Fotó: Haáz Vince
A havazás, a téli hideg miatt több dolga van ilyenkor a Milvus Madárvédő Egyesületnek, nemcsak azért, mert madarakat etetnek, és népszerűsítik is a madáretetést, hanem azért, mert a madárkórházba ilyenkor több állat kerül.
2014. január 30., 19:132014. január 30., 19:13
2014. január 30., 19:382014. január 30., 19:38
„A hideg miatt legyengülnek, a hótakaró alatt pedig élelmet is nehezebben találnak a madarak, éppen ezért többet hoznak hozzánk is. Ezért befolyásolja munkánkat a tél” – mondja a Milvus Madárvédő Egyesület munkatársa, Aczél Fridrich Zsuzsanna.
Madárkórházból a röptetőbe
Jelenleg hét madár van a Milvus egyesület Liliom utcában működő rehabilitációs központjában, kettő pedig a szentsimoni röptetőben. A Liliom utcában azok vannak, amelyek most kerültek oda, és orvosi ellátásra van szükségük, az igazi rehabilitációs folyamat Szentsimonban zajlik. „A szentsimoni központban 4 méter magas és 10 méter hosszú röpdéink vannak, oda már azok a madarak kerülnek, amelyeket úgymond visszavadítunk a természetbe. Felépült a madár, gyakorolhatja a repülést, s nem szokik hozzá az emberhez sem” – magyarázza a madárröptető lényegét Aczél Fridrich Zsuzsanna. Hozzáteszi, úgy tudja, az országban egyedüli a Milvus rehabilitációs központja, s egyre többen tudnak róla, így Konstancáról, Bukarestből is visznek be hozzájuk sérült madarat. „Már csak azért is egyedülálló a tevékenységünk, mert együtt dolgozunk egy szakértő állatorvossal, Borka Leventével. Sokszor szembesülünk más városokban azzal, hogy nem tudják kezelni a madarakat, mert Romániában az állatorvosok a háziállatokra vannak specializálódva” – magyarázza a szakember.
A sós tilos
A Milvus egyesület másik nagy feladata télen a madáretetés, illetve annak népszerűsítése. Amellett, hogy a Liliom utcai székhelyükön etetőt építettek, s ott segítik nap mint nap a madarak táplálkozását, iskolákban és óvodákban is tartanak előadásokat a madáretetésről. „Sok embernek téves információi vannak az etetésről, mi megpróbáljuk a gyerekeket felvilágosítani,s reméljük ők is továbbadják” – mondja Aczél Fridrich Zsuzsanna.
A madáretetésnek ugyanis komoly szabályai vannak, nem szabad például sós szalonnával, vagy sós magvakkal etetni a madarakat, ugyanis szomjasak lesznek tőle, és el is pusztulhatnak. Ha azonban csak sós, fűszeres szalonnánk van otthon, kifőzhetjük lobogó vízben, s utána már bátran odaadhatjuk, hogy csipegessék a madarak. A legolcsóbb és legideálisabb a napraforgómag – persze a sótlan –, azt minden madár szereti, sokba sem kerül. De ha van rá lehetőségünk, készíthetünk cinkegolyót is: zsírral összegyúrunk magot, dióbelet, azt nagyon szeretik a cinkék, de ha avas diónk van otthon, azt is megtörhetjük, s odaadhatjuk a madaraknak, valamint a rothadt almát is szeretik a rigók. A tiltólistára kerül a kenyérbél is, az ugyanis az élesztő miatt kidagad a madár beleiben. „Sokan látják, hogy az utcán eszi a galamb a kenyeret,s ezért adják a többi madárnak is, de hosszú távon káros, betegséghez és pusztuláshoz vezet” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Hóolvadásig etessünk!
A madáretető megoldása sem túl bonyolult, aki nem akar, lécekből fabrikálni etetőt, az például használhat műanyag flakont az etető elkészítésére, de a hálós narancsból maradt háló is alkalmas erre: ha zsírt összegyúrunk magvakkal, majd beletesszük a hálóba, s azt kiakasztjuk, tökéletes madártetőt kapunk. A madár ugyanis rá tud szállni, s csipegetni a hálóban lévő zsíros magvakat.
A szakembertől megtudtuk: a téli madáretetést a hóolvadás után abba kell hagyni. „Egyrészt azért, mert kell hagyni a természet rendjét, hogy a szülő etesse a fiókát, ahogy szokta, de az is probléma, hogy ha megszokták, hogy magokat esznek, s azzal táplálják a fiókákat, mert azoknak kilyukaszthatja a begyét a mag” – mondta a Milvus munkatársa.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!