Vissza a természethez – egyre népszerűbbek az ökoházak

A jelenleg Sóváradon élő Németh János – akivel a hétvégén szervezett magbörzén találkoztunk – vallja, hogy az ökoházak építése nemcsak egy mesterség, hanem életforma, amely felé egyre többen kezdenek odafordulni. A tíz éve építkezésben dolgozó mesterember évek óta foglalkozik a zöldházak népszerűsítésével, jelenleg három honlapot is működtet, amelyeken a természetes alapanyagokból  készült épületekre hívja fel az érdeklődők figyelmét.

Lehet biznisz, lehet életforma

Németh Jánostól megtudtuk, hogy legtöbben  először a természetes alapanyagok iránt érdeklődnek, hiszen szeretnék például egészségesebb szigetelőanyaggal bevonni házukat, például náddal vagy kenderrel, amely részben a kereskedelemben is megvásárolható. Vannak, akik nemcsak utánaolvasnak, és természetes alapanyagokat vásárolnak, hanem szeretnék saját maguk előállítani ezeket, illetve szeretnék csak ilyen anyagokkal bővíteni, felépíteni házukat. Németh János egy kenderszigetelést forgalmazó szakembertől kezdett el tanulni, s egyre mélyebben beleásta magát az ökoházak építésében.

„Szerintem az igazi zöldház az, amikor olyan alapanyagokból építed fel a házadat, amelyet a telkeden vagy annak közelében találsz, gondolok itt kőre, agyagra, homokra, fára, szalmára. Meg kell keresni a helyi megoldásokat, mindazt, amit a természet ad neked a saját lakókörnyezetedben. Az ökoház építése azért egy életforma, mert felépítésekor meg kell keresned a természetes alapanyagokat, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a kereskedelemben levők. Amikor benne laksz, nem betegszel meg, ha megfelelően van kialakítva, olcsón fenntarthatod, felhasználva a természet adta meleget, hideget. Amióta ezzel foglalkozom, megtanultam újra ember lenni, lemondani a napi húsz órás hajtásról, lecsökkentettem a kiadásokat, jobban odafordultam az emberekhez, a természethez, s megpróbálni segíteni és nem kihasználni.”

Bár János szalmabálaház-rajongónak vallja magát, tavasszal mégis agyagházat fog építeni családjának, családjával. Azért választotta ezt, mert úgy érzi, hogy a földdel való építés közelebb áll hozzá, s olcsóbb is. Mint mondta, a szalmabála nagyon jól szigetel, és érdemes vele építeni, de sok fa alapanyag kell a szerkezetéhez, ez így több pénzbe kerül, s fákat is ki kell vágni. „Meg tudom építeni ugyanazokat a falakat földből, s majdnem ugyanolyan jól fognak szigetelni. A földet a kertemből kitermelem. Csömpölyeg-technikával fogok építeni, ami azt jelenti, hogy föld, szalma, homok, víz keveréke lesz az alapanyag, össze kell gyúrni, mint a kenyeret, csak lábbal. Fej nagyságú képlékeny téglákat készítünk, amelyeket nem hagyunk száradni, hanem beépítjük a falba, és amikor megszárad, összeköt, egymáshoz alakul. A telket is úgy választottam, hogy amennyiben lehet, szabadeséssel lehessen bevezetni a vizet. Komposztvécém lesz, bebizonyítom, hogy ez használható módszer. Mivel a napelemes akkumulátorok drágák és nagyon sok ólmot tartalmaznak, lehetséges, hogy rácsatlakozunk az áramhálózatra, és a minimálisra csökkentjük a fogyasztást. Nem lesz szükség hűtőszekrényre, ha egy jól szigetelő pincét építünk, a mosógéphez szükséges áramot biciklivel oldanánk meg, s így tovább. Nem utolsó szempont, hogy  egy ilyen ökoház megépítése hatvan százalékkal kevesebbe kerül majd, mint egy modern ház, ami poliészterrel van szigetelve”.

Van igény rá

Bár sokan csak azt látják, hogy kell haladni a korral, s nem visszafordulni elődeink házépítési formáihoz, vannak olyanok, akik fontosnak tartják, hogy visszaforduljanak a természethez, és a modern technikákat is felhasználva vályogból, szalmából építkezzenek. Sokan megértették, hogy érdemes ihletődni őseinktől, használva a modern lehetőségeket, mint a fából készült hőszigetelő ablakot, amely, ha jól beépítették, akkor az ház nem penészedik. Németh János szerint az elmúlt három évben háromszorosára nőtt az ökoházak iránt érdeklődők száma, ez a épületek számában is látszik. Székelyföldön a legnagyobb az érdeklődés, Hargita megyében legalább tíz szalmabála ház van, vályogház is van jó pár, s idén is legalább hármat szeretnének felépíteni. Maros megyében vannak ökoházak, illetve környezettudatos módszerrel kibővített házak Hármasfaluban, Berében, Szolokmában. Erdély-szinten több mint ötven ilyen épület készült el.

Nincs különösebb akadálya

Megkérdeztük, hogy van-e a törvényes feltétel ahhoz, hogy az érdeklődők ökoházat építsenek, vagy számítani lehet nehézségekre az engedélyek beszerzésénél, az építkezés alatt. Németh János  szerint a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy egy betonalapra faszerkezetű házat építsen bárki, s általános tapasztalat, hogy legtöbb helyen segítik azokat, akik ilyen módszert választanak. Mint mondja, sok községházán, amikor kiderül, hogy vályogházat épít az ember, azért segítenek, mert azt gondolják, hogy nagyon szegény, hiszen ki más építene vályogból. Sok helyen az újdonságokat is pártolják, támogatják. A törvény előírja, hogy egy építkezésnél hivatalos munkafelügyelő kell legyen, ez is nehézséget okozhat, de nem áthidalhatatlant. „Mindenhol megtaláltuk a járható utat, s eddig több helyen szerveztünk kalákákat, ahol közösen tanultunk és építettünk. Nehézségek ott voltak, ahol nem beltelekre, hanem olyan helyre építettek, ahova nem szabad. A törvényt be kell tartani, s eddig ez nem jelentett akadályt.”