Zajlik a Csíkfalvi Csűrszemináriumok

Füleky György, a gödöllői Szent István Egyetem professzora nemzetpolitikai kérdéseket is érintő általános felvezetőt tartott szerdán délután az idei témához, a táj és gazdálkodás kapcsolatához. Előadásában hangsúlyozta: akkor érezzük a földet a miénknek és akkor marad a tulajdonunk, ha meg is műveljük azt. Alsó-Háromszéken és Gyimesben készített kisfilm révén mutatta be az elsőéves egyetemi hallgatóságnak az adott vidékek hagyományos gazdálkodását, a szénacsinálás, fejés, tejfeldolgozás, legeltetés, trágyázás, fakitermelés, szénégetés munkafolyamatát. Ez a gazdálkodási mód egy különlegesség, amellyel már kevés helyen lehet találkozni – fejtette ki, ezért szerinte ezt hungarikummá kellene minősíteni.

Orbán Miklós agrármérnök a mai ipari termelés, modernizáció felé mutató vidéki gazdálkodásról értekezett, és az illyefalvi LAM alapítványnak a székelyföldi gazdálkodás fejlesztésében játszott szerves szerepét emelte ki. A kollektív gazdaság kilencvenes évek eleji bukása után a mezőgazdaságban teljes szerkezetváltás történt, megjelentek a „kényszergazdák”, hiányzott a szellemi tőke, a gépesítés, az ennek beszerzéséhez szükséges anyagi tőke, de az elöregedett munkaerő és a rendezetlen birtokviszonyok sem segítettek a helyzeten. Az ekkor megjelenő illyefalvi kezdeményezés kezdetben használt mezőgazdasági gépeket, majd az állattenyésztésben használatos technológiát hozta be a székelyföldi falvakba, gazdaképzést indított, később a termékfeldolgozást is támogatta, majd hitelezési programot indított be.

A székelyföldi mezőgazdaság modernizációs folyamatát ma is akadályozza a számos létfenntartó törpegazdaság, az elöregedő lakosság, a vállalkozói kedv hiánya, de lassan megjelennek a modern gépek és az új kultúrnövények is – mutatott rá a folyamat egészére és részleteire a szakember.

A csütörtöki előadások során Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ elnöke az ökoszisztéma-változások hatását mutatta be az erdélyi vidéki közösségek utóbbi hét évtizedére vetítve, míg Kósa István ökológus a nyárádmenti földművelésre és biológiai sokszínűségre világított rá.