
A lebetonozott patakmeder is hozzájárul a város hősziget-hatásához
Fotó: Haáz Vince
Biodiverzitás és klímavédelem szempontjából is az lenne a legjobb Marosvásárhelynek, ha minél nagyobb fás takarás lenne a városban, de a magasabbra hagyott gyep is pozitív irányba mozdítaná el a hőszigetekkel teli város mikroklímáját.
2025. szeptember 02., 10:412025. szeptember 02., 10:41
Az elmúlt két évtizedben Marosvásárhely arculata látványosan megváltozott: a Google Térképen is jól követhető, hogy a korábbi zöldövezetek jelentős részét beépítették.
Épületek, utak, amelyek magukba szívják a hőt, és jóval magasabb hőmérsékletre melegednek fel, mint azok, amelyek le vannak árnyékolva zöldövezettel.
– hívta fel a figyelmet erre Hajdú László Hunor biológus, a Pando Egyesület vezetője. Ez nemcsak kényelmi kérdés, hanem jelentős egészségügyi hatása is van. Két civil szervezet – a Milvus Csoport és a Pando Egyesület –, illetve az önkormányzat kéviselője beszélgettek a Vásárhelyi Forgatag keretében a klímaváltozás helyi hatásairól, a biodiverzitás fontosságáról, illetve arról, hogyan lehetne csökkenteni a hőszigetek hatását Marosvásárhelyen.
Európai Uniós irányelvből kiindulva a városnak van már egy klímaadaptációs stratégiája, amely ritkaságnak számít Romániában. Azonban
Ráadásul több olyan célkitűzést tartalmaz, amely nem is az önkormányzat hatáskörébe tartozik, például az egészségügyi ellátórendszer, vagy a sürgősségi ellátás kapacitásának bővítését a hőhullámok idején – fogalmazott Kelemen Atilla Márton természetvédelmi szakember, biológus, Marosvásárhely önkormányzati testületének képviselője.
A benne megfogalmazott hasznos javaslatok – mint a hőszigetek csökkentése és a zöldfelületek bővítése – viszont a város kompetenciájába tartoznak. Az önkormányzat képviselője kifejtette, hogy
„Ha minden igaz, akkor jövőre már környezetvédő, zöldpályázatokat is fog finanszírozni a város, el lehet kezdeni majd ebbe az irányba gondolkodni” – tette hozzá az önkormányzat képviselője.
Fotó: Haáz Vince
Papp Tamás, a Milvus Csoport képviselője a fák és zöldfelületek fontosságáról beszélt, hiszen szerinte a hőszigetek hatását így lehet csökkenteni leginkább.
A lombkorona nemcsak árnyékol, hanem párologtat is, így jelentősen hűti a környezetet, főleg ha nem betonozzák le alatta a teret. Marosvásárhelyen rengeteg fenyőfát ültettek a kilencvenes években ad hoc módon a lakók, ráadásul a tömbházaktól alig másfél méterre, ezek a fák viszont nem városba valók, és a viharokat sem bírják – tette hozzá Kelemen Atilla Márton.
De ugyanilyen fontos lenne mikroklíma szempontjából a természetesebb gyep is. Papp Tamás szerint a túlzottan nyírt „angol gyep” helyett előnyösebb lenne magasabb füvet, virágos réteket meghagyni. Ez nemcsak hűtőhatású, hanem a biodiverzitásnak is kedvez. A biodiverzitás, vagyis az élővilág változatossága pedig elengedhetetlen az ember pszichikai jólétéhez és egészségéhez, de az invazív fajokkal szemben is ellenállóbb a biodiverz környezet.
– egyeztek meg ebben a szakemberek.
Kelemen Atilla Márton arról is beszélt, hogy a vízfelületek és szökőkutak is hozzájárulnak a hőszigetek hatásának csökkentéséhez. A főtéren tervezett új szökőkutak látványelemként és hűtőfaktorként is szolgálhatnak, bár fenntarthatósági szempontból kérdéses, mennyi vizet igényelnek.
A Poklos-patak problémája is terítékre került: a vízügyi hatóság által épített betonmeder és a csökkenő vízhozam miatt a patak már nem tudja betölteni hűtő és ökológiai szerepét. Bár radikális megoldás nincs kéznél, a szakértők szerint legalább őshonos növényzettel, gyepesítéssel lehetne javítani a helyzeten.
A szökőkutak is befolyásolják a város mikroklímáját
Fotó: Haáz Vince
A hősziget-hatás miatt Marosvásárhelyen nyáron élhetetlenné válhatnak a betonfelületek. A Színház tér jó példa erre:
– hozta fel példaként Kelemen Atilla Márton.
A világ környezetvédő szakértői szerint 2030-ig semmiképp nem lenne szabad csökkenteni a zöldfelületek arányát, utána pedig folyamatosan növelni kellene. Nem csak Marosvásárhelyen, hanem szinte minden városban gond az, hogy
A döntés a város vezetőin is múlik, de legalább ennyire a lakókon is: felismerjük-e, hogy
A beszélgetésen az is kiderült, hogy egy helyi vállalkozás már felmérte és elkészítette Marosvásárhely hősziget-térképét 2016-ban és idén is, magáncélból pedig bárki megnézheti itt a térképet.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
Bár a Hargita megyei csendőrség jelentős létszámhiánnyal küzd, a tavalyi évük így is rendkívül intenzív volt: közel 6 ezer küldetésük és több mint 500 rendvédelmi beavatkozásuk volt. A jövőben az állandó őrszolgálatot mozgékony járőrszolgálat váltja fel.
Drónra bukkantak csütörtökön a Fekete-tenger partján, Costinești üdülőtelep közelében.
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
szóljon hozzá!