Turisztikai tájékoztatási központ Segesváron

A több mint másfél millió lejes, megközelítőleg 340 ezer eurós beruházás az Operatív Regionális Program 2007 és 2013 közötti regionális fejlesztésre elkülönített pályázata segítségével valósult meg, 98 százalékban vissza nem térítendő támogatásból, 2 százalékban pedig a segesvári önkormányzat önrészével. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Ciprian Dobre szerint a tájékoztatási központ megnyitója csak a kezdet a Nagy-Küküllő menti város számára.

„Az a tény, hogy a település immár az UNESCO védettségét élvezi, ösztönzőleg kell hasson, és motiválnia kell a segesváriakat és a megyei önkormányzatot, hogy ezen az úton menjen tovább, a megőrzés útján. Oda kell figyelnünk az építészeti gondokra és az építkezési jóváhagyásokra, a városban és a környéken. Segesvár arculata naponta változik, márpedig nem fognak megbecsülni, értékelni, ha megváltoztatjuk Segesvárt, sőt, arról a listáról is lekerülhetünk, mert nem védtük és nem őriztük meg az épített örökséget” – figyelmeztetett a tanácselnök.

Dan Eugen Bândea alpolgármester hozzátette, Segesvár Románia egyetlen olyan városa, amely hasonló információs központ létrehozására és felszerelésére vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el, a többi tizenegy tájékoztató központ haszonélvezői a megyei önkormányzatok és a megyeszékhelyeken rendezték be ezeket. „Országos és nemzetközi szinten egyaránt hosszú népszerűsítési kampányba kezdünk. Első lépésként összekötjük a települést az ország hasonló központjaival, valamint a külföldi tájékoztató és népszerűsítő irodákkal” – mondta az alpolgármester.

Az új intézmény a középkori vár alsó bejárati épületében kapott helyet, a Ciprian Porumbescu terem földszintjén, és egy információs irodát, egy konferenciatermet, egy kiállítótermet és a személyzet számára két irodát foglal magába. Nicolae Teşculă múzeumigazgató szerint először csak egy kis helyiség létezett a várvédők számára. A 19. századra Segesvár már nem volt stratégiailag fontos település, ezért a helyszínen a kézművesek egyesülete működött, később a zenei egyesület vette át, 1879-ben pedig az épületegyüttes színpadán lépett fel Johannes Brahms, valamint 1923-ban, 1925-ben és 1927-ben George Enescu. 1950-től itt működött a kultúrház.