Nem engedélyez várfaltörést a műemlékvédelmi törvény

Fotó: Boda L. Gergely

Az elmúlt hét folyamán a marosvásárhelyi középkori Vár felújítása kapcsán mondta a város polgármestere: egy újabb – negyedik – kaput szeretne nyittatni a Klastrom (Mihai Viteazul) utca felőli falrészen, a Kádárok és Szűcsök bástyái közötti várfalrészbe, az Alexandru Papiu Ilarianról elnevezett iskolával szemben, hogy megkönnyítse a tanuló ifjúság várba jutását, ha azok a várudvaron nyitandó közétkeztetési egységek valamelyikébe akarnak eljutni.

Bakó Zoltán

2014. szeptember 29., 17:462014. szeptember 29., 17:46

2014. szeptember 29., 17:482014. szeptember 29., 17:48

Egy középkori műemlék eredeti struktúrájának, állapotának megváltoztatása azonban nem egyszerűen akarat kérdése, itt szigorú műemlékvédelmi jogszabályoknak kell érvényesülni. Feltehetőleg tudott erről a városvezető is, hiszen a kijelentését azzal egészítette ki, hogy: „Ezt már 2003-ban felvetettem, de akkor is primitív konzervatív ellenállásba ütköztem. Úgy látszik, ez valamennyire jellemző Vásárhelyre, hiszen Bernády városépítő ötletei is nagy ellenállásba ütköztek...” Az ötlet ellen azonban Kerekes Károly képviselő szerint nem a „primitív konzervatív” vásárhelyiek szólnak, hanem a törvény.

A képviselőház jogügyi bizottságának tagjaként is tevékenykedő Kerekes portálunknak a műemlékvédelmi törvényről elmondta: a jogszabály szerint a történelmi műemlékeken végzendő átalakításokat csak a Művelődési Minisztérium, esetenként a minisztérium dekoncentrált intézményei által kibocsátott engedély alapján és azok szigorú tiszteletben tartásával lehet eszközölni. Egyértelmű tehát, hogy a polgármester elképzelésének kivitelezéséhez szakhatósági engedélyre van szükség, de ez sem elegendő, ugyanis a törvény pontosítja azon munkálatok sorát, amelyek elvégezhetőek az ilyen létesítményeken. Ilyen valamennyi olyan kutatási, illetve állagmegőrzési, bővítési, megerősítési, restrukturálási, tájrendezési és értékbe helyezési munkálat, amely nem változtatja meg a műemlék épület lényegét vagy küllemét. Végezhető még: gipszlenyomat készítése az épületelemekről, de sem ideiglenesen, sem véglegesen nem változtatható meg a műemlék épület rendeltetése, továbbá az épületelemek áthelyezése is tilos. Kitérnek a törvényben még a gyalogos ösvények, útvonalak megváltoztatására, melléképületek emelésére, irányjelző táblák, védett területrészek feliratozására is.

„Bármilyen a törvénnyel kapcsolatos módosítás csak a Művelődési Minisztérium engedélyével, illetve jóváhagyásával eszközölhető, márpedig ez a minisztérium még a mi kezünkben van” – mondotta el a kérdéssel kapcsolatban Kerekes Károly képviselő.