehetne csökkenteni a hőszigetek hatását Marosvásárhelyen.

Hirdetés

Van stratégia, de a fiókban maradt

Európai Uniós irányelvből kiindulva a városnak van már egy klímaadaptációs stratégiája, amely ritkaságnak számít Romániában. Azonban

a dokumentum alig ismert, és szinte semmi nem valósult meg belőle.

Ráadásul több olyan célkitűzést tartalmaz, amely nem is az önkormányzat hatáskörébe tartozik, például az egészségügyi ellátórendszer, vagy a sürgősségi ellátás kapacitásának bővítését a hőhullámok idején – fogalmazott Kelemen Atilla Márton természetvédelmi szakember, biológus, Marosvásárhely önkormányzati testületének képviselője.

A benne megfogalmazott hasznos javaslatok – mint a hőszigetek csökkentése és a zöldfelületek bővítése – viszont a város kompetenciájába tartoznak. Az önkormányzat képviselője kifejtette, hogy

elég kis mértékben történt érdemi előrelépés a városban a zöldfelületek bővítése és a hőszigetek csökkentése terén az elmúlt tíz évben.

„Ha minden igaz, akkor jövőre már környezetvédő, zöldpályázatokat is fog finanszírozni a város, el lehet kezdeni majd ebbe az irányba gondolkodni” – tette hozzá az önkormányzat képviselője.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Papp Tamás, a Milvus Csoport képviselője a fák és zöldfelületek fontosságáról beszélt, hiszen szerinte a hőszigetek hatását így lehet csökkenteni leginkább.

Nem mindegy azonban, hogy milyen fákat ültetünk, olyan fajokat kell választani, amelyek hosszú távon is alkalmazkodnak a klímához, amelyeknek van lombkorona-takarása márciustól novemberig.

A lombkorona nemcsak árnyékol, hanem párologtat is, így jelentősen hűti a környezetet, főleg ha nem betonozzák le alatta a teret. Marosvásárhelyen rengeteg fenyőfát ültettek a kilencvenes években ad hoc módon a lakók, ráadásul a tömbházaktól alig másfél méterre, ezek a fák viszont nem városba valók, és a viharokat sem bírják – tette hozzá Kelemen Atilla Márton.

De ugyanilyen fontos lenne mikroklíma szempontjából a természetesebb gyep is. Papp Tamás szerint a túlzottan nyírt „angol gyep” helyett előnyösebb lenne magasabb füvet, virágos réteket meghagyni. Ez nemcsak hűtőhatású, hanem a biodiverzitásnak is kedvez. A biodiverzitás, vagyis az élővilág változatossága pedig elengedhetetlen az ember pszichikai jólétéhez és egészségéhez, de az invazív fajokkal szemben is ellenállóbb a biodiverz környezet.

A lakosságot táblákkal lehetne tájékoztatni, hogy a magasabb gyep nem elhanyagoltság, hanem tudatos várospolitika

– egyeztek meg ebben a szakemberek.

Kelemen Atilla Márton arról is beszélt, hogy a vízfelületek és szökőkutak is hozzájárulnak a hőszigetek hatásának csökkentéséhez. A főtéren tervezett új szökőkutak látványelemként és hűtőfaktorként is szolgálhatnak, bár fenntarthatósági szempontból kérdéses, mennyi vizet igényelnek.

A főtéren nem indult el idén a szökőkút, de dolgoznak rajta, és jövőre elindíthatják, bár elég sok kellemetlenséget okoznak a benne tisztálkodó utcagyerekek.

A Poklos-patak problémája is terítékre került: a vízügyi hatóság által épített betonmeder és a csökkenő vízhozam miatt a patak már nem tudja betölteni hűtő és ökológiai szerepét. Bár radikális megoldás nincs kéznél, a szakértők szerint legalább őshonos növényzettel, gyepesítéssel lehetne javítani a helyzeten.

A szökőkutak is befolyásolják a város mikroklímáját •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A szökőkutak is befolyásolják a város mikroklímáját

Fotó: Haáz Vince

Tudatos közösségi hozzáállással a természet is nyer

A hősziget-hatás miatt Marosvásárhelyen nyáron élhetetlenné válhatnak a betonfelületek. A Színház tér jó példa erre:

míg 15 éve még bő árnyékot adtak a nagy hársfák, ma viszont a fák hiányában elviselhetetlen a forróság a város központi terén

– hozta fel példaként Kelemen Atilla Márton.

A világ környezetvédő szakértői szerint 2030-ig semmiképp nem lenne szabad csökkenteni a zöldfelületek arányát, utána pedig folyamatosan növelni kellene. Nem csak Marosvásárhelyen, hanem szinte minden városban gond az, hogy

sokan nem látják a kapcsolatot a klímaváltozás, a zöldterületek és a mindennapi életminőség között.

A döntés a város vezetőin is múlik, de legalább ennyire a lakókon is: felismerjük-e, hogy

a fák, a természetes gyep vagy a vízgazdálkodás nem luxus, hanem a túlélés záloga a forró nyarakon egy hőszigetekkel teli városban?

A beszélgetésen az is kiderült, hogy egy helyi vállalkozás már felmérte és elkészítette Marosvásárhely hősziget-térképét 2016-ban és idén is, magáncélból pedig bárki megnézheti itt a térképet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 17., hétfő

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák

Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák
2026. augusztus 17., hétfő

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket

Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása

Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása
2026. augusztus 17., hétfő

Még mindig kevesen vannak a medvék elleni védelmet kérő petíció támogatói

Huszönöt aláírás hiányzik a háromezerhez, vagyis cikkünk megjelenéséig 2975-en támogatják a Kovászna megyei Agrosic Egyesület által kezdeményezett petíciót, amellyel a medvék túlszaporulatától való védelmet kérnek.

Még mindig kevesen vannak a medvék elleni védelmet kérő petíció támogatói
2026. augusztus 17., hétfő

Már 100 ezer kérelmet bíráltak el az újraindult e-Terra alkalmazásban

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) e-Terra alkalmazása működik, és a kiesése alatt felhalmozódott nagy mennyiségű kérelem feldolgozása folyamatban van.

Már 100 ezer kérelmet bíráltak el az újraindult e-Terra alkalmazásban
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

122-en maradhatnak mandátum nélkül összeférhetetlenség miatt

Százhuszonkét tisztségviselőt érinthet a feddhetetlenségi törvény hétfőn alkotmányosnak ítélt módosítása, amely a megbízatás megszűnését írja elő az összeférhetetlenség vagy érdekellentét miatt elmarasztalt személyek esetében.

122-en maradhatnak mandátum nélkül összeférhetetlenség miatt
2026. augusztus 17., hétfő

A jövedéki adó csökkentése ellenére tíz lej fölött maradt a gázolaj literenkénti ára

A jövedéki adó ideiglenes csökkentése ellenére a 10 lejes lélektani küszöb felett maradt Romániában a gázolaj literenkénti átlagára – közölte a Peco-online.ro árfigyelő szakportál hétfőn.

A jövedéki adó csökkentése ellenére tíz lej fölött maradt a gázolaj literenkénti ára
2026. augusztus 17., hétfő

A Szamosba fulladt egy 18 éves fiú

Holtan találtak hétfőn a Szamosban egy 18 éves fiatalembert Szatmárnémetiben, aki vasárnap este tűnt el a folyóban – tájékoztatott a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A Szamosba fulladt egy 18 éves fiú
A Szamosba fulladt egy 18 éves fiú
2026. augusztus 17., hétfő

A Szamosba fulladt egy 18 éves fiú

Hirdetés