Vasárnap délelőtt a jobbágyfalvi katolikus templomban ökuménikus szentmisére került sor, amelyen Kerekes József csíkfalvi református lelkész hirdette az igét. Előző este Marosvásárhely főterén egy maroknyi székely zászlós menetelő fiatalt látott, akiket sok fekete ruhás rendfenntartó kísért. Felmerült benne a kérdés: miért vannak ők olyan  kevesen a fiatalok, hol van a többi magyar. „Isten megmutatja hatalmát a sokakkal szemben, de ha mi az otthonainkból vagy a televízióból követjük az eseményeket, ha úgy gondoljuk, hogy ezek a harcok nem a mi harcaink, abból sosem lesz szabadság. Voltak pillanatok történelmünkben, amikor a kaszát, ekevasat karddá kellett alakítani a szabadság érdekében. Ma nem kell fegyvert fogni, de ki-ki meg kell fogja a mezőn a kapa és kasza nyelét vagy a hivatalban az írószert, és mindenki a rendeltetése szerint meg kell vívja harcát a családjáért, közösségéért, nemzetéért” – figyelmeztetett a lelkész. Délben a csíkfalvi templomban a jobbágyfalvi plébános, Karácson Tibor végezte a szolgálatot, kiemelve: nem március 15-ikéhez méltó az a széthúzás, gyűlölködés, hatalmi harc, ami ma tapasztalható körülöttünk. „Az 1848-as pesti forradalmárok között is rengeteg nézetkülönbség volt, de összefogtak, mert hitték, hogy először szabadság és függetlenség kell. De az egység érdekében mindenkinek meg kell tanulnia a lemondást és áldozatvállalást.A hívő ember és nép pedig tud áldozatot vállalni, embertársa és nemzete mellé tud állni” – figyelemztetett az atya.

Hiába rajzolják át a határokat

Jobbágyfalván és Csíkfalván a világháborús hősök emlékművénél, Vadadban az unitárius templom falán álló emléktábláknál helyezték el a kegyelet koszorúit az ünneplők. Mindhárom helyen ünnepi énekműsorral lépett fel a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar, szavalt Varga Ervin alpolgármester, műsort mutattak be az iskolások. Ünnepi beszédében Balogh István polgármester kiemelte: ezen az ünnepen a lélek is ünneplőbe öltözik, szerte a nagyvilágon egymáshoz igazodik a magyar szívdobbanás, az emberek összegyűlnek, szembenéznek a múlttal, álmodják a jövőt. Haza ott van, ahol magyarul meséljük a mesét, magyarul éljük a mindennapokat, magyarul és makacsul ragaszkodunk a tájhoz. Ezt a hazát nem lehet lecserélni, kiosztani, elárulni vagy félbevágni, hiába is rajzolják át akárhányszor a határokat. Szeretnünk kell magyar nemzetünket, ahogy a reformkori magyarok, a márciusi ifjak, a szabadságharc hősei és vértanúi is szerették. „Szeretnünk kell magyar nemzetünket, és tennünk kell érte, hogy mindannyiunknak, minden magyar embernek biztonságos és erős otthona legyen egy európai színvonalú Nyárádmente” – hangsúlyozta Balogh István.

Az ünnepségen jelen volt Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki kifejtette: az 1848-49-es forradalom függetlenséget, felelős kormányt, jogegyenlőséget és szabadságot hozott. Olyan értékeket teremtett, amelyekre azóta is büszkék vagyunk: a nemzeti színeinkre, Petőfire, Kossuthra, Széchenyire és mindazokra, akinek bátorsága révén március 15-ike a magyar szabadság sikere lett. Ezért nekünk is büszkéknek, bátraknak kell maradnunk. Amíg lesznek magyarok, addig lesz március 15-ike, s amíg lesz március 15-ike, addig lesz magyar szabadság is – vélte az RMDSZ vezetője.

Szentdemeteren kopjafát állítottak

A Balavásárhoz tartozó településen világháborús emlékmű van ugyan a templom mellett, de az 1848-49-es szabadságharc hőseinek eddig nem állítottak emlékjelet. Ezért az önkormányzat támogatta Molnár Fekete Ferenc helyi tanácsos kezdeményezését, és az iskolaudvaron kopjafát állíttatott ebből a célból. A hétvégén már nem csak a templomnál koszorúzhattak a helyiek, hanem az erdőszentgyörgyi Szabó György mester alkotását is felavatták Sebestyén Ágoston helyi plébános áldása után. Az alkalmi ünnepi műsor közepette az önkormányzat, a helyi RMDSZ-szervezet és a községi ifjúsági szervezet koszorúzott az új emlékhelyen, a kopjafa szimbólumait Sagyebó István, Balavásár község polgármestere mutatta be. A talprészen rovásírással ott az üzenet: „Tisztelt a múltat és éltesd tovább!”. Továbbá ott találjuk a kereszt, az ezres számjegy, a föld és az apostoli kereszt jelképeit, mindez azt üzeni, hogy ezer éve kereszténységben élünk ezen a földön. A kopjafa végén látható buzogány a hősi múltat jelenti.

Molnár Fekete Ferenc a magyar nemzet véres történelméről és áldozatairól beszélt, ugyanúgy a forradalomról is, hiszen a településről is sokan bevonultak a honvédségbe. Többek között szépapja is, Molnár Sz. József, aki 22 évesen lett huszár, míg annak unokája, Molnár Sz. János az első világháborúban harcolt és szerzett vitézi címet.